Megszüntette Budaházy György letartóztatását a Kúria és bűnügyi felügyeletét rendelte el. Előírta, hogy a tartózkodási helyéül szolgáló ingatlant nem hagyhatja el, és a mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazását rendelte el – tette közzé pénteken a legfőbb bírói fórum – írta az MTI.
A Kúria oldalára felkerült közlemény csak monogrammal említi a terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt B. Gy. és társai ellen folyamatban lévő ügyben született végzést. Végzésének indokolásában a Kúria kifejtette: a Fővárosi Ítélőtábla helyesen állapította meg, hogy a nem jogerős ítélettel kiszabott 17 évi szabadságvesztés magában hordozza a szökés, elrejtőzés veszélyét, az a tény pedig, hogy a terheltet időközben újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki, felveti a bűnismétlés veszélyét.
A vádlott ugyanakkor az eljárás során kifogástalan magatartást tanúsított – folytatták –, az idézéseknek eleget tett, és elérhető maradt akkor is, amikor nem jogerősen hasonló tartamú szabadságvesztést szabtak ki rá. A bűnismétlés veszélyét pedig csökkenti a Kúria szerint, hogy Budaházy György újabb gyanúsítotti kihallgatására úgy került sor, hogy a jelenlegi eljárás alapját, valamint az újabb gyanúsítás alapját képező cselekmények között tíz év, majd a vádlott meggyanúsításáig az újabb ügyben további három év telt el.
A Kúria arra is rámutatott, hogy a letartóztatás indokoltságának időszakos felülvizsgálata során mindig behatóan vizsgálni kell, hogy az elérni kívánt célok a személyi szabadságot korlátozó enyhébb kényszerintézkedéssel elérhetők-e. Különösen irányadó ez, ha a büntetőeljárás jelentősen elhúzódik. Ezen nem változtat az sem, ha a terhelt az elhúzódó eljárásban nem végig áll a legsúlyosabb személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedés hatálya alatt. – A kényszerintézkedés célja mindig az eljárás zavartalanságának biztosítása: az, hogy a vádlott az eljárásban ne szökjön meg vagy ne rejtőzzön el, illetve az eljárás alatt ne kövessen el újabb bűncselekményt – mutatott rá a Kúria. Hozzátették: az eljárás extrém elhúzódása esetén tehát fokozottan érvényesül az elérni kívánt eljárási cél biztosítására még megfelelő legenyhébb, vagyis legkisebb szabadságkorlátozással járó kényszerintézkedés alkalmazásának követelménye. Ezeknek a veszélyeknek a kiküszöbölésére a bűnügyi felügyelet alkalmazása ebben az ügyben megfelelő – állapították meg.
Budaházy Györgyöt a Fővárosi Törvényszék idén márciusban megismételt büntetőeljárásban első fokon tizenhét év fegyházra ítélte az úgynevezett Hunnia-perben, amelyben – egyebek mellett – bűnszervezetben elkövetett terrorcselekményekkel vádolják. Még az első, 2016-os elsőfokú ítéletben a Fővárosi Törvényszék azt állapította meg, hogy Budaházy György és egy társa indította útjára a Hunnia Mozgalmat, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a 2006-os ősz után tovább szítsák a feszültséget. Az ítélet szerint nyíltan szembe akartak szegülni az akkori kormánnyal és az általuk nem tolerált társadalmi csoportokkal, ezért több kormánypárti országgyűlési képviselő ingatlana ellen Molotov-koktélos támadásokat intéztek. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanakkor hatályon kívül helyezte az ítéletet, mert súlyos gondok voltak az eljárással, többek között az indoklásból kimaradt több bizonyíték értékelése is, ezt követte az idén márciusi döntés.
