„Még NER-mércével is kirívóan rossz döntést hozott az Alkotmánybíróság” a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint akkor, amikor úgy döntött: a kormány titokban tarthatja a 800 milliárd forintért, 85 százalékban kínai hitelből megvalósuló Belgrád-Budapest vasútvonal-építés számos, a jogerős bírósági ítéletek szerint még közérdekű adatát. Ez a határozat „kétségessé teheti a közügyek és a közpénzek átláthatóságáért vívott több évtizedes küzdelem eredményeit” – írta Ligeti a 24.hu-n megjelent cikkében.
A persorozat 2020-ban kezdődött, miután 2019-ben kiválasztották a vasúti beruházás kivitelezőit és azok alvállalkozóit, magyar részről Mészáros Lőrinc érdekeltségét, az RM International Zrt.-t. „Az Országgyűlés tíz évre titkosította a közbeszerzés dokumentumait, és azt sem tudni, hogy kikkel, milyen értékben kötöttek szerződést a munkákra. Csupán annyi derült ki, hogy a Mészáros család érdekeltségei, így az R-Kord Kft., a V-Híd Zrt., a Fejér B.Á.L. Zrt., és a Vasútvill Kft. nemcsak fővállalkozóként, hanem alvállalkozóként is megbízásokhoz jutnak” – emlékeztetett Ligeti. Az ügyben első fokon még elfogadta a bíróság a külügynek azt a válaszát, miszerint „Miniszter úr nem járul hozzá (…) az adatok nyilvánosságra hozatalához”. Másodfokon viszont az Ítélőtábla elrendelte az adatok kiadását.
Az érzékeny ügyeket érintő adatigénylések – emlékeztetett Ligeti – a gyakorlatban szinte kivétel nélkül úgy zajlanak, hogy az információt birtokló szervezet megtagadja a kérés teljesítését. Az állami szervek és cégek nem szokták magukat túlzottan megerőltetni, ha a megtagadás indokait kell előadni, és általában ez okozza a vesztüket az információszabadság perekben. A bíróságok és az Alkotmánybíróság ugyanis – legalábbis eddig – megkövetelték, hogy az adatkezelők ténylegesen indokolják meg, a kiadni kért adat titokban maradásához miért fűződik nyomósabb érv, mint az információ nyilvánosságra kerüléséhez. Ennek a megközelítésnek volt köszönhető, hogy a kormányzati érveléssel szemben a nyilvánosság győzött olyan kiemelkedő adatperekben, mint Lázár János egykori kancelláriaminiszter szállodaszámláinak, a tao-pénzek néven elhíresült látványcsapatsport-támogatások összegét igazoló iratoknak vagy éppen a bíróságok szerint a közpénzjelleget mégsem elveszítő jegybanki alapítványi pénzek sorsának a megismerhetősége.
A magyar állam azonban a Belgrád-Budapest vasútvonal ügyében a Kúriához fordult, amelyre számíthatott is: itt ismét elkaszálták az adatigénylést, ráadásul a Kúria kimondta: a bíróságnak nincsen joga felülbírálni a kormányt. Az ügy végül két hete a már említett Ab-határozattal ért véget Magyarországon – amihez egyébként három alkotmánybíró is ellenvetését jelző különvéleményt fűzött. A Transparency folytatja a harcát az adatok megismeréséért. „További hazai jogorvoslati lehetőség hiányában az ügy Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatódik” – fogalmazott Ligeti.
