– (...) egyetemünk átvitele állami alapítványi formába – bár sok szempontból nem tűnik logikusnak (...) – akár még elfogadható is lehetne az egyetemi polgárság többségének, de ha ez szinte titokban, diskurzus nélkül, a széles nyilvánosság kizárásával és néhány nap alatt történik, akkor erős a gyanú, hogy az átalakítás elsődleges célja nem az oktatás és tudományos színvonal emelése – erről írt vasárnap este kiadott állásfoglalásában a Debreceni Egyetem (DE) modellváltásával kapcsolatban 21 debreceni professzor Facebookon, amit a Debreciner vett észre.
A lap felidézte, a professzorok valamennyien az MTA doktorai, és először 2017 októberében hallattak magukról, amikor egy nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat „az elmúlt években tapasztalt, az egyetemünk szellemiségének hanyatlásához és jó hírnevének lejáratásához vezető jelenségek miatt”, illetve álltak ki „azon egyetemi polgárok mellett, akik nyilvánosan is fel merik vállalni véleményeiket, gondolataikat”.
Most az érintettek azt követően szólaltak fel, hogy az intézménynek nemcsak a hallgatói önkormányzata állt ki egyhangúan a váltás mellett, de még a szenátusa is rendkívüli ülést hívott össze, ahol mindenki igennel szavazott az alapítványi fenntartás mellett.
A professzorok szerint viszont „semmi sem indokolta a DE szenátusának rendkívüli ülését: egy ilyen súlyú kérdés széleskörű és nyilvános előkészítést igényel”. Szerintük nyilvánosság tekintetében jó példa a Pécsi Tudományegyetem, ahol a szenátus ezzel kapcsolatos ülését bárki által elérhetően élőben közvetítették és az ma is megtekinthető a neten, illetve a Szegedi Tudományegyetem is, amely szintén hasonló nyilvánosságot biztosított. – Felelősségüket és demokráciájukat mutatja: a napokban mindkét egyetem szenátusa – nyilvános ülésén – elhalasztotta a döntést. Ez az itteni rendkívüliség és zártság most is erős kételyeket és ellenérzéseket ébresztett sokunkban, kétségeket demokráciánk működésében – tették hozzá. Gondolataikat azzal zárták, szeretnének hinni egy olyan egyetemben, mely „az értelmiségtől elvárt kritikus és konstruktív szellemű diskurzusra, szabad véleménynyilvánításra és valóságos demokráciára épül”.
