Kormánypárti többséggel megszavazta az Országgyűlés, hogy nem támogatják a kedvezményes uniós hitel jogállami feltételekhez kötését. A képviselők 128 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá a kormánypárti képviselők erről szóló javaslatát. Kiemelték azt is, hogy az uniós hetes cikk szerinti eljárásokat a hitelfelvétel elfogadása előtt le kell zárni, továbbá politikai pártok és „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek” a pénzből nem támogathatók.
Mindez már múlt héten várható volt: a fideszes vezetők kezdeményezték a Ház rendkívüli ülését, hogy itt visszautasítsák a jogállami garanciák vállalását. Legalábbis azt, hogy ezeket elfogadják az egész unióra összesen 750 milliárd eurós, a koronavírus-járvány miatt elkülönített csomagból igényelhető hitelekért cserébe. A hitelről a hét második felében tartandó uniós csúcson születik döntés, pénteken találkoznak majd az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben.
Simicskó István a múlt héten, ahogy az Index is írta, egyértelművé tette, ők milyen feltételeket kívánnak szabni. Ezek közt szerepel, hogy a szegényebb országok ne kaphassanak kevesebb pénzt a gazdagoknál, az összeget pedig kizárólag munkahely-teremtésre és -védelemre, a gazdaság beindítására lehessen fordítani. Az elsődleges viszont talán az, hogy nem támogatják a kedvezményes hitel összekötését politikai kérdésekkel, így a jogállamiság kereteivel és a bevándorlás megítélésével.
A keddi vitában a Jobbik politikusa, Brenner Koloman arról beszélt: a kormány határozati javaslata mindössze asztalcsapkodásra jó, nem pedig olyan „új kiegyezésre, amire az Európai Uniónak szüksége volna. A határozati javaslat veszélyezteti a magyar polgárok EU-s pénzét.” A Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs erre válaszul kijelentette: a magyar parlamentarizmus szép gesztusa, hogy a kormány az Országgyűlés által megjelölt stratégiához és állásponthoz tartja magát. Szerinte a jogállamiság elvárása „politikai pallos” lenne csupán, és a „jobboldali, keresztény” kormányok ellen kívánják használni. Szerinte a jogállamiságnak semmi köze például ahhoz, hogy mi szerepel a magyar tankönyvekben.
Expozéjában Kövér László házelnök leszögezte, az Országgyűlés nem fog semmilyen politikai feltételt elfogadni, és ha a tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell döntsenek. A házelnök ezek után egyenesen azt mondta, erre a hitelre Magyarországnak nem lenne szüksége, viszont a déli tagállamok iránti szolidaritásból, valamint az EU működőképességének megőrzése érdekében hajlandóak hozzájárulni. Persze, csak egyszeri, kivételes eszközként, és akkor, ha a versenyképesség megalapozását szolgálja, „nem pedig a IV. Német-Római Szent Birodalom létrehozatalának.”
Kövér szerint a járvány miatti gazdasági krízis Közép-Európában jóval enyhébb lehet, mint a déli tagállamokban. Hivatkozott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) helyzetértékelésére, ami szerint az EU idei gazdasági visszaesése elérheti a 7,1 százalékot, a déli tagállamoké a 8-10-et, Magyarországon viszont az is lehet, hogy csak 3,1 százalékos lesz.
A vita később még emelkedett magaslatokban folytatódott, Deutsch Tamás arról beszélt: az ellenzék „buzgómócsing brüsszelitaként viselkedik.” Úgy vélte továbbá, hogy „nem orbántalanítani, hanem magyartalanítani akarják a nekünk járó uniós forrásokat.” Később az LMP-s Ungár Péter kifejtette, pártja mindig ellenezte, hogy Magyarország globális pénzügyi körök hitelfüggőségébe kerüljön. Ő egyébként nem gondolja, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás valóban veszélyt jelentene a magyar kormány hatalmára. A momentumos Donáth Anna viszont kijelentette, megvédik a magyaroknak járó uniós pénzeket, illetve a magyar demokráciát Orbán Viktortól. Dobrev Klára arról tett bejelentést, hogy a Demokratikus Koalíció frakciója nem vesz részt a szavazáson. „Az európai országok évszázadokon keresztül háborúztak egymással, de a nemzetek közötti háború nem hozott boldogságot és felemelkedést” – fejtegette. A határozati javaslat szavazásán nem vett részt a Párbeszéd sem.
A vita végén újra felszólalt Kövér, és megvédte azon képviselőtársait, akik nagyapja miatt támadták Dobrev Klárát, továbbá Donáth kapcsán is azt emelték ki, hogy nagyapja „Rákosi Mátyás irodavezetője” volt. „A felszólalóknak azzal van bajuk, hogy az utódok semmiben sem különböznek az elődeiktől” – mondta. Úgy látja, nem vontak le semmi következtetést abból a „sötét múltból”, amit elődeik képviseltek. (Hogy Donáth Ferenc valójában mit képviselt, illetve milyen szerepet vállalt, az már más kérdés.) „Akik itt ebben a házban megszólalnak, úgy, hogy nem is parlamenti képviselők, azoknak tekintettel kell lenni a saját családi meghatározottságukra és ezzel szükséges tapintattal kell a vitában felszólalni” – mondta még Kövér.
– Nekünk ahhoz az európai ügyészséghez kellene csatlakozni, amit egy Laura Codruța Kövesi nevezetű ügynök vezet? – tett fel a korrupciós téma kapcsán egy váratlan kijelentéssel fűszerezett váratlan kérdést a házelnök. Ezt követően egy kicsit szidta Kövesit, aki szerinte Romániában politikai perek tucatjait indította azokkal szemben, akik politikailag vele szemben állnak. „Elvitte őket hajnalban családjuk köréből a kommandós autó, (...) ha Ceausescu elvtárs élne, mind a tíz ujját megnyalná” – sorolta.
Kövér szerint egyébként gúnynév a Next Generation EU elnevezés. Úgy látja, ez cinikus kifejezése annak, hogy ezt a cechet a gyerekeik generáció fogja törleszteni. „Azt finanszírozzuk, hogy a spanyolok fizessék a mindenkinek járó alapjövedelmet?” – folytatta.
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel egyfajta kompromisszumos megoldást vetett fel a következő hétéves költségvetéssel kapcsolatban. Ennek főösszege 1074 milliárd euró, azaz nem sokkal kevesebb, mint az Európai Bíróság által korábban javasolt 1100 milliárdos összeg. A 750 milliárd euró a Next Generation EU nevű helyreállítási alap részét képezi. Ebből ötszázmilliárd a tagállamoknak nyújtandó, vissza nem térítendő támogatás, míg 250 milliárdot hitelként lehet felvenni.
Az Európai Bizottság honlapja szerint a Next Generation EU pénzeszközeit három pillérbe tervezik ruházni. Az első elem a tagállamok támogatása beruházásokkal és reformokkal, míg a második az uniós gazdaság beindítása a magánberuházások ösztönzése által. A harmadikhoz a „válság tanulságainak levonása” tartozik: megerősítenék az egészségügyet, a polgári védelmi mechanizmust, továbbá a zöld és digitális átállás terén végzett kutatásokat. Mint megjegyezték, az Európai Tanácsban júliusig gyors politikai megállapodást kell elérni. „A helyreállításnak egyértelműen az alapvető jogokon és a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartásán kell alapulnia. A szükséghelyzeti intézkedéseknek időben korlátozottnak és szigorúan arányosnak kell lenniük. A Bizottság értékelését a jogállamisági mechanizmus keretében készített első jelentés tartalmazza majd” – áll az Európai Bizottság május végi összefoglalójában.
Az EB eredeti javaslatában, ahogy az Index írta, más szerepelt, mint amit utóbb Michel kompromisszumként ajánlott. Előbbiben azt írták, a kifizetések felfüggesztéséhez kötött szankciókról az EB dönthet, viszont minősített többséggel a tagállamok közbeléphetnek. Michel döntése nyomán viszont a szankciók életbe léptetését kötnék az állam- és kormányfők kétharmados többségéhez. A német zöldpárti Daniel Freund ezt úgy értékelte a Twitter-oldalán: Orbán pezsgőt bonthat. Szerinte így ugyanis nem fogják szankciók követni a jogállami normák megsértését.
Az Európai Tanács javaslatában szerepel továbbá, hogy Németország, Ausztria, Hollandia, Svédország és Dánia esetében őriznék a közös agrárpolitikához kapcsolódó kompenzációs mechanizmust.
