
Kedden valóságos szavazásdömpinget tartottak a Parlamentben, a képviselők 19 törvényjavaslatról is döntöttek, a többi között a magyar EP-képviselők számára előírt plusz vagyonnyilatkozat-tételről. Utóbbit gyorsan elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége: 136 képviselő voksolt a módosítás mellett, 40 ellene, tartózkodás nem volt. A honatyák megszavazták az összes olyan családpolitikai törvényjavaslatot is, amellyel már a jövő évi választási osztogatásoknak ágyaz meg a kormány. Emellett szigorodik a drogtörvény és változnak az elterelés szabályai.
A törvénymódosítás lényege, hogy az európai parlamenti képviselőknek is előírja a magyar honatyákéval azonos vagyonnyilatkozat tételét. Ha ez elmarad, akár a mandátumától is megfoszthatják az érintettet. Orbán Viktor miniszterelnök még az évértékelőjén jelentette be, hogy a jövőben az európai parlamenti képviselőknek is ugyanolyan vagyonnyilatkozatot kellene kitölteni, mint a magyar országgyűlési képviselőknek. Ezután a fideszes Hankó Balázs és a KDNP-s Juhász Hajnalka nyújtotta be a konkrét szöveget arra hivatkozva, hogy „a brüsszeli átláthatósági mechanizmusok nem nyújtanak megfelelő garanciát a közélet tisztaságának megteremtéséhez”. Az új törvény ezért előírja, hogy a magyar választóktól kapott EP-mandátum birtokosai, illetve családtagjai is ugyanúgy nyilatkozzanak, mint a magyar parlamenti képviselők. Eszerint tételesen fel kell sorolni az ingatlanaikat, a nagy értékű ingóságaikat, a vagyontárgyaikat, de a megtakarításaikról is be kell számolniuk a jövőben. A képviselő által benyújtott dokumentum nyilvános lesz, a vele egy háztartásban élőké nem. A szabályozásnak van még egy fontos pontja: amennyiben az érintett képviselő nem tesz eleget a vagyonnyilatkozat leadásának vagy abban „lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt”, a Nemzeti Választási Bizottság meg is foszthatja mandátumától. A javaslat mellett voksolt a Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk képviselői és Ritter Imre német nemzetiségi szószóló.
Bár konkrétan nem mondták ki, a törvény nehezen tekinthető másként, mint hogy azt Magyar Péter miatt alkották meg. Magyar tavaly nyári „telefonlopásos” ügye miatt Polt Péter legfőbb ügyész már indítványozta az Európai Parlament elnökénél, Roberta Metsolánál, hogy vonják vissza Magyar mentelmi jogát, eddig sikertelenül. A Tisza Párt elnöke már korábban közölte, hogy ők eleget tesznek majd az új előírásoknak, hiszen nem lopták el a fél országot, nincs hatvanpusztai birtokuk sem. Egyúttal ismét azt sürgette, hogy induljon vagyonosodási vizsgálat minden politikusnál 20 évre visszamenőleg, „miniszterelnök úr, nézzük meg, hogy az ön családja hogyan gazdagodott az elmúlt húsz évben”. Még azt is mondta: „Tényleg azt gondoltátok, hogy ha a tegnap beadott törvényjavaslat alapján majd vagyonnyilatkozatot kell tennem, akkor sikerül megfosztanotok az európai parlamenti képviselői mandátumomtól és akkor az idők végezetéig maharadzsa maradsz?”Hozzátette: „Máskor legyél már elég bátor és ne ilyen bonyolult címet adj a törvényjavaslatnak! Elég lenne annyi, hogy »Szabaduljunk meg Magyar Pétertől, mert rettegünk«-törvény. Vagy »itt már nem csak a lé, hanem a lét a tét« törvény.”
Minden faluba ATM
Több, a lakosságot közvetlenül érintő kérdésről is szavazott az Országgyűlés: így a képviselők ellenszavazat nélkül elfogadták a „gyermekek egészségének védelme” érdekében, több mint egy éve beterjesztett javaslatot, ami alapján a kiskorúak számára megtiltották az energiaital-fogyasztást. A jogszabály a kihirdetés után harminc nappal, tehát várhatóan június elején lép hatályba. Rábólintottak a minden településre ATM-törvényre is, 150 igen és 21 nem szavazattal, 1 tartózkodással. Az indoklás szerint „a modern pénzforgalmi infrastruktúra országos lefedettsége hozzájárul a gazdasági aktivitás erősítéséhez, a pénzügyi tudatosság növeléséhez, valamint a digitális és készpénzes fizetési módok közötti egyensúly megőrzéséhez”. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke határozza meg, hogy mely településre melyik szolgáltató köteles bankjegykiadó automatát telepíteni a nemzetgazdasági miniszter által rendeletben rögzített ütemezés szerint. A jogszabály szerint az adott település önkormányzata köteles ingyenesen megfelelő helyszínt biztosítani az ATM-nek és a feltételek kialakításában együttműködni a bankkal, de ha nem tudja biztosítani a feltételeket, a banknak is telepítenie kell a bankautomatát.
Elfogadták a 30 év alatti anyák adómentességéről szóló törvényjavaslatot is, és megszavazták a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét, illetve a két- és három gyereket nevelő anyák adókedvezményét. Idén októbertől élethosszig tartó, teljes szja-mentességet kapnak a háromgyerekes anyák, majd 2026 elejétől négy lépésben teljesedik ki a kedvezményrendszer. Először a kétgyermekes 40 év alatti anyák válnak szja-mentessé, 2027 elejétől 50, majd 60 éves korra emeli a kormány a korhatárt, a negyedik lépésben pedig életük végéig meghosszabbodik a mentesség. A négygyermekes édesanyák már jelenleg is életkortól függetlenül élvezik az szja-mentességet, melyre jelenleg mintegy 65-70 ezren jogosultak Magyarországon.
Soha véget nem érő veszélyhelyzet
A parlament döntött „A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény” módosításáról, így újabb 180 napra meghosszabbította a különleges jogrendet. A kormány november 14-ig rendeletekkel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását; eltérhet törvényi rendelkezésektől, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat. 131 képviselő voksolt a hosszabbítás mellett, 45-en ellene, tartózkodás nem volt. Magyarországon 2020 márciusa óta szinte folyamatosan valamilyen válság- vagy veszélyhelyzet van érvényben: először a koronavírus-járvány, majd 2022-től az ukrajnai háború miatt, illetve tavaly szeptemberben a kormány ismét meghosszabbította „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” is.
144 igen és 20 nem szavazattal, 12 tartózkodás mellett fogadták el az új drogtörvényt is, amely értelmében a jövőben csak az mehet elterelésre, aki elmondja a hatóságoknak, hogy kitől és milyen körülmények között vette a kábítószert. Azaz akkor kerülheti el a drogfogyasztó a büntetést, ha aki feldobja a dílerét. A jelenleg hatályos magyar szabályozás eddig is Európa legszigorúbb drogtörvényének számított. Ezt szigorította még tovább a kedden elfogadott javaslat. Emberölésnél súlyosbító tényező lesz, ha valaki kábítószert fogyasztott a bűncselekmény elkövetése előtt.
A parlament 174 igen szavazattal elfogadta az Európa Tanács labdarúgó-mérkőzések és egyéb sportrendezvények biztonságához, biztosításához és az ott nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó integrált megközelítésről szóló egyezménye kihirdetéséről, valamint az Európa Tanács sporteseményeken, különösen a labdarúgó-mérkőzéseken megnyilvánuló nézői erőszakról és nem megfelelő viselkedésről szóló egyezménye felmondásáról döntő törvényjavaslatot is. Az első egyezmény a labdarúgó-mérkőzéseken előforduló erőszakos cselekmények hatására készült el. Az 1985. november 1-jén hatályba lépő megállapodáshoz Magyarország 1990. április 18-án csatlakozott. Az Európa Tanács illetékes bizottsága 2013. decemberében határozott az eredeti egyezmény felülvizsgálatáról és a vizsgálat eredményeként alkották meg az Európa Tanács egyezményét.