A veszélyhelyzet végéig meghosszabbította a kormány a kilakoltatási mortóriumot. Az erről szóló rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg tegnap este. A jogszabály úgy szól, hogy „a veszélyhelyzet megszűnéséig ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet, azzal, hogy az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik”.
A kilakoltatási moratórium egyébként május 4-én ért véget, ezt toldotta meg a kormány, a végét a veszélyhelyzet utolsó napjához kötve. Az Országgyűlés által megszavazott veszélyhelyzetnek ugyanakkor nincs pontos, előre deklarált napja, abban ugyanis az szerepel, hogy a rendkívüli jogrend az „őszi ülésszak első ülésnapját követő 15. napig” marad érvényben. Ám arra is felhívta a figyelmet az elfogadott jogszabály, hogy ha a veszélyhelyzet fenntartásának alaptörvényi feltételei már nem állnak fenn, akkor azt a kormány megszüntetheti. Vagyis ha hamarabb megszüntetik a veszélyhelyzetet, akkor a kilakoltatási moratórium is hamarabb ér véget.
Közben Szél Bernadett országgyűlési képviselő közleményében arról számolt be a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai alapján, hogy 2020-ban összesen 1645 kilakoltatás történt. A független képviselő – a rendelet megjelenése előtt kiküldött közleményében – úgy fogalmazott, hogy a kormány tavaly és idén is elutasította a kilakoltatási moratórium meghosszabbítására vonatkozó javaslatát, holott az ENSZ, az ombudsman, civil szervezetek és az összes ellenzéki párt kérte a hosszabbítást.
Emlékeztetett, hogy bár tavaly törvényjavaslatban kérte, hogy a kormány az egészségügyi és szociális válsághelyzetre tekintettel tartsa fenn a moratóriumot, a veszélyhelyzet lejárta utáni 15. napon, július 1-jével feloldották azt. Ennek következtében megindulhattak a kilakoltatások, és egészen a téli kilakoltatási moratórium életbe lépéséig, november 15-ig szabadon folyhattak is, miközben már bőven benne voltunk a járvány második hullámában.
Szél Bernadett felhívta a figyelmet: a tavaly történt 1645 ingatlankiürítés 91,4 százaléka a második félévben történt. 1115 esetben lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadás miatt volt végrehajtás, 372 esetben lakásügyben hozott határozat miatt, 154 esetben önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt és 4 esetben bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően. Az adatok szerint a harmadik negyedévben 8 olyan eset volt, amikor rendőri kényszerintézkedést kellett alkalmazni lakáskiürítés miatt a járvány alatt – írta közleményében.
