Hét kórházban megszűnne az aktív betegellátás, ezek közül egyben a krónikus is, további 13 kórházban pedig nem végeznének műtéteket a jövőben. Többek között ezek a tervek szerepelnek abban az RTL Híradó birtokába jutott dokumentumban, amit az Országos Kórházi Főigazgatóság készített a múlt héten.
A kisvárosi kórházakban csak nappal lehetne szülni, ügyeleti időben a nagyobb, megyei kórházakba kellene menniük a kismamáknak. A gyerekek viszont megkaphatnák születési helyként az anyjuk lakcímét.
A városi kórházak főleg járóbeteg-ellátást, egynapos sebészetet és krónikus ellátást végeznének, a nagyobb műtéteket a megyei kórházak kapnák meg. De lennének olyan szakterületek is, amelyek még a megyei kórházakban sem mindenhol lennének elérhetőek, és országos szinten megszűnne közel 2500 aktív betegágy.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság az RTL Híradó kérdésére azt írta: ez egy munkaanyag, a benne szereplő adatokról még nem született döntés. Azt is írták, alapelvük, hogy intézményt nem szüntetnek meg, de fontosnak tartják a betegellátás minőségét. Mint hozzátették, hogy Magyarországon a szükségesnél több aktív ágy van, viszont az elöregedő társadalom miatt egyre több krónikus ágyra van szükség, és erre a problémára megoldást kell találni.
Mint korábban megírtuk, május közepén Kollár Lajos, Kásler Miklós főtanácsadója azt kérte az egészségügyi szakmai kollégiumok tagozatvezetőitől, hogy rövid határidővel írják meg, a szakmájukban, országos lefedettséggel hány fekvő- és járóbeteg intézményre van szükség, milyen kapacitással és geográfiai elhelyezkedéssel.
A kiszivárgott levél kapcsán már akkor többen arra számítottak, hogy a kormány az ellátórendszer struktúráját alapvetően befolyásoló döntésekre készül, amely az egyes kórházak jövőjét, fennmaradását is befolyásolhatja.
