Megint megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét. Az ítélet szerint az új engedély nem felelt meg azoknak a feltételeknek, amelyeket az első engedély megsemmisítése után támasztott a bíróság. Emiatt elhúzódhat a sokat vitatott vasútfejlesztés megvalósítása, amelyet elsősorban azért kritizálnak újbudai civilek, mert a sűrűn lakott belvárosi területeken vezetné át az elkövetkező években várhatóan növekvő teherforgalmat.
Korábban már született egy ítélet arról, hogy mi szerepeljen a környezetvédelmi engedélyben, illetve a hatástanulmányban, de a kormányhivatal nem, vagy nem megfelelően egészítette ki a határozatát.
A Déli Körvasút beruházás környezetvédelmi engedélyét egyszer már megtámadták az újbudai civilek: a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület keresetének a bíróság helyt adott, megsemmisítette az egymilliárd euróba kerülő projekt környezetvédelmi engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hatóságot és az alperes Budapesti Fejlesztési Központot, valamint a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-t. A kormányhivatal azonban újra kiadta a környezetvédelmi engedélyt, amelyet a civilek újra megtámadtak – ezúttal már arra is hivatkozva, hogy az engedélyt kiadó kormányhivatal nem tartotta magát a korábbi ítélethez.
A Déli Körvasút fejlesztése során a Budapest XI. kerületen keresztül vezető jelenlegi két vasúti sínpárt három, helyenként négy sínpárra bővítenék a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd beruházásában. Ez egyrészt jelentős zöldterületek felszámolását és mintegy ezer fa kivágását jelentené, másrészt nagymértékben növelné a zajterhelést, hiszen a Belgrád–Budapest-vasútvonalon érkező tehervonatforgalmat engedné rá a fővárosra. A beruházó hiába ígéri kétezer fa ültetését, és hangsúlyozza a korszerű zajvédelem és a környezetbarát közlekedés előnyeit, mindez nem győzte meg a civileket, akiknek régóta hangoztatott elvárása, hogy a beruházó vizsgálja az alternatívákat, vagyis azt, hogy a dél-budai vágánybővítés-e az egyetlen módja a kívánt cél elérésének. A civilek elsősorban a Budapestet elkerülő V0-s vasúti körgyűrűben látnák ezt az alternatívát.
A második környezetvédelmi engedélyt is megtámadták, a perben csatlakozott hozzájuk Újbuda és Ferencváros önkormányzata, valamint a főváros is. – A bíróság ebben a perben nem arról döntött, hogy a közlekedésre, a környezeti, gazdasági, egészségügyi hatásait tekintve a beruházás hatása összességében pozitív vagy negatív, hanem arról, hogy az Érdi Járási Hivatal határozata – a beruházás környezetvédelmi engedélye – megfelelt-e a jogszabályoknak – hangsúlyozta az ítélet indoklásakor Opor Gergely László tanácsvezető bíró.
A bíróságnak figyelembe kellett vennie a korábbi bírósági ítéletet, amely az előző környezetvédelmi engedélyt megsemmisítette és a hatóságot új eljárásra utasította, meghatározva azt is, hogy az új engedélynek milyen feltételeleknek kell megfelelnie.
A tanácsvezető bíró kiemelte: a korábbi ítélet a környezetvédelmi hatástanulmányra vonatkozólag tartalmi előírásokat alkalmazott, amelyeket az új hatástanulmányban nem, vagy nem teljes körűen vettek figyelembe. A hatástanulmányt több területen ki kellett volna egészíteni, azonban ez nem történt meg.
A bíró felhívta a jelenlévők figyelmét arra is: a bíróság ítéletét nem lehet figyelmen kívül hagyni vagy átértelmezni, így a bíróságnak pusztán formai okokból is mindenképpen „a startvonalra kellett volna visszaküldenie” a környezetvédelmi engedélyt. A beruházással összefüggő érdemi szakmai kérdésekben ebben az eljárásban nem foglalt állást a bíróság. A tanácsvezető bíró elmondása szerint a bíróság akkor fog tudni foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, ha olyan határozat születik, amely „legalább formailag egyértelműen eleget tesz az előző ítéletben foglaltaknak”.
