
Ma Magyarországon jobban élnek a szegények, mint 2010-ben a gazdagok – állapította meg a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője egy bejegyzésben. Sebestyén Géza a közösségi oldalán megjelent állítását – amelyet a Hvg.hu vett észre – arra alapozta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a társadalom legszegényebb jövedelmi ötödének 2020-ban átlagosan bizonyos eszközökből – tévékből, mobiltelefonból, autóból – több vagy közel annyi volt átlagosan, mint 2010-ben a leggazdagabb 20 százaléknak.
Mellár Tamás közgazdász, egykori KSH-elnök a megállapítást és a következtetés módszerét is megalapozatlannak tartja. – Ezekből az adatokból nem lehet kiindulni és a szegénység mértékére és a különböző jövedelmű társadalmi csoportok helyzetének összehasonlítására – pláne időbeli összehasonlítására – nem lehet megállapításokat tenni. Ha a fenti elektronikai eszközökről szóló adatokból egy hallgatóm a szerző megállapítására jutott volna, elégtelent kapott volna. Ilyen időbeli összehasonlításnak nincs relevanciája. Ez az adatsor a technológiai fejlődést mutatja meg, így akár azt is lehet mondani, hogy a későbbi korban élő emberek mindig jobban élnek – mondta a parlamenti képviselő.
– Ha 15-20 évre tesz összehasonlítást, okkal vetődik fel, hogy miért nem végezte el az összehasonlítást a jövedelmek jelenlegi alsó 20 százalékába tartozók és a 2010-ben a legfelsőbb rétegébe tartozók között: hogyan alakultak a két rétegben a megtakarítások adatai, a szabadidő felhasználása, a várható élettartam, vagy éppen az üdülésre fordított idő. Ha ezeket összehasonlította volna, akkor nem jutott volna ilyen kedvező megállapításra – hívta fel a figyelmet, megjegyezve: az elektronikai eszközök bővüléséből nem következik, hogy magasabb életminőséget is élnek az emberek. Különösen, hogy valójában nem is nagyon lehet ma mást venni, mint plazmatévét és okostelefont. Az új technológiai eszközök előbb mindig a legfelső rétegnél jelennek meg, majd a terjedésükkel és az áruk csökkenésével a többi társadalmi rétegnél is. Ha ezt az időbeli összehasonlítást elvégezné az említett egyéb szempontokkal is, akkor nem juthatna erre a következtetésre – mondta a közgazdász.
Mellár Tamás felhívta a figyelmet, hogy a jövedelmeket vizsgálva, az látszik: a felső jövedelemötödnek 5,6-szer magasabb a jövedelme, mint az alsó jövedelemötödnek. Más aspektusból közelítve: az alsó hét jövedelemtizedben lévők keresete nem éri el az átlagjövedelmet, vagyis a lakosság 70 százaléka az átlagjövedelemnél kevesebbet keres. – Ez önmagában cáfolja Sebestyén Géza azon állítását, miszerint nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg – jelentette ki. A közgazdász politikailag motiváltnak tartja az MCC kutatójának megfogalmazásait, amelyet a lakosság gazdasági helyzetével hoz összefüggésbe. Mellár Tamás emlékeztetett, hogy 2022 után komoly sokk érte a társadalmat, különösen az átlag alatti jövedelműeket, amely a társadalom nagy részét jelenti. Az infláció megdrágította az életüket, a meglévő megtakarítások reálértékét is csökkentette.
Sebestyén Géza időközben újabb grafikont tett közzé a közösségi oldalán, amelyekkel állítását igyekszik alátámasztani. Ebben nem a gazdagokhoz, hanem a középosztályhoz méri szegényeket, és mint írta: Magyarországon nem a középosztály csúszott le, hanem a szegények emelkedtek fel. Egyebek mellett megemlítette: 2020-ban a legszegényebb jövedelmi ötödbe tartozók évente 151 darab tojást fogyasztottak, 35 százalékkal többet, mint 2010-ben. A fogyasztásuk alapján a 2020-as legszegényebb magyarok 2010-ben a 4. jövedelmi ötödben lettek volna. Magyarul 2020-ban a szegények úgy éltek, mint 2010-ben a középosztály – áll a bejegyzésében.