Ugyan a Kormányzati Tájékoztatási Központ december 21-én még azt közölte, hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a személyi igazolvány kiállítása minden magyar állampolgár számára ingyenes marad, továbbá, hogy az okmány lejárta esetén is ingyen állítják ki az újat, kizárólag a személyi igazolvány lejárati határidőn belüli elvesztése esetén kell a pótlásért fizetni, ez, úgy tűnik, nem felelt meg a valóságnak. Legalábbis így tűnik annak fényében, hogy december 31-i keltezéssel megjelent a Magyar Közlönyben a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal miniszteri rendelete, hogy február 1-től a felsorolt „okmányoknak az ügyfél kérelmére fizikai úton történő kiállításáért az ott meghatározott díjat kell fizetni”.
Ezek között pedig szerepel az állandó személyazonosító igazolvány 7700 forintos tétellel, továbbá például a magánútlevél, a második magánútlevél 17 000 forint és a kérelem benyújtásának időpontjában 12. életévét be nem töltött személy magánútlevele, második magánútlevele 8500 forint díjjal. Ezen felül kell fizetni a belföldi ajánlott küldeményként történő kézbesítésként, és csak ezt az utóbbi költséget engedik el még akkor is, ha a csere oka gyártáshiba, tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy az igazolvány tároló elemének nem működése.
Ez 2025. február 1-től érvényes. 2026-tól pedig erre a díjra is bevezetik az inflációkövetést, bár nem kötelezően: a díjak a tárgyévet megelőző év első hónapjához viszonyított fogyasztóiár-index mértékének megfelelően módosíthatók lesznek.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ cikkünk megjelenése után ismét közleményben tagadta, hogy a személyi igazolvány kiváltása fizetőssé válna. „A Magyar Közlönyben megjelent rendelet azokat az eseteket szabályozza, amikor az okmányokért fizetni kell. De a személyigazolvány kiállítása és lejárat utáni pótlása továbbra is ingyenes! Fizetni csak akkor kell, amennyiben valaki a lejárati határidőn belül elveszíti. Az ingyenesség eseteit a december 20-án a Közlönyben megjelent, a digitális államról és az okmányok digitalizációjáról szóló törvény szabályozza. A rendeletet a törvénnyel együtt kell értelmezni. Az ezzel ellentétes állítások a jogszabályok félreértelmezésén alapulnak” – írták.
