Az ember eszik egy nem megfelelően átsütött kígyót egy kínai piacon, és másnap Sanghajba, New Yorkba vagy Párizsba utazik. Salát Gergely sinológus beszélt a kínai közegészségügyi helyzetről és a falvak veszélyeztetettségéről.
Alapvetően a nagyvárosokról, elsősorban Vuhanról esik szó a koronavírus kapcsán, bár a falvakban is beláthatatlan következményei lehetnek a betegségnek Kínában, ha baj van vidéken, akkor az komoly baj – mondta a Magyar Hangnak Salát Gergely sinológus. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kínai tanszékének vezetője szerint a falvakban az ember vagy meggyógyul magától, vagy esetleg meghal anélkül, hogy orvossal találkozna.
Márpedig könnyen lehet, hogy a vírus az ország legtávolabbi zugaiban is felütheti a fejét, hiszen a betegség gócpontjából, Vuhanból, a karantén előtt 5 millió vándormunkás utazott el. Erről egyébként maga a város polgármestere beszélt.
Rendkívül szerencsétlen időpontban indult el a koronavírus, a kínai holdújév időszakában ugyanis több százmillióan keltek útra, hogy rokonaikkal ünnepeljenek, a kórokozó – figyelembe véve, hogy az átlagosan hétnapos lappangási időszakban is fertőz – így szétszóródhatott az országban.
– Sokan, így a vendégmunkások – akiknek száma meghaladja a négyszáz milliót – évente egyetlenegyszer utaznak haza, holdújévkor – nyilatkozta a Kína-kutató.
A vírus valószínűsíthetően állati forrású, kígyóról vagy denevérről kerülhetett át az emberre. – Nincs étkezési tabu Kínában, még azt is megeszik, ami másokat, például az európaiakat, undorral tölt el. A piacokon élő, félholt és döglött állatokat egyaránt lehet kapni – számolt be Salát Gergely, aki szerint ezek az élőlények mindenféle készültségi állapotban, sütve, főzve, nyersen is megvásárolhatók. A piacokon nincsenek elkülönített vágóhidak; ott, a vásárló szeme előtt történik az állatok feldolgozása.
Az egyetemi oktató szerint nagyon könnyen előfordulhat, hogy valaki egy nem megfelelően átsütött kígyót fogyaszt el a piacon, aztán repülőre ül, és Sanghajba utazik, vagy megnézi a Szabadság-szobrot New Yorkban, vagy a Mona Lisát Párizsban.
Tíz nap alatt épít kórházat Kína a koronavírus miatt | Magyar HangA 24.hu egy Twitter-bejegyzésre hivatkozva írt arról, hogy mi mindent lehet kapni egy vuhanihoz hasonló piacon, felsorolást is adtak a választékból: páva, vadnyúl, kígyó, rénszarvas, krokodil, pulyka, hattyú, kenguru, mókus, fácán, csiga, róka, cibetmacska, osztriga, teve, tücsök és kabóca, galamb, kakas, béka, százlábú, liba, sündisznó, kecske, farkaskölyök.
A kínai kormány egyébként a járvány kirobbanása után a közelmúltban betiltotta a az élő és vadon élő állatok kereskedelmét.
A Kínai Népköztársaság 1,4 milliárd lakójának 95 százaléka rendelkezik legalább alapszintű egészségbiztosítással, de ezt sem úgy kell elképzelni, mint Európában. Vidéken a közegészségügyi ellátórendszer erősen elmaradott állapotban van, vannak térségek, amelyek fehér foltok az infrastruktúra számára.
A jelenlegi politikai elit nagy erőfeszítéseket tesz a közegészségügyi ellátórendszer javítása érdekében, de az egyszerűbb szolgáltatások sem ingyenesek teljesen, a bonyolultabb esetekben pedig még a felét sem fizeti a biztosító a kezelési költségeknek – tudtuk meg Salát Gergelytől.
Kínában azt valószínűsítik, hogy csökkenni fog a halálozási arányszám, és a járvány tetőzése egy-két héten belül várható. A hongkongi egyetem orvostudományi kara szakértői szerint azonban csak április–májusban fog tetőzni a vírus a kínai nagyvárosokban.
Prinz Gyula, a Semmelweis Egyetem infektológusa szerint egy évet prognosztizálnak a kelet-kínai Vuhanban felbukkant koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésére a szavahihető szakemberek. Az M1-en tegnap arról beszélt, hogy már jelenleg is vannak a megfertőződött betegek gyógyítására rendkívül ígéretes antivirális szerek.
Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese azt mondta, nagy előrelépésnek számít, hogy a koronavírus diagnosztizálását már Magyarországon is tudják biztosítani. Hangsúlyozta, amíg nem áll rendelkezésre oltóanyag, addig a higiénés szabályok betartása a legfontosabb.
