A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem gyűjt és jogszabályi felhatalmazás nélkül nem ad ki egyedi adatokat banki ügyfelek tranzakcióiról – olvasható az MNB lapunknak eljuttatott közleményében.
Mint írják, az MNB a törvényi mandátumának megfelelően végzi tevékenységét, így banki lakossági vagy vállalati ügyfelek számára közvetlenül nem nyújt pénzforgalmi szolgáltatásokat, nem vezet számlát, nem fogad be, nem teljesít átutalást, a banki ügyfelek egyedi tranzakcióiról az ügyfeleket beazonosítható módon nem gyűjt adatokat, kizárólag a törvényi feladatai ellátása érdekében, hatósági jogkörében eljárva rendelkezik szűk körben ilyen típusú adatokkal. Ezeket úgy gyűjti, hogy ne lehessen belőlük az ügyfeleket beazonosítani, mert a magyar törvényi előírások rendkívül komolyan védik a hitelintézetek lakossági és vállalati ügyfeleinek adatait. A közlemény szerint szigorúak az adatkiadás lehetőségei is, ezért ilyenre csak kivételes esetekben, például bűncselekmény esetén van lehetőség.
Mint hozzátették, az MNB együttműködési megállapodásokat csak a pénzügyi rendszer stabilitása és biztonsága, az ügyfelek érdekeinek védelme vagy szakmai tevékenységének támogatása érdekében köt. Tavasszal a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) elnöke kezdeményezte az együttműködést a jegybankkal, de ez nem jött létre. – Az MNB és az SZH között jelenleg nincs együttműködési megállapodás. Amennyiben a felek ilyet kötnének, azt a hatályos jogszabályi keretek között tehetnék meg kizárólag, és annak teljes szövege szintén megjelenne az említett nyilvános felületen – olvasható a közleményben.
Az ügy előzménye, hogy az Átlátszó által nemrég kiperelt dokumentumokból kiderül: a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás több állami szervtől kérte, hogy végezzenek folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést, és a begyűjtött adatokat küldjék meg a hivatalnak. A Magyar Nemzeti Banktól (MNB) például azt kérte a hivatal, hogy „a szuverenitásvédelmi törvény szempontjából megalkotott” kimutatásokat kapjon magánszemélyek és cégek bankszámlájára érkező utalásokról. A Szuverenitásvédelmi Hivatal egészen pontosan azt kérte az MNB-től, hogy „kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”, illetve hogy a hivatal kapjon a „szuverenitásvédelmi törvény szemszögéből megalkotott” kimutatásokat, „amelyek alkalmasak a projekt cégek és ad-hoc, magánszemélyekre vonatkozó, a szuverenitásvédelmi törvényben foglalt tényállás kimerítésére”. Az erre vonatkozó helyzetet tisztázta most a jegybank közleményével.
