Lakonikus rövidségű közleményben tudatta a Köztársasági Elnöki Hivatal, hogy Áder János az országgyűlési képviselők általános választását a legkorábbi időpontra, 2022. április 3-ára tűzi ki.
A közlemény teljes szövege így hangzik: „32 évvel ezelőtt, az első szabad választások eredményeként Magyarország független, demokratikus ország lett. Köszönet mindazoknak, akik a nemzet újjáépítésében részt vettek. Az idei esztendőben Magyarország választójoggal rendelkező polgárai immár kilencedik alkalommal szabadon dönthetnek arról, hogy kikre bízzák közös ügyeink intézését.
Az Alaptörvény és a választási eljárási törvény egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz arra, hogy a köztársasági elnök milyen időpontra tűzheti ki az országgyűlési képviselők általános választását. E törvényi felhatalmazás alapján az országgyűlési képviselők általános választását a legkorábbi időpontra, 2022. április 3-ára tűzöm ki”– tudatta Áder János köztársasági elnök.
Áder János arról is döntött, hogy ugyanezen a napon, április 3-án lesz a kormány gyermekvédelminek nevezett népszavazása is. Ennek jogi lehetőségét az Országgyűlés még novemberben teremtette, amikor megszavazták azt a javaslatot, hogy egy napon is lehessen tartani parlamenti választást és népszavazást. Korábban ilyen még nem volt.
A parlamenti választási időpontot már korábban lehetett sejteni, hiszen kisebb fajta botrány kerekedett abból, hogy kedd reggel megjelent egy bejegyzés a Számoljunk együtt! civil szervezet Facebook-oldalán, amelyben egy kék hátterű borítón az állt: „Választási füzetek 210/1., Kézikönyv a szavazatszámláló bizottságok részére 2022. április 3.”
A fotó alapján tehát úgy tűnhetett, a Nemzeti Választási Iroda már tudja, hogy mikor lesz a parlamenti választás. Emiatt többen méltatlankodtak, hogy honnan tudja előre a választások lebonyolításáért felelős állami szerv máris a dátumot, holott azt Áder János köztársasági elnök még ki sem hirdette.
A Nemzeti Választási Iroda azonban azt állította, hogy ez a tervezet még nem végleges és nem nyilvános, a füzet tervezetét az NVI az előkészületek részeként küldte meg szakmai egyeztetés céljából néhány érintettnek.
A köztársasági elnök döntésének nyilvánosságra kerülését követően Orbán Viktor miniszterelnök is szinte azonnal reagált egy Facebook-bejegyzésben, amelyben csak annyit közölt: „Ott leszünk!”
A bejelentésre a hatpárti összefogás – új nevén Egységben Magyarországért – is gyorsan reagált „Április 3-tól legyen Magyarország mindenkié!” című közleményében. Ebben azt írják, 82 nap múlva, április 3-án az Egységben Magyarországért és a civilek szövetsége leváltja Orbán Viktor lelketlen, korrupt és kapzsi rendszerét.
A közlemény a családi és baráti összefonódásokra utalva kiemeli, hogy a kormányhoz közeli oligarchák felfoghatatlan mértékű vagyont halmoztak fel, a fideszes politikusok pedig saját szájuk íze szerint írják a törvényeket. – Eközben Magyarország Európa sereghajtójává vált. Magyarok milliói élnek megalázó bérekből, a legelesettebbeknek pedig nem nyújt segítő kezet, csak megalázza őket a dölyfös hatalom – fogalmaznak az ellenzéki pártok.
Végül kijelentik, ideje, hogy Magyarország a fideszes kiváltságosok országa helyett mindannyiunk országa legyen. „Április 3-án új korszak kezdődik: egy igazságosabb, tisztességesebb, ahol mindenki előtt megnyílik az út a felemelkedéshez! Ezért dolgozunk, egységben, Magyarországért!” – záródik a dokumentum.
A közös közleményt megosztotta Márki-Zay Péter is:
Ez lesz egyébként az első alkalom, amikor az ellenzéki pártok teljes egységben méretik majd meg magukat a Fidesszel szemben Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltsége mellett. Az együttműködés magában foglal hat ellenzéki pártot, a közös munka pedig eddig értelemszerűen nem volt zökkenőmentes, de mostanra a pártok nagyjából rendezték soraikat, kialakították a közös programot, arculatot és logót, megkezdődött a közös kampányolás.
Annyit érdemes még tudni, ahhoz, hogy valaki hivatalosan is egyéni képviselőjelölt lehessen, a körzetében 500 választópolgár ajánlását kell összegyűjtenie. Az ellenzéki pártok az előválasztáson választották ki mind a 106 jelöltjüket, akik majd megmérkőznek a fideszes és a KDNP-s indulókkal. Országos listát az a párt vagy azok a pártok állíthatnak, amelyek országszerte (legalább tizennégy megyében és a fővárosban) legalább 71 körzetben tudtak saját jelöltet felmutatni. (Korábban elég volt legalább kilenc megyében és a fővárosban 27 egyéni jelöltet bemutatni, ezt azonban Volner János javaslatára emelte meg az Országgyűlés kormánypárti többsége. Ez végérvényesen eldöntötte, hogy az ellenzék csak egy listán tud indulni.)
A hivatalos kampányidőszak a választást megelőző 50. napon indul, ez ebben az esetben február 12-ét jelenti. Habár valójában a kampány már jóval korábban elkezdődik, elkezdődött, ez az az időszak, amíg az államtól kapott hivatalos kampánytámogatást el lehet költeni, illetve ekkor indul a választáson indulni kívánó egyéni képviselőjelöltek aláírásgyűjtése, és ettől a naptól vehetik fel az NVI-nél az ajánlóíveket.
Az MTI összefoglalója szerint a mintegy 7,8 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választójogosultnak a január 26-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően február 11-éig kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti.
Az a több mint 420 ezer magyar állampolgár, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, és a 2018-as országgyűlési választás előtt vagy az után regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációt. Az a külhoni magyar állampolgár, aki még nem regisztrált, választási regisztrációs kérelmét március 9-ig juttathatja el a Nemzeti Választási Irodába (NVI).
A külhoni választópolgároknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, a választó pedig a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak április 3-án 19 óráig meg kell érkeznie.
A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha március 25-én 16 óráig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.
Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, ugyancsak március 25-én 16 óráig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Az átjelentkezők a választott településen is az eredeti lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak.
Várhatóan a választás éjszakáján előzetes eredményt közöl majd az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 9-én, a választás országos eredményét pedig legkésőbb április 22-én.
Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia.
