Mellár Tamás: Ha nem késlekedik a kormány, sok állás megmaradhatott volna

Az igazi válság még csak most következik. Nem tudni, milyen szerkezetben áll helyre a gazdaság, de ha rugalmasan alkalmazkodnak a magyar vállalkozások a megváltozott igényekhez – amelyek szerint a távol-keleti beszállítók aránya várhatóan csökkenni fog – , akár jól is járhatunk. Ehhez persze nemzetközileg is versenyképes magyar vállalatokra lenne szükség, de ennek jeleit nem nagyon látja a KSH korábbi elnöke.

Azt pontosan nem lehet tudni, hogy a márciusban jelentett 17 ezer új munkanélküli mennyire tükrözi a realitásokat, mert a jelenlegi helyzetben – ha nem is szándékosan – de nehéz korrekt adatokhoz jutni. Úgy vélem, a statisztikából sajnos kimaradnak azok, akiket a leginkább érinthetnek az elbocsátások: az idénymunkát végzők, az alkalmi munkások és a szolgáltatói szektorban dolgozó alacsony képzettségűek – nyilatkozta a Magyar Hangnak Mellár Tamás közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi elnöke. 

Persze messze nem vagyunk még a gödör alján, hiszen ezek a bizonytalan számok csak az első, márciusi elbocsátási hullám „eredményét” mutatják – véli a szakember. A pontos számot, hogy hány munkahely szűnhet meg a válság hatására, felelőtlenség lenne megmondani, de hogy ennél sokkal több lesz, az bizonyos.

Mint hozzátette, úgy látja, áprilistól jön a feketeleves. Annál is inkább, mert a kormány több hibát is elkövetett a válságkezelő intézkedési tervvel. Késve és csöpögtetve jelentette be, túlságosan bürokratikusra, nehézkesre sikerült, és nem nyújt elég segítséget a bajban lévő vállalkozásoknak, a munkanélküliekről pedig teljesen megfeledkezik. Véleménye szerint az álláskeresési járadék határidejét a mostani három hónapról 6-9 hónapra kellene emelni, illetve a szociális ellátást is meg kellene szervezni azok számára, akik hosszabb ideig nem találnak munkát maguknak. Balgaság lenne ugyanis azt gondolni, hogy gyorsan kilábal a gazdaság, a felkapaszkodás lassú és nehézkes lesz – szögezi le a szakember. 

Pedig a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, gyorsan kellett volna reagálni, és a körülményeket mérlegelve olyan tervvel kirukkolni, amely megakadályozza a munkahelyek megszüntetését. Ez első lépésre nem sikerült, amit jól mutat, hogy a munkavállalói és munkaadói érdekvédelmi szervezetek mellett a multinacionális vállalkozások is gyengének tartották a kormányzati mentőcsomagot. Mellár szerint ez a késlekedés azért volt nagy hiba, mert így sok olyan állás is megszűnt, amely megmaradhatott volna egy hatékonyabb program esetén. Különösen igaz ez a mikrovállalkozások esetében, ahol jellemzően alig néhány alkalmazott dolgozik, és nem nagyon van tartalék, amellyel átvészelhetnék a segítség megérkezéséig a legnehezebb időket. 

A sok helyről érkező és elég ledorongoló kritikák hatására a kormány egyszerűsítette a munkahelymegőrzési program adminisztrációját, valamelyest ki is terjesztette elérhetőségét a bajba került vállalkozások számára, de még ez sem lesz elegendő – véli a közgazdász. Az ilyen programok az átmeneti időszakban valamelyest képesek csökkenteni a vállalkozásokra nehezedő nyomást, de végső megoldást nem jelentenek. Ezért az a nagy kérdés, mikor tér vissza a kereslet. 

Ez pedig nem elsősorban pénzkérdés – hangsúlyozza Mellár. A gazdasági kilátások nagyban befolyásolnak egy vállalkozót, hogy felvesz-e egy kamatmentes hitelt, vagy sem. Ha nem látja maga előtt a lehetőséget a fejlődésre, nem kér belőle. 

Azt is tudni kell, hogy az egészségügyi válságban ugyan már jócskán benne vagyunk, a gazdasági visszaesés azonban csak most kezdődik. Mellár szerint ráadásul nem is tudjuk, milyen lesz a válság utáni szerkezet. Nagyon nagy a valószínűsége, hogy a nemzetközi munkamegosztás átalakul, az is lehet, hogy ez számunkra kedvező lesz. Ha ugyanis az európai gyártók, illetve a high-tech iparágak vállalatai átszervezik a gyártást és az ellátási láncot, akkor a magyar beszállítók nagyobb biztonságot adhatnak számukra. A mostani válságban ugyanis kiderült, a hosszú beszállítói lánc túlsó végén lévő távol-keleti vállalkozások egyrészt a nagy távolság, másrészt a fertőző betegségek gyakori megjelenése miatt bizonytalansági tényezőt jelentenek.

Mindez persze csak akkor nyújthat új lehetőségeket a magyar gazdaság számára, ha a jelenleginél sokkal rugalmasabb lesz, és képes lesz gyorsan reagálni a kihívásokra. Erre egyelőre nem nagyon van példa, hiszen a magyar többségű vállalatok általában alacsony feldolgozottságú termékeket exportálnak, amelyekben kevés a hozzáadott érték, gyenge a versenyképességük. A gazdaság újrastrukturálása lehetőséget adna hazánk számára, hogy – az átalakuló piaci réseket észrevéve – előreléphessen az értékláncon. – Kérdés, hogy tudunk-e élni a lehetőséggel vagy sem – fejezte ki kétségeit a közgazdász.