Szélsőséges, neonáci szervezetek minden év februárjában emléktúrával emlékeznek meg arról, hogy 1945-ben a szovjet csapatok által ostromgyűrűbe zárt Budai Várból annak német és magyar védői kitörtek. A kitörésnek az idén e hét csütörtökre eső évfordulóján a teljes magyar sajtó azt állította, hogy a 2021-es Kitörés Emléktúra a járványhelyzet okán elmarad. Csütörtök reggeli hírében a Neokohn portál azt írta, hogy „az úgynevezett kitörés emléktúrát a koronavírus miatt nem tartják meg, azonban más szélsőségesek a napokban megemlékezésre készülnek”. A cikkben megszólaltatták a Tett és Védelem Alapítvány képviselőjét, aki elmondta, hogy „tisztában vannak a készülő eseményekkel, és készek arra, hogy minden eszközzel fellépjenek a gyűlöletkeltés és a törvénybe ütköző szimbólumok megjelenése ellen”. Úgy tűnik azonban, hogy az egyik szélsőjobboldali szervezet, a Légió Hungária megtalálta a módját, hogy idén is megszervezze túráját, és azt már meg is tartották.
A 2021-es Kitörés Emléktúráról fotókkal és videóval illusztrált, részletes beszámolót tett közzé a Légió Hungária oldalán Alkay Zsolt (mozgalmi nevén „Kalóz”), aki „hosszú évek óta rendületlen elszántsággal szervezi meg az emléktúrát”. A HVG korábbi tudósítása szerint a férfi az ötletgazdája a kitörés túráknak, és az RTL Klub egyik 1999-es riportjában mint a nyilas Magyar Nemzeti Arcvonal szóvivője tűnt fel, ami Győrkös István, a későbbi bőnyi rendőrgyilkos vezetése alatt állt. Meglehetősen bizarr, hogy Alkay a Saul fia című Oscar-díjas holokausztfilmben is szerepelt, egy náci katonát alakított.
A Légió Hungária honlapján megjelentett beszámoló szerint idén a koronavírus miatti szigorítások megnehezítették a túra szervezését. Végül egy ügyvéd tanácsára azt a megoldást választották, hogy tízfős csoportokban (9 túrázó 1 rendező vezetésével), összesen száz megemlékező vehet részt. A tíz tízfős csoport 20-50 méteres közökkel követte egymást. A szervezők szerint a túra megtarthatóságát a Bicskei Rendőrkapitányság közrendvédelmi alosztálytól „egy őrnagy úrral” is egyeztették, aki csupán arra kérte őket, hogy a mányi kitörés emlékműhöz ne menjenek, mert az önkormányzati terület, ezért a szigorítások miatt legfeljebb egyszerre három fő tartózkodhatna ott. A szervezők elbeszélése szerint a rendőr az egyeztetés végén „jó túrázást kívánt” a Légió Hungáriának.
Az igen alapos beszámolóból nem felejtették ki, hogy „egy adományozó bajtársunknak köszönhetően”, mindenki elvehetett egy „Budai Kitörés Emléktúra” szájmaszkot, míg egy másik nagylelkű támogatójuk jóvoltából „kimondottan autentikus, korhű katona étket, az úgynevezett »Hitler-szalonnát« vehette magához egy nagy dobozból útravalónak bárki, mely ízlésesen volt kiadagolva, becsomagolva”.
A túra elején a résztvevőknek aktualitásokra is maradt idejük, a tudósítás szerint egy hangosbeszélőn keresztül elemezték Ács Dániel január végén megjelent, nagy port kavart „A gyilkosok emlékműve” című filmjét, melyet „uszítónak, minden forráskritikát mellőzőnek” minősítettek és megjegyezték, hogy „a XII. kerületi Turul-szobor ellen is bevetettek mindent, Pokorni Zoltán polgármester úr össze is omlott alatta”.
Egy kisebb baki is csúszott az emléktúra eseményei közé, ugyanis egy kritikus ponton „két bajtárs a kék jelzést elérve nem Nagykovácsi felé, hanem véletlenül Budapest felé fordult vissza”. Ezen és más lemorzsolódások miatt végül a 100 főből csak 89 teljesítette a teljes túrát és ért be a Perbál község szélén felállított célba, ahol egy adományozó szervezetnek köszönhetően „kitörés emléktúra jelvények és emléklapok kerültek kiosztásra, továbbá az általuk szervezett külön busszal (sic!) lehetett visszajutni a fővárosba”. Az eseményről videót is készített a szélsőséges szervezet.
Egyébként szombaton (13:00-tól) is lesz egy kitörés „túra”, csakhogy ezt virtuálisan tartják meg. Egy sejtelmes honlapon, a kitoresnapja.hu-n toborozzák a virtuális kitörés emléktúra résztvevőit, amely tizenhárom képzeletbeli állomásból fog állni. Az esemény honlapján még egy visszaszámlálót is elhelyeztek a szervezők, akik azt ígérik, hogy a február 13-án 13:00-kor induló „túrán” olvasmányokat és korabeli életrajzokat adnak a virtuális túrázók „kezébe” és egy magyarázó fogalomtár is elérhető lesz szombattól.
Ungváry Krisztián történész, a korszak szakértője számos alkalommal publikált a kitörés kapcsán, köztük ismeretterjesztő cikkeket is. A két éve, a 24.hu-n megjelent írásának főbb állításait osztjuk meg az alábbiakban:
- Budapesten nem Európát, hanem csakis a náci birodalom még megmaradt részeit lehetett védeni. Budapesten nem Európát védték, hanem a náci Németország agóniáját hosszabbították meg.
- A negyvenezres tömegből legfeljebb néhány száz volt a magyar katona, akik részt vettek a fegyveres kitörésben. Ezzel szemben már ekkor több mint 12 század kötelékében ezernél több magyar katona harcolt szovjet oldalon.
- A kitörés éppen azért borzalmas és megrendítő esemény, mert a benne részt vevők túlnyomó többségének a halált jelentette.
- A kitörés az ostrom végén történt és egyetlen percre sem tartotta fel a szovjeteket, így még náci szempontból is tökéletesen értelmetlen volt.
- A kitörést nem Hitler parancsára hajtották végre, ennek az ellenkezője igaz: Hitler megtiltotta.
- Azt állítják, hogy a kitörés alternatívája a lemészárlás lett volna, holott éppen fordítva igaz: a kitörés miatt történt sokak lemészárlása.
Most nyilatkozva Ungváry egyrészt azt mondta lapunknak, hogy a fenti kijelentései mindegyikét tartja. Ugyanakkor aláhúzta azt is, hogy a kitörés túrák kapcsán érdemes leszögezni, hogy az ezeken résztvevők nem mindegyike vall szélsőséges nézeteket, nem mindenki a náciromantika miatt vesz részt ilyeneken, sokkal inkább az a jellemező, hogy a szélsőjobboldaliak rátelepedtek ezen rendezvényekre, eluralták ezeket, ezért tűnhet úgy a külső szemlélőnek, hogy ezek a túrák a szélsőjobboldaliak terepei.
Mi az a Légió Hungária?
2018-ban alakult, saját bevallásuk szerint egyik céljuk „egy új szélsőjobboldal megteremtése” és ez „a büszkén vállalt világnézeti meggyőződésük”. A szervezet vezetője Incze Béla, aki a Hatvannégy Vármegye nevű mozgalomból kiválva alapította társaival a Légió Hungáriát. A 444 tavalyelőtti portréja szerint a férfi 2010-ben egy Szálasi-idézetet tartalmazó levelet küldött az Országgyűlés alkotmányozással foglalkozó bizottsága elnökének. Incze Béla a 444 írása szerint egy alkalommal azt fejtegette, hogy ő nem zsidóellenes, hanem „aszemita, ami zsidónélküliséget jelent”. 2011-ben egy tüntetésen Incze arról beszélt, a Werwolf terrorszervezet jelentheti számukra a jövőt: „akik tulajdonképpen népi terrorszervezetként működtek és több mint egy évtizeddel a II. világháború végezte után a győztesek nem tudhatták, hogy mikor ébred valamelyikük arra, hogy kést szorítanak a torkához, vagy éppen hol robban föl egy bomba”.
2012-ben a rendőrség bevitte Inczét azzal a gyanúval, hogy társaival meggyalázott több zsidó emlékművet. Az év decemberében aztán a röghöz kötés ellen tiltakozó diákokkal azt közölte, kívánja nekik, hogy haljanak éhen egy londoni McDonald's-ban. Ugyanebben a fent idézett 444-cikkben Hunyadi Bulcsú, a Political Capital radikalizmus és extrémizmus programjának elemzője úgy jellemezte a Légió Hungáriát, hogy az „erősen fókuszál a sportra, militarizmusra, központi ideológiájuk a fajelmélet, a fehér felsőbbrendűség. Míg a Betyársereg főleg a romákra és a közbiztonságra fókuszál, a Légió inkább a nagy képre, európai-fehér összefogásra”. 2019-ben lapunk közölt egy videót a Légió Hungáriáról. A Spiegel Tv riportjában, amely Dortmundban, az úgynevezett Nazi-Kiezben, vagyis náci-negyedben készült, német neonácik és a Légió Hungária tagjai is feltűnnek.
