Mennyire van felkészülve a magyar egészségügy egy nagyobb tragédiára?

Mennyire van felkészülve a magyar egészségügy egy nagyobb tragédiára?

A diszkótűz egyik túlélő áldozata

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ma este kerül be a romániai mozikba egy helyi dokumentumfilm, melynek látszólag nincs köze Magyarországhoz, de mégis vannak elgondolkodtató hasonlóságok. Lantos Gabriella egészségügyi menedzser és Asbóth Márton jogász beszélt a romániai diszkótragédiáról, és a magyarországi párhuzamokról.

Alexander Nanau Emmy-díjas német-román rendező új alkotása, a Colectiv Románia rendszerváltás utáni történelmének talán legnagyobb traumáját, a 2015. október harmincadikán történt bukaresti diszkótűz utóhatásait dolgozza fel.

A Goodbye to Gravity nevű metálzenekar ingyenes lemezbemutató koncertjén a tűzijáték felgyújtotta a szórakozóhely hangszigetelését, a lángok másodpercek alatt szétterjedtek, mert a tulajdonos spórolt a költségeken és gyúlékony anyagot használt. A vészkijáratok le voltak zárva, így a tömeg nem tudott kimenekülni – huszonhét fiatal vesztette életét a Colectiv nevű szórakozóhelyen, és százkilencvenen kerültek kórházba súlyos égési sérülésekkel.

Közülük további harmincheten haltak meg a kórházi fertőzések miatt. Sokan azért veszítették el a gyerekeiket, mert elhitték a politikusok hazugságait, vagyis azt, hogy a romániai kórházakban a súlyos sérültek „olyan ellátást kapnak, mint Németországban.” A tragédiát tömegtüntetések követték, újságírók egy csoportja pedig nyomozásba kezdett, és feltárták a román egészségügy kiterjedt korrupciós hálózatát. A film a tragédiából indul és egy esztendőt kísér végig – egy évet, amely megváltoztatta Romániát.

A magyar nézők már többször is láthatták a 109 perces, megdöbbentő alkotást: a tavaly novemberben megrendezett, 16. Verzió Filmfesztivál nyitófilmje volt, de a múlt héten is levetítették Budapesten a Blinken OSA Archívum nagytermében. A Re-Verzió keretében megszervezett esemény után beszélgetést is szerveztek Lantos Gabriella egészségügyi menedzser és Asbóth Márton jogász közreműködésével – utóbbi a TASZ kórházi fertőzések feltérképezésére és visszaszorítására indított kampányát is koordinálja.

Mielőtt a beszélgetésre rátérnék, vegyük az első, eléggé megdöbbentő hasonlóságot: a dokumentumfilmben az újságírók (elgondolkodtató, hogy a román sajtóban is egy sportnapilap, a Gazeta Sporturilor járt az élen az egészségügyi korrupció feltárásában!) kiderítette, hogy a kórházi műtők legnagyobb beszállítója, a helyi Hexi Pharma nevű cég több mint háromszáz kórházba (!) szállított olyan fertőtlenítőszereket, amelyek nem tartalmazták az előírt mennyiséget a vegyszerekből (voltak ezerszeresre felhígított termékek is!), így nem pusztították el a baktériumokat még a kórházi műtőkben sem.

Az alábbi kép egy jelenet a filmből, amelyen a Gazeta Sporturilor tényfeltáró újságírói láthatók, kezükben a felhígított fertőtlenítőszerekről szóló laboreredménnyel.

És itt a hazai hír erről a hétről: Magyarországon is több közintézmény és állami vállalat kapott olyan kézfertőtlenítőt, mely lényegében hatástalan. Romániában a botrány napvilágra kerülése után a cég tulajdonosa öngyilkos lett, a vállalkozás vezetőit letöltendő börtönbüntetésre ítélték. 

A budapesti beszélgetést a szakértők azzal kezdték: ugyan lesújtó véleménnyel vannak a hazai egészségügyi állapotokról, a magyar rendszer még mindig sokkal jobb és nálunk nem képzelhető el olyan káosz, ami a diszkótűz után kialakult. Amiben viszont sokkal rosszabbul állunk: a román állam képviselői (kormánytagok, egészségügyi vezetők) sokkal jobban elérhetőek, mint a hazaiak – az újságírók visszakérdezhettek a sajtótájékoztatón, sarokba szoríthatták őket a tényekkel, és ennek meg is lett az eredménye: előbb az egészségügyi miniszter mondott le, aztán az egész kormány.

És ott a legfontosabb párhuzam, a hazai kórházi fertőzések helyzete. Asbóth Márton jogász szerint a témát itthon leginkább az állami szervek ellenállása tartja életben – hiába nyertek a Kúrián is, a mai napig nem kaptak laikus számára értelmezhető adatokat. Pedig az információ eltitkolása nem jelenti a megoldást – az Emmi úgy érvelt 2018-ban, hogy a kért adatok nyilvánosságra kerülése „pánikkeltő lenne.”

A legelgondolkodtatóbb mondatot Lantos Gabriella egészségügyi menedzser mondta: a hatóságok állami kórházat soha nem fognak bezárni nem megfelelő működés miatt. Magyarán az állam könyörtelenül büntet, ha a magánszektor nem tartja be a hatósági szabályozást, de magával szemben már nem ilyen szigorú, így nem maradt eszköze kikényszerítenie a változást.

Még osztályokat sem zárnak be szabályszegés miatt, legfeljebb időlegesen, nagyon kevés időre – az egyedüli ok, amiért Magyarországon az utóbbi időben bezártak osztályokat, a személyzet hiánya.

Egyébként itthon is leromlott állapotban van a mikrobiológiai háttér, a laborok túlzsúfoltak és nem a legjobban felszereltek, így a legtöbb kórházi fertőzés ki sem derül. Ha meghal a beteg, a hozzátartozó már nem indíthat el műhibapert, és 2010 szeptemberében megszűnt az a fogyasztóvédelmi hatóság is (egészségbiztosítási felügyeletnek hívták, működése három esztendeje alatt legalább tízezer ügy érkezett be hozzájuk), mely a betegpanaszokkal foglalkozott. 

A beszélgetés végén lapunk megkérdezte: mi a garancia, hogy nálunk nem lesz olyan élelmes vállalkozó (netán a NER-közeléből), aki nem kezdte vagy kezdi el hígítani a fertőtlenítőszereket? Nem érkezett megnyugtató válasz: a kórházak nem vizsgálják, mert nincs rá eszközük, hogy a beérkezett szer ugyanazt az összetételt tartalmazza-e, mint ami a címkén van, és amíg nincs tragédia, addig senki sem kezd el gyanakodni.

A Colectiv című dokumentumfilm március 19-től elérhető Magyarországon is a HBO GO előfizetéssel. Érdemes végignézni.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Ki lesz a nyerő? – Magyar Hang-ajánló

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom