A parlamenti képviselők kedden megszavaztak négy, az Európai Bizottsággal történő megegyezéshez szükséges törvényjavaslatot. A múlt pénteken benyújtott intézkedéscsomag része az új, antikorrupciós Integritás Hatóság felállítása is, amely az egyik feltétele annak, hogy az EU ne vonjon meg összesen 7,5 milliárd euró, vagyis 3000 milliárd forintnyi támogatást Magyarországtól. Az Orbán-kormánynak legkésőbb november végéig kell bebizonyítania az Európai Bizottságnak, hogy Magyarországon biztonságban vannak az uniós források.
Tárgyalt és határozott a kormány normakontroll-javaslatáról kedden az Országgyűlés. A kabinet azt kérte, hogy a Ház kezdeményezze az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvénymódosítás alkotmánybírósági vizsgálatát, ezt a képviselők 133 igen szavazattal, 12 nem ellenében és 34 tartózkodás mellett fogadták el. Így a jogszabályt az Országgyűlés elnöke az Alkotmánybíróságnak küldi meg.
A beadványban azt kérik: az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, megfelel-e az alaptörvénynek, hogy az ügyészségen kívül más személynek is lehet joga a vádkikényszerítésre, azaz, hogy ez összhangban van-e az alaptörvényben rögzített ügyészségi vádmonopólium elvével.
E szerint a jövőben egyes korrupciós ügyekben már nem csak az érintettek élhetnek a vádkikényszerítés eszközével. Bárki a bíróságon kérhet felülvizsgálatot, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja egy büntetőeljárás lefolytatását. A nyomozási bíró pedig felhatalmazást kap a büntetőeljárás megkezdésének vagy folytatásának elrendelésére.
Ezt a törvényjavaslatot még júliusban nyújtotta be a kormány az Országgyűlés elé, ám múlt csütörtökön az Európai Bizottság kezdeményezésére egy módosítás által szinte új változatban került a törvényalkotási bizottság elé.
A normakontrollt kérő javaslat megszavazása előtt felszólalt Sebián-Petrovszki László (DK), aki emlékeztetett arra, hogy frakciója nemmel szavazott a büntetőeljárási törvény hétfői módosítására és így fognak eljárni a továbbiakban is, mert ebből „a korrupciótámogató törvénycsomagból” tudják, hogy a kormány nem akar valódi jogállamot, csak az uniós pénzt akarja kilopni a „Brüsszel szájából”, hogy azt pontosan ugyanolyan rendszerben lopja el, mint az elmúlt 12 évben.
Az ellenzéki képviselő színjátéknak tartotta azt, hogy a kormánypárti képviselők az Ab-hez fordulnak, szerinte ugyanis a törvény alaptörvényellenesen lett megírva, így az alkotmánybírók el fogják utasítani azt, de Brüsszelben majd elő lehet adni a döntést egy újabb bizonyítékként a magyar demokrácia és jogállam működésére. A DK-s politikus alaptörvény-módosítást sürgetett, majd azt mondta, a legegyszerűbb az lenne, ha az ország csatlakozna az európai ügyészséghez.
Válaszában az igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert közölte, az összes, az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében született javaslatot jóváhagyta a bizottság, így a képviselő vádja nem a kormányra, hanem a „bizottságra hullik vissza”.
Visszautasította a vádat, hogy a kormány az Alkotmánybírósággal akarja megbuktatni a javaslatot, hozzátéve, meggyőződésük, hogy a javaslat megfelel az alaptörvénynek, de úgy tartják helyesnek, ha ebben a kérdésben az Ab mondja ki a végső szót.
Jön az Integritás Hatóság
Ezután a képviselők „Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről” és „Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosításáról” nevű módosításokkal létrehozták az EU pénzügyi érdekeinek védelmében fellépő Integritás Hatóságot, amely az EU-források felhasználását ellenőrzi. A parlament 150 igen szavazattal, 12 ellenvoks és 19 tartózkodás fogadta el a törvényjavaslatot.
A hatóságnál bárki tehet panaszt, de az intézmény hivatalból is indíthat eljárást olyan esetekben, amikor azt látja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében.
A hatóságot egy elnök és két alelnök vezeti majd, a tisztségekre nyílt pályázatot ír ki az arra kijelölt alkalmassági bizottság. Ezen testületi tagságra a kormány már ki is írta a pályázatot. Pályázni jogi, közgazdasági vagy pénzügyi egyetemi végzettségű, „minden kétséget kizáróan független”, a közbeszerzésekhez és a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó területeken gyakorlati tapasztalattal vagy tudományos munkássággal bíró, az összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelő személyek pályázhatnak.
A testület döntése alapján az Állami Számvevőszék elnöke tesz javaslatot a vezetők személyére szigorú összeférhetetlenségi szabályok alapján. Utóbbiak szerint nem pályázhat a posztra, aki a jelölést megelőző öt évben „köztársasági elnök, miniszterelnök, miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott, miniszteri biztos, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő” vagy párt, pártalapítvány tagja volt, vagy a jelölést megelőző öt évben akár önkéntes munkát végzett pártnak, pártalapítványnak.
A tisztségek betöltőit a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Megbízatásuk nem újítható meg. Az elnök havi bére a Magyar Nemzeti Bank elnöki bérének 80 százaléka, vagyis 4 millió forint. A vezetőknek a kinevezésükkor és évente kell vagyonnyilatkozatot tenniük.
Az Integritás Hatóság várhatóan november második felétől működik. Legfőbb döntéshozó szerve az elnökből és az elnökhelyettesekből álló igazgatóság, amely évente beszámol az Országgyűlésnek.
A hatóság integritáskockázat-értékelést végez, amelyben a többi között a rendszerszintű problémákat azonosítja, és éves elemző integritásjelentést készít, emellett ajánlást is kiadhat. Ha a hivatal csalást észlel, arról az illetékes európai szerveket is értesítenie kell, a többi közt az Európai Csalás Elleni Hivatalt, valamint az Európai Ügyészséget. A hatóság a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplőkről nyilvántartást vezet, emellett létszámát és a szükséges erőforrások mennyiségét az elnök határozza meg.
Munkacsoport is küzd a korrupció ellen
Megszavazták a képviselők a Korrupcióellenes Munkacsoportot is, amely az Integritás Hatóság mellett működne, de attól független elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő feladatokat ellátó szervként, amely a Hatóság tevékenységébe nem avatkozhat be. A Munkacsoport a meglévő korrupcióellenes intézkedéseket vizsgálná, illetve javaslatokat dolgozhat ki a korrupt gyakorlatok, korrupciós bűncselekmények és gyakorlatok, például a nepotizmus és az állami és magánszektor közötti forgóajtó-jelenség felderítésével, kivizsgálásával, üldözésével és szankcionálásával kapcsolatban. De javasolhat a korrupció megelőzését, felderítésének javítását célzó intézkedéseket is, és éves jelentésben elemezheti a korrupciót.
A Munkacsoport a Hatóság elnökéből, valamint a civil szervezeteket és az állami szerveket képviselő tíz-tíz tagból áll. A nem kormányzati szereplőket képviselő tagokat a Hatóság (egyben a Munkacsoport) elnöke kéri fel a Hatóság igazgatóságának döntése alapján. Ők a tíz civil tagot pályázati eljárásban, tárgyilagos kritériumok alapján választhatják ki a kormánytól, hatóságoktól, politikai pártoktól és üzleti érdekektől bizonyíthatóan független, szakértelemmel és gyakorlattal bíró pályázók közül.
A Munkacsoport munkájában konzultatív joggal az ÁSZ, a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatásága, az Országos Bírói Hivatal elnökei, valamint a legfőbb ügyész által kijelölt személyek is részt vesznek.
A jogszabályhoz tartozó törvénymódosítás létrehozza a Miniszterelnökségen belül a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, a területfejlesztési miniszter alá tartozó korrupcióellenes szervezeti egységet.
Terítéken a közérdekű vagyonkezelő alapítványok
A parlament 151 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosítását.
A most elfogadott szabályok szerint a NAV az OLAF megkeresése alapján pénzügyőri támogatást nyújt az uniós hatóság helyszíni ellenőrzéseinek vagy vizsgálatának zavartalan lefolytatásához.
A közbeszerzési törvényben nevesítették a jelenleg működő, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek ajánlatkérői minőségét. Az indoklás szerint a közbeszerzési törvény rendelkezései alapján eddig is levezethető volt, hogy ezen szervezetek ajánlatkérőknek minősülnek, azaz közbeszerzésre kötelezettek, de az Európai Bizottság – az uniós költségvetés védelmében Magyarország ellen indított eljárásában – garanciális elvárásként fogalmazta meg az alapítványok nevesítését a közbeszerzési ajánlatkérők között.
Nem változott az a szabály, hogy az alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság nem összeférhetetlen egyebek mellett az országgyűlési képviselőséggel, a kormánytagsággal vagy az önkormányzati megbízatással, ugyanakkor az alapítványi döntéshozatalban korlátozásokat vezettek be.
Nem vehet részt az alapítvány, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy döntéshozatalában az, aki feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke, körülménye miatt – ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is – nem vagy csak korlátozottan képes.
Az összeférhetetlenséget az érintettnek kell bejelentenie. Azt mindig egyedileg kell vizsgálni, a konkrét alapítványi cselekvés, döntéshozatal vagy tevékenység tükrében. A mérlegelés fókuszában minden esetben annak kell állnia, hogy a mérlegelés eredményeként befolyásmentes döntéshozatal biztosított legyen – áll az indoklásban.
Egyre kevésbé hagyhatják ki a társadalmi egyeztetést
Módosította az Országgyűlés a jogalkotási törvényt is, így a kormány az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében vállalta, hogy az általa kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el. A parlament ezt 152 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) évente – január 31-ig – nyilvános jelentést tesz közzé arról, hogy a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése megtörtént-e, vagy pedig az egyeztetésre bocsátás hiánya a jogszabály által megengedett esetkörök valamelyikéből következett-e.
Nem változtattak azon, hogy nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a fizetési kötelezettségekről, az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról, a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint a szervezet és intézmény alapításáról szóló jogszabályok tervezeteit. Akkor sem bocsátandó egyeztetésre egy tervezet, ha annak társadalmi egyeztetése Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. Ezekre az esetekre kizárólag indokolt esetben lehet hivatkozni.
A tervezetek véleményezési határideje nem lehet kevesebb nyolc napnál.
A KEHI a társadalmi egyeztetés elmulasztásakor – legkésőbb az ellenőrzés megtörténtétől számított két hónapon belül – pénzbírságot szab ki a jogszabály előkészítéséért felelős minisztériumra. A kormány rendeletben szabályozza a pénzbírságot, amelynek olyan mértékűnek kell lennie, hogy az kellő visszatartó erővel rendelkezzen. A minisztériumnak a pénzbírság megfizetése mellett is eleget kell tenni az ellenőrzési szerv megállapításainak.
Rögzítették azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a törvény, a kormányrendelet vagy a miniszteri rendelet előkészítésekor hivatalos statisztikai adatok szolgáltatásával közreműködik az előzetes hatásvizsgálat elvégzésében. Az első jelentést a KEHI-nek a 2022. szeptember 30. és 2022. december 31. közötti időszakban a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetekre vonatkozóan kell elkészítenie.
A civil szervezetek nem várnak csodát
A korrupció elleni civil szervezetek már korábban jelezték, hogy az intézkedésektől nem várnak csodát. Megvan persze a lehetőség arra, hogy az új hatóság ideális esetben hatékonyabban lépjen fel a visszaélések ellen, mint amennyire állami szerveknek az elmúlt évben bármikor is sikerült. – A hamarosan felálló integritás hatóság sem fog tudni csodát tenni, de jó és elkötelezett vezetőkkel, valamint felkészült személyi állománnyal többet tehet, mint amennyit állami szervek az elmúlt évben bármikor is tettek a korrupció ellen – mondta erről Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója a Napi.hu-nak.
A K-Monitor közpénzfigyelő civil szervezet úgy vélekedett, a javaslat annak a beismerése, hogy ezek a meglévő intézmények (ügyészség, Gazdasági Versenyhivatal, Közbeszerzési Hatóság) nem működnek megfelelően. Az új szabályok ráadásul csak az uniós pénzek felhasználása esetén alkalmazandók, a hazai forrásokkal való visszaélések az eddigi rendszer keretein belül folyhatnak tovább.
Az ellenzéki pártok sem voltak elragadtatva a javaslatcsomagtól: A Momentum szerint ha a Fidesz komolyan gondolná a korrupció elleni küzdelmet, akkor Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez. A javaslatcsomagot értékelve Hajnal Miklós, a párt vezérszónoka úgy fogalmazott: „jobb, mint a semmi, de nem vagyunk elragadtatva”.
