Úgy döntöttem, elhiszem – mondta Mérő László matematikus, pszichológus, az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára Veiszer Alinda legújabb műsorában annak kapcsán, hogy mi volt a társadalom stratégiája a koronavírus-járvány tavalyi kitörésekor. És hogy akkor, 2020 tavaszán azért volt sikeres a védekezés, mert egy egész ország úgy döntött, hogy elhiszi. Elhiszi, amit a járványról, a védekezésről mondanak neki – ídézi a Telex Mérőt a műsor alapján.
A matematikus szerint „a második hullámban is elfogadtuk a csoportnormákat. Rendesen hordtuk a maszkot, meredeken nő az oltást elfogadók aránya”. E társadalmi stratégia kialakulását a tavaly erről elvégzett kutatásaik adatai szerint nagyban segítette például Müller Cecília személye – tette hozzá. Az országos tiszti főorvos szerinte ideális választás volt erre a szerepre – bár Mérő nem tagadja, hogy ő „eleinte kiütést kapott tőle –, mert mondott ezt, mondott azt, felvette az ország nagymamája szerepet, és könnyű volt úgy dönteni, hogy elhiszem, mint ahogy a nagymamámnak is elhiszek mindent, még ha nem különösebben okos is, nem különösebben érvel jól”.
– Amikor eljutottunk a nyunyókáig, az maga volt a csúcs. Azon mindenki csak röhög, de gondolj bele, mennyire hiteles nagymama – mondta a műsorvezetőnek.
A magyar oltási programról a következőket mondja: „úgy tűnik, az állam úgy oldotta meg, a rá jellemző cinikus módon, hogy mindenkinek megpróbálunk benyomni egy kínait vagy egy oroszt, aztán aki nagyon tiltakozik, az kaphat Pfizert vagy Modernát vagy Astrát”.
Mint hozzátette, ő személyesen elhiszi „mindegyik vakcináról, hogy jó, még arról is, amit nem vizsgál be egyelőre az EU”. De megérti azt is, aki más stratégiát választ, „mert mondjuk már nagyon fúj a miniszterelnökünkre, aki már néhányszor átverte”.
Saját oltási preferenciát elsősorban az határozta meg, hogy számára fontos az utazás két országba (korábbi kijelentései alapján Németországba és Romániába). Ezért nem akarja kockáztatni azt, hogy már a repülőre se engedik föl, így utasította vissza az egyik be nem vizsgált vakcinát. Mint hangsúlyozta, nem arról volt szó, hogy nem tartja jónak, hanem fontos volt neki az utazás, így „alig tíz nappal utána megkaptam a Pfizert”.
Véleménye szerint azonban ez a helyzet társadalmilag nem korrekt. „Azért nem, mert az én döntésem tulajdonképpen a társadalomnak hátrányt okoz, azért, mert lassítom a védekezést. Mert „kapja mindenki, azt, ami jut neki” – ez is egy hozzáállás, kicsit talán túl autoriter, hogy csúnyább szót ne mondjak rá. (...) De ez se igazságos, mert másképpen fontos annak, hogy utazhasson, akinél nüanszok döntenek arról, hogy a Balatonon akar-e nyaralni vagy Olaszországban, és már annál, akinek mondjuk a gyereke vagy a szerelme ott él, és oda akar menni.”
Arról is beszélt, a kormány helyében – ha már rászánnak néhány milliárd vagy tízmilliárd forintot egy nemzeti konzultációra – nem azt kérdezné elsőnek, hogy a 8 órai zárást toljuk-e ki 10-re, hanem például azt, hogy mi lenne az oltások kapcsán az igazságos megoldás.
Az interjúban szó esik Orbán Viktorról is, akit először tehetséges miniszterelnöknek nevezett, de gyorsan kiderült, hogy ezt nem dicséretnek szánta. „Azok az országok, amelyek 10-15 éve még mögöttünk voltak, most meg előttünk, azoknak nincs olyan tehetséges miniszterelnöke, mint nekünk. Tudod egyáltalán, ki Észtország miniszterelnöke? Még Romániáét se talán. (...) Csak éppen nem biztos, hogy ilyen tehetséges vezetőre van szükség”.
Szerinte a kormányfő „egy zseniális szélkakas, mert mindig arra fordul, amerre holnap fog fújni a szél, és azért az egy kunszt.” Csak éppen „ugyanannyit forgolódik, mint egy normál szélkakas”, tehát „ugyanolyan megbízhatatlan, ugyanolyan kiszámíthatatlan, alkalmatlan partnernek”.
Végül elárulta, hogy személy szerint miért haragudott meg Orbánra: „azért haragudtam meg rá, amit a CEU-val csinált, meg az egyetemekkel. Azért haragudtam meg rá, mert elüldözte az országból az egyik egyetemet”.
