Izraelt egy terrorszervezet támadta meg, és joga van megvédeni magát – ezzel indokolta közleményében Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, hogy miért nem támogatta az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos európai uniós nyilatkozat szövegét Magyarország kormánya.
Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: Magyarország azért nem értett egyet az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos európai uniós nyilatkozat szövegével, mert a kormány szerint az súlyosan kiegyensúlyozatlan volt, és nem tükrözte a valós helyzetet.
– Izraelt egy terrorszervezet támadta meg, és Izraelnek joga van megvédenie magát. Minden olyan megnyilvánulást elutasítunk, amely Izraelt teszi felelőssé a jelenlegi helyzet kialakulásáért, vagy egyenlő félként kezeli Izraelt és a Hamász nevű terrorcsoportot, vagy közvetett módon legitimálja az utóbbi szervezetet. Jelen helyzetben világossá kell tenni, hogy a különböző palesztin terrorcsoportoknak azonnal fel kell hagyniuk a rakétatámadásokkal – fogalmazott Menczer Tamás.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kedden, a tagországok külügyminisztereinek rendkívüli, videós tanácskozását követően kijelentette, hogy az unió tűzszünetre és az erőszak azonnali felszámolására szólít fel az izraeliek és a palesztinok között, illetve a humanitárius hozzáférés biztosítását kéri a Gázai övezetben. Kiemelte: a rendkívüli egyeztetésre a közös uniós álláspont kialakítása miatt volt szükség, amelyet az Európai Unió 27 tagországa közül 26 támogatott. Kérdésre válaszolva a tanácskozás után elárulta: Magyarország nem támogatta az uniós álláspontot.
Mivel a külpolitikát érintő kérdésekben csak egyhangúan lehet döntést hozni, az egységes fellépés ezúttal elmaradt. Csakúgy, mint néhány hete, amikor a hongkongi ellenzékiek vegzálása miatt Kínát, a Navalnij-ügy kapcsán pedig Oroszországot nem tudta az EU elítélni – a magyar vétó miatt.
Arról is beszélt a főképviselő, hogy azonnali tűzszünetre és békés, politikai megoldásra van szükség – vélhetően ezek is szerepelte volna a közös nyilatkozatban. A vétó kapcsán Josep Borrell nem nagyon találta a szavakat. – Őszintén szólva nem tudom megérteni, hogy egy ország hogyan nem tud egyetérteni ezzel az állásfoglalással. De emlékeztettem kollégáimat arra, hogy a külügyminiszterek tanácsa felelős a közös kül- és biztonságpolitika kialakításáért. És ez nem valamiféle szeszély, hanem az EU-szerződésekből származó megbízás, amely szerint minden tagállam lojálisan hozzájárul a közös politikához – mondta sajtótájékoztatóján.
Az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán egyébként az uniós tagállamok is megosztottak, attól függően, hogy milyen viszont ápolnak Izraellel. Ez azonban a jelek szerint más államokat nem befolyásolt volna abban, hogy jóváhagyják a közös nyilatkozatot.
