Megvédhetik-e egy magyar város lakói a környezetüket?

Megvédhetik-e egy magyar város lakói a környezetüket?

Tiltakozás Tatán, az Öreg-tó mellett tervezett luxusszálloda ellen (Fotó: Magyar Hang/Grimm Balázs)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Rendhagyó eseményekkel folytatódik a Tanácstalan köztársaság címmel indult, majd Vitatható ökopolitikaként folytatódott vitaest-sorozat. A Karátson Gábor Kör és az ELTE TáTK humánökológia mesterszak közös rendezvénye az ősszel házhoz viszi a beszélgetéseket: a résztvevők az egyes témák helyszínén tanácskoznak az országos jelentőségű környezeti konfliktusról, az érintett civil szervezetek közreműködésével – amennyiben a járványhelyzet megengedi.

Első alkalommal, szeptember 19-én, szombaton Tatára, az Öreg-tó partjára látogatnak el a vitasorozat résztvevői. A 17 órakor kezdődő esemény címe: Megvédhetik-e egy magyar város lakói a környezetüket? A beszélgetés vendégei: Szalay Ildikó, Szeidemann Ákos (Stop Avalon!), Hartmann Johanna, Pribéli Levente (Fridays for Future), vitavezető: Gébert Judit közgazdász, filozófus. A vita előtt, 15 órától élőláncot szerveznek a tó körül.

Mint ismert, Tata ikonikus helyszínére, az Öreg-tó partjára az energiaitalokat gyártó Hell Energy csoporthoz tartozó Avalon tervez luxusszállodát építeni. A helyiek a tervek napvilágra kerülését követően heves tiltakozásba kezdtek, Michl József, a város fideszes polgármestere azonban egyértelműen a környezetvédelmi és városképi szempontból is megóvandó terület beépítése mellett foglalt állást, így a civilek a demonstráción kívül egyelőre sokat nem tehetnek.

A Magyar Hang is megírta, hogy Michl József január végén egy testületi ülésen jelentette be, hogy az Avalon cég 120 szobás luxusszállodát kíván építeni közvetlenül a tó partjára. Bár a civil tiltakozás szinte azonnal elindult, az ellenzéki képviselők pedig népszavazási kérelmet adtak be, a polgármester szerint mindenképpen megépül a luxusszálloda, annak ellenére, hogy az aktuális előírások ezt nem teszik lehetővé, hiszen az Avalon két telket vett meg magántulajdonosoktól, amelyekből az egyiken 40 százalékos, a másikon 2 százalékos a beépíthetőség. A polgármester élve a rendkívüli felhatalmazás adta lehetőséggel kiemelt fejlesztésnek minősítette a szállodaépítést, tagokat nevezett ki a helyi választási bizottságba, akik a napokban elutasították a népszavazási kérelmet.

A látványtervek bemutatása után különféle szakmák képviselői is kifejezték aggodalmukat, számos szakmai és tudományos szervezet közleményben fejtette ki ellenérzését a tó partjára tervezett luxusszálloda miatt. Állásfoglalást adott ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, nyílt levelet írt Michl József polgármesternek Lakosné Horváth Alojzia, a Ramsari Egyezmény Állandó Bizottságának egykori elnöke, és készült egy régészeti szakvélemény is.

Michl József azonban semmi kivetnivalót nem talál a megóvandó terület beépítésében. A Facebook-oldalán a 444.hu kérdéseire reagálva azt írta: „A tervezett szállodaberuházás helyszíne magántulajdonban van, történetesen az Öreg-tó partján. Az önkormányzatnak az az álláspontja, hogy amennyiben a jogszabályi feltételeknek megfelel a beruházás, akkor miért ne épülhetne a tóparton?”

A beruházó Avalon sem igazán érti a helyiek felháborodását. Július eleji közleményükben úgy fogalmaztak, hogy „tűrhetetlen, hogy Magyarországon egy tisztességes szándékkal érkező – egyébként hazánk egyik legjobb export termékét előállító, 1200 embernek munkát adó, nem csak a térségben meghatározó gazdasági szerepet játszó, számos környezetvédelmi elismerésben részesülő – száz százalékban magyar beruházó építési szándékát pártpolitikai haszonszerzésre használják fel, egy olyan tömeghisztériában, mely megalapozatlan feltevésekre és konkrét csúsztatásokra épül”.

Hiába tüntettek több ezren Tatán a beruházás ellen, a polgármester és a cég is többször egyértelművé tette, a szálloda mindenképpen megépül, a tiltakozásokkal a helyiek annyit értek el, hogy talán kisebb lesz az építmény, mint azt korábban tervezték.

A tatai építkezés kapcsán tanúsított erőszakos beruházói magatartás nem egyedülálló jelenség itthon, a települések sokszor még úgy sem tudják megvédeni a környezetüket, ha a vezetőség amúgy a civilek érdekeit képviseli. Ez történt a Balaton északi partján fekvő Szigliget esetében, ahol júliusban a község teljes vezetősége lemondott. Balassa Balázs távozó polgármester külső okokkal magyarázta döntését. – Rá kellett döbbennem arra, hogy nagyon megváltozott az a közeg, ami körül vesz bennünket, és amiért korábban időt, energiát nem kímélve szerettem dolgozni – fogalmazott a Hírbalatonnak. Később a település honlapjára írt bejegyzésében elárulta,  bizonyos vállalkozókkal, befektetőkkel szemben úgy érzik, védtelenek. Úgy látják, hogy ezeket a folyamatokat településvezetőként már nem tudják megállítani, így a testület a lemondásával szeretnék felhívni a közvélemény figyelmét a veszélyekre.

A világörökség várományos helyszínnek számító Szigliget kilenc kilométeres partszakaszából csak 180 méternyi a strand területe, van még a szerény méretű kikötő, a part többi része viszont nádas. Ennek köszönhetően Szigliget az egyre inkább túlzsúfolt, agyonépített partmenti településekhez képest üde színfolt, nem véletlenül emlegetik a Balaton gyöngyszemeként. Mivel viszont páratlanul megmaradtak az értékek, annál inkább szemet vetett rá a NER – vázolták a Magyar Hangnak a polgármester döntéséhez vezető folyamatokat a helyiek.

A helyszínre költöző Vitatható ökopolitika-sorozat további állomásai és témái:

október 3., szombat16h, a jogállamról, Göd és a különleges ipari övezet határán, vagyis a jogállamtól egyre távolabb:
Hányféleképpen sért jogot, közérdeket a gödi beruházás és a különleges ipari övezetekről szóló „Lex Samsung”?
Vitaindító: Bodnár Zsuzsa (Göd-ÉRT), Schiffer András ügyvéd

október 17., szombat, 15h, VÉSZ-helyzet Budapesten, a városligeti Királydombnál:
Milyen mozgástérrel rendelkeznek a városvédő civilek? és az új városvezetés?
Felkért résztvevők: Bardóczi Sándor fővárosi fő-tájépítész, Erő Zoltán főépítész, Garay Klára (A Városliget Barátai), Gulyás András (Ligetvédők), Schneller István volt fővárosi főépítész, Zimborás Gábor építész
Vitavezető: Ficsor Benedek (Magyar Hang)

október 31., szombat, 15h, Jászszentlászlón (Bács-Kiskun m.)
Lássuk uramisten, mire megyünk ketten!” avagy hogyan (ne) csináljunk az országból sivatagot
Vízkormányzás, agrárpolitika, klímacélok
Vitaindító: Kajner Péter (Szövetség az Élő Tiszáért). A pódiumbeszélgetés résztvevői: Dedák Dalma (WWF), Miskó Krisztina, Toldi Csaba (Dongér-Kelőér Vize Egyesület)

november 14., szombat, 15h, valahol a Balatonnál
Balatoni bitorlásverseny
Mi marad a tó és a vízpart élővilágából?
A pódiumbeszélgetés résztvevői: Hajósy Adrienne (Nők a Balatonért), Kardos Gábor (Balatoni Kör), Zlinszky András (szabadonbalaton) és más balatoni civil szervezetek képviselői
Vitavezető: Stumpf András (Válasz Online)

november 27., péntek, 18h, ELTE TÁTK, Eötvös terem:
Gyorsvonattal a Selyem-úton
Kinek kell, mire jó a Budapest-Belgrád gyorsvasút a lerohasztott vasutak országában?
Fleischer Tamás mérnökközgazdász, Perger Imre ny.MÁV-igazgató, Salát Gergely politológus
Vitavezető: Dévényi István (Magyar Hang)

A rendezvényekről, az esetleges műsorváltozásról híradást, olvasnivalót a Kör tagjaitól itt találnak: www.okopolitika.hu

Karácsonyi akció!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Áchtung Baby