Míg 2022-2023-ban csak 15 vizsgálata volt az Integritás Hatóságnak, addig az idei évben már duplázódott a szám. 2024-ben 33 vizsgálata volt a hatóságnak, ebből 23 folyamatban van – tudta meg a Népszava.
Ennél is nagyobb mértékben, háromszorosára emelkedett a hatóság által vizsgált ügyekben érintett Európai Uniós források értéke. A 2023-ig lezárt vizsgálatok 57 milliárd forintot érintettek, a jelenleg folyamatban lévő 23 vizsgálatban a hatóság már 171 milliárdos EU forrás kapcsán vizsgálja, hogy nem történt-e valami szabálytalanság.
Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója a Népszavának azt mondta, mára bebizonyosodott, hogy a NER – szemben annyi más hatósággal – nem ejtette fogságba az Integritás Hatóságot, láthatóan függetlenül tud működni. Ennek a szakértő szerint két oka lehet: egyrészről a mára 109 fővel üzemelő IH a szakembergárdáját javarészt a versenypiacról toborozta – maga az elnök Biró Ferenc is az üzleti világból érkezett. Ugyanakkor az is tény, hogy a NER rendszere egyelőre nem gondol az IH-ra igazi veszélyként, mivel a hatóság jogköre meglehetősen szűkre szabott. Így igazi, nyomozati jogkörei nincsenek, erősen korlátozott az adathozzáférési lehetősége. Ennek kapcsán az IH elnöke korábban Brüsszelben áprilisban egyenesen úgy fogalmazott: „az IH nem tudja ellátni a feladatát, amiért létrehozták, vagyis hogy feltárja, megelőzze és kivizsgálja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását.”
A lap emlékeztetett, hogy az IH már tavaly törvénymódosító javaslatot küldött az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) amelyben arra kérték a tárcát, hogy a „közvagyon megóvása érdekében” bővüljenek a jogosultságaik, kötelezővé váljanak a vizsgálat utáni ajánlásaik, hozzáférjenek a releváns adatbázisokhoz. Illetve az IH lényegében nyomozati jogköröket is kért, például azt hogy bizonyítékokat foglalhasson le, házkutatásokat végezhesse és tanúkat hallgathasson ki. Úgy tudják, hogy a tárca mostanáig nem válaszolt érdemben a hivatal javaslatára.
