A parlament megválasztotta a Tisza Párt öt alkotmánybíró-jelöltjét. Chronowski Nóra (137 igen, 6 nem), Kovács András György (137 igen, 6 nem), Ligeti Miklós (137 igen, 6 nem), Szomora Zsolt (137 igen, 6 nem) és Orosz Árpád Gábor (137 igen, 6 nem) 9 évre csatlakozik a testülethez.
A fideszesek és KDNP-sek még a titkos szavazás elrendelése előtt, a jelöltek köszöntésekor kivonultak az ülésteremből. Korábban közölték, hogy nem vesznek részt az alkotmánybíró-választás folyamatában, mert az eljárást illegitimnek, az alkotmányosság megcsúfolásának tartják. A törvény szerint az Országgyűlésnek hatvan napja volt, hogy új alkotmánybírókat válasszon a távozók helyére.
A titkos szavazás eredményének kihirdetése után esküt tettek az új alkotmánybírák:
• Chronowski Nóra egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, alkotmányjogász
• Kovács András György kúriai tanácselnök bíró, PhD fokozattal rendelkező közigazgatási jogász
• Ligeti Miklós jogvédő, büntetőjogász, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója
• Orosz Árpád Gábor a Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró polgári jogász, európai jogi szakjogász, 1993 óta a Szegedi Tudományegyetem oktatója
• Szomora Zsolt a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok intézetének helyettese, habilitált egyetemi tanár.
Hétfőn, az igazságügyi bizottság meghallgatásán Chronowski Nóra alkotmányjogász kijelentette, a sikeres alkotmányos átalakulás bizonyítékának, és nem kudarcnak tekintené egy törvény megsemmisítését alkotmánybíróként. Az alkotmányosság legfőbb értékének a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot nevezte, amelyek mentén értelmezni kell az alkotmányt. Fontosnak tartja továbbá az egyének, kisebbségek, sérülékeny csoportok védelmét és az alkotmányjogi panaszok kivizsgálását. A testületet vitatkozó, érvelő közösségként képzeli el, ehhez azonban a testület szakmai legitimációjának erősödésére van szükség – értékelt.
Ligeti Miklós, jogvédő, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója az Alkotmánybíróság újragondolását és újraépítését nevezte a következő időszak legfőbb feladatának. Úgy fogalmazott, jelenleg egy „foglyul ejtett Alkotmánybírósággal” állnak szemben, amely sok esetben nem jogállami irányban, gyenge érvanyaggal, nem az elesettek oldalán állva működött. Vissza kell adni a testület méltóságát – jelentette ki, hozzátéve, hogy ebben ő segíteni tudna, mivel az elmúlt 14 évben tapasztalatot szerzett abban, milyen, amikor a hatalom nem tartja tiszteletben a jogszabályokat. Ligeti Miklós egyébként korábban pályázott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki pozíciójára is, ám arra végül Unger Anna politológust választották meg, ami sokak felzúdulását váltotta ki, mert úgy érezték, Ligeti jobb lett volna erre a posztra. Ezután jelölte a TI jogi igazgatóját alkotmánybírónak a Tisza.
Kovács András György kúriai tanácsvezető bíró többek között arról beszélt a meghallgatáson, hogy egy bíró számára nincs felemelőbb és megtisztelőbb feladat annál, mint hogy a Sólyom László rendszerváltó Alkotmánybírósága által megteremtett magyar alkotmányosság joggyakorlatát újraélesztheti. Hozzátette: az Alkotmánybíróság a joggyakorlatot továbbfejlesztheti annak érdekében, hogy hosszú távon is működő, konszolidált, demokratikus jogállam legyen Magyarországon.
Orosz Árpád Gábor azt mondta, hogy az Ab iránti bizalom visszaállításában a hiteles és független tagokat tartja a legfontosabbnak. A Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró, polgári jogász kifejtette, a döntések során fontos egy-egy ügy körülményeinek, összefüggésinek ismerete, a döntések következményeinek mérlegelése. Azt vallja, hogy mindig a törvény betűje mögé kell nézni, "lelket kell lehelni" a szavakba, ugyanakkor senki nem lehet önkényes jogfejlesztő.
Szomora Zsolt, a Szegedi Egyetem professzora, büntetőjogász kijelentette, hogy az alkotmányos párbeszéd híve. Szerinte a hatalmi ágak megosztását nem szembeállításként, hanem az alkotmányos párbeszéd tereként kell megközelíteni. A konfliktusalapú logikának, amely az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntéseit intézményi konfliktusként közelíti meg, a jogállamot gyengítő hatásai lehetnek, míg az alkotmányos párbeszéd arra kényszeríti a közhatalmi ágak képviselőit, hogy egymásra reflektáljanak, és így építsék tovább az alkotmányos államot.
Az Országgyűlés azért választott új tagokat a testületbe, mert szeptember 1-jén négy alkotmánybírónak – Polt Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének, Haszonicsné Ádám Máriának, Juhász Miklósnak és Lomnici Zoltánnak – lejár a megbízatása, miután az alaptörvény júliusban elfogadott, tizenhetedik módosítása kimondta, hogy „az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik”. Novemberben lejár Czine Ágnes alkotmánybírónak, a testület elnökhelyettesének 12 éves megbízatása is.
