Megtudtuk: közel 16 milliárd forintot fizet a közmédia a Forma-1 közvetítéséért
Charles Leclerc, a Ferrari monacói versenyzője a Hungaroringen 2022. július 29-én (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Több mint 43 millió dollárnak megfelelő összegért vásárolta meg a Forma-1-es világbajnoki sorozat közvetítési jogait az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tavaly – derül ki a társaság szerződéseiből. A 43 millió 393 ezer 565 dolláros az összeg – napi árfolyamon – számolva 15 milliárd 817 millió forintnak felel meg. A Hungaroring Sport Zrt.-vel kötött szerződés 2025 végéig érvényes, ennek megfelelően az idei év mellett 2024-re és 2025-re szól. A futamokat az M4 Sport közvetíti.

Az MTVA tavaly július 31-én jelentette be a gyorsasági autós versenysorozat közvetítési jogainak meghosszabbítását, a szabadedzéseket, az időmérő edzéseket és a versenyeket is közvetítik. Ezt Papp Dániel vezérigazgató közölte éppen a Hungaroringen rendezett magyar nagydíj előtt. A bejelentésről szóló MTI-s híradás azonban arról nem szólt, hogy mennyibe került a jogvásárlás. Ezért kellett megvárni, hogy az állami költségvetési támogatásból működő MTVA közzé tegye a szerződés alapadatait. 2022-ben az MTVA költségvetése 130 milliárd forint volt.

Részlet az MTVA szerződési listájából
Részlet az MTVA szerződési listájából

Az újabb három évre szóló, 43 millió dolláros jog 8 millió dollárral került többe, mint az előző szerződés. Az ugyanis 35 millió dollár volt, akkori árfolyamon 10,6 milliárd forint. Csak összehasonlításként: mint 2021-ben megírtuk, az MTVA 9,8 milliárd forintot fizet idényenként a magyar bajnoki mérkőzések sugárzási jogaiért, a Bajnokok Ligája pedig 18,9 millió euróba (6,85 milliárd forint) került három idényre.

Újabb 11 milliárdot költött az MTVA futballjogokra
Szabó Zsolt László

Újabb 11 milliárdot költött az MTVA futballjogokra

Alaposan bevásárolt prémium sportközvetítésekből a köztévé tavaly novemberben, azt azonban nem közölték, hogy mennyibe került mindez. A lapunk által átnézett szerződésekből viszont kiderült.

A száguldó cirkusz közvetítése mindig presztízsnek számított. 2001-ig az MTV adta a futamokat, majd 2001-től 2011-ig az RTL Klub kereskedelmi tévé. Az állami televízióban a 2010-es kormányváltást követően kezdtek új szelek fújni, ekkor ruháztak be a prémiumsportjogokra.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) egy hónapja közölt adatokat az F1 közvetítések nézettségéről. Mint írták, amikor 2002-ben az RTL átvette a közvetítéseket, az átlagos nézőszám nagyjából harmadával bővült. 2011-et követően az RTL Klub már nem vásárolta meg a közvetítési jogokat, az átlagos nézőszám pedig két év alatt húsz százalékkal csökkent. A futamok átlagos nézőszáma az RTL-nél átlépte a milliós küszöböt, a nézettség pedig 2004-ban és 2006-ban ért a csúcsára. A közölt adatokból kiderül: ez Michael Schumacher nagy korszakának vége és Fernando Alonso világbajnoki címének időszaka. 2014-ben a közvetítések átköltöztek az M1-ről a Duna TV-re, majd az M4 Sportra. „A csatornaváltást a nézettség brutális, három éven át tartó zuhanása követte, sőt a nézők elfordulása 2017-2019 között sem állt meg, csak az üteme mérséklődött” – fogalmaztak. A nézettségben a mélypontot a 2020-as év, éppen a koronavírus világjárvány időszaka hozta el. Az MTVA a 2012-es belépő nézettségi adataihoz képest közönsége nem egészen felét, a 18-49 évesek közül pedig nagyjából harmadát tudta csak megőrizni. Az M4 Sportnak a 2021 hozott valamivel jobb számokat.

A Forma-1 nézettségének alakulása
A Forma-1 nézettségének alakulása - Fotó: NMHH

A médiahatóság szerint az érdeklődés csökkenésében több hatás is közrejátszhat. Az egyik ilyen a világbajnok személye, hiszen a nézettség felívelő szakasza három versenyző, Villeneuve és Häkkinen győzelmeivel, illetve Michael Schumacher öt évig tartó győzelmi sorozatával telt el. A legnagyobb nézettség a német pilóta győzelmeinek utolsó éveire esett. Időközben változott a versenyzők által felhasználható motorok száma, megtiltották a tankolást, halkabbak lettek a motorok. Emellett a csatornaváltások sem használtak a nézettség alakulásának, a fiatalok pedig kevesebbet tévéznek. A kimutatás szerint a nézettségcsökkenés nem csupán magyar jelenség, Olaszországban is hasonló tendenciák figyelhetők meg.