Sok szó esett az előválasztásról a napirend előtti felszólalásokban a parlamentben. A Fidesz szerint színjáték, az ellenzék szerint történelmi esemény volt a vasárnap lezárult voksolás.
A parlament keddi ülésének kezdetén ismertették, hogy Áder János államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára megállapította, hogy október 3-val megszűnt Juhász Editnek, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásokért felelős államtitkárának megbízatása.
Az Országgyűlés 110 igen és hét nem szavazattal elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozatot, miután múlt héten bejelentette lemondását Karas Monika, a Médiatanács elnöke. Az elnöklő Lezsák Sándor emlékeztetett arra, hogy a korábbi eseti bizottság nem tudott sikeresen jelölni, ezért a mandátuma megszűnt. Arra kérte a frakcióvezetőket, hogy este hétig javasoljanak tagot a testületbe. Közölte, az Országgyűlés kedden dönt a bizottság tagjairól. Az országgyűlési határozat szerint a bizottságba valamennyi országgyűlési képviselőcsoport egy-egy tagot jelöl. A bizottság akkor is megalakul, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt a jelölésben. A testület elnökére a kormánypárti, az alelnökére az ellenzéki frakciók tesznek javaslatot.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke megemlékezett az életének 84. évében elhunyt Seszták Lászlóról, volt KDNP-s országgyűlési képviselőről. A napirend előtti felszólalások elsősorban az előválasztással foglalkoztak.
A Fidesz színjátékról és Gyurcsányról beszélt
Kocsis Máté (Fidesz) az ellenzéki előválasztást színjátéknak nevezve úgy értékelt: a baloldal szerint 6-700 ezer ember vett részt ebben, de azt elmulasztották elmondani, hogy kétszer ennyien írták már alá a kormánypártok petícióját, jelezve, hogy nem kíváncsiak a baloldalra. Azt javasolta az ellenzéknek, mielőtt eredményt hirdetnek, várják meg, amíg a Fidesz-KDNP is indul a választáson.
Úgy vélte, egy nagy győztese lett a színjátéknak: Gyurcsány Ferenc és a DK. Szerinte a következő parlament legnagyobb baloldali frakciója a Gyurcsány Ferenc által uralt képviselőcsoport lesz, ők fogják megmondani, hogy a baloldalon mi a követendő politikai magatartás. A frakcióvezető szerint a baloldali pártokat „bedarálta a nagy gyurcsányi gépezet”: a szocialisták most kerültek a sír szélére, a Jobbik Jakab Péter vezetésével elvesztette a szavazói kétharmadát, a Momentum szintén nem néz túl fényes jövő elé, az LMP már csak „fotoszintetizál”, a Párbeszéd pedig sosem létezett. Kocsis Máté úgy vélte: a baloldalnak az eddigi „üdvöskéi” – Bajnai Gordon, Botka László, Karácsony Gergely – után most éppen már „messiásuk” van Márki-Zay Péter személyében, de az ő nyilatkozatai világossá tették, hogy „esze ágában nincs” „Gyurcsány-mentesíteni” a magyar közéletet. Márki-Zay Péter szövetségről, közös kiállásról, és közös kormányzásról beszélt, tehát ő lesz „az a szerencsés nyertes, aki visszasegítheti a hatalomba Gyurcsány Ferencet” – mondta.
– Önök Gyurcsány Ferenctől eljutottak Gyurcsány Ferencig – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Márki-Zay-Gyurcsány-paktum életbe lépésével mehet tovább minden a baloldal forgatókönyve szerint. Ugyanakkor – folytatta – a magyarok nem akarják ezt a műsort tovább nézni, így a Fidesz-KDNP folytatni fogja az aláírásgyűjtést, hogy a baloldal is megláthassa, mit jelent a valódi többség.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy értékelt: az előválasztásnak nevezett folyamat lényegi változást nem hozott, a baloldal nem rendezte a múlthoz való viszonyát, ugyanazok a csoportok jelentkeznek be kormányzati pozícióért, a különbség annyi, hogy „most mást raknak a plakátokra, illetve a kirakatba". Szerinte egy igazi „karrierbaloldalit” választottak miniszterelnök-jelöltnek Márki-Zay Péter személyében, akinek állásfoglalásai is egyértelművé teszik, hogy paktumot kötött a baloldallal. – Melyik jobboldali politikus dolgozna a posztkommunisták sikeréért? – tette fel a kérdést. Szerinte Márki-Zay Péter „szépen betagozódott" a baloldalba, támadja a rezsicsökkentést, támogatja a migrációt, ellenzi a minimálbért, és azokkal fogott össze, akik a saját népükre lövettek, megvonták a külhoni magyaroktól a támogatást. – Aki távolról és közelről is úgy tűnik, mint egy baloldali politikus, páros és páratlan napokon is úgy cselekszik, mint egy baloldali politikus, az nem más, mint egy baloldali politikus – fogalmazott. Megjegyezte: nem a jövő kopogtat odaátról, hanem a „rozsdás múlt”, amit nem szeretnének beengedni.
MSZP: történelmi esemény volt az előválasztás
Tóth Bertalan (MSZP) felszólalásában történelmi eseménynek nevezte az előválasztást, majd arról beszélt: a demokrata ellenzéki szövetségen belüli versengés véget ért. Támogatásáról biztosította a megválasztott miniszterelnök-jelöltet, és azt mondta: ezt várják el a többi ellenzéki párttól is. Márki-Zay Pétertől pedig azt várják, hogy hallja meg a fiatalok és a nélkülözők hangját – tette hozzá. Kiemelte: a szocialisták ragaszkodnak ahhoz, hogy 2022 után évente tizenötezer bérlakás épüljön fiataloknak és nélkülözőknek a helyi önkormányzatok bevonásával, valamint ahhoz, hogy évente 200 ezer lakás felújítása valósuljon meg.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott: az összevissza beszélés oda sodorta az MSZP-t, hogy most már a DK sem a nagy pártok közé sorolja őket. Hangsúlyozta: a szocialisták kormányzásuk alatt nem tették könnyebbé az emberek lakhatását. Megszüntették a forinttámogatott lakáshiteleket, devizahitelekbe kergették az embereket, és a lakásfenntartást sem tették egyszerűbbé, amikor tizenötször emelték a rezsi árát – jegyezte meg.
Jobbik: az előválasztás után nincs helye a „fanyalgásnak”
Jakab Péter (Jobbik) az előválasztás eredményére reagálva azt mondta: pártjuk tartja magát az adott szóhoz, „teljes mellészélességgel” támogatják Márki-Zay Pétert, és ezt kérik a választóktól is. Most nincs helye a „fanyalgásnak”, a sértődésnek és a széthúzásnak, a győztest mindenkinek támogatnia kell, mert csak így van esély legyőzni az Orbán-rendszert – vélekedett.
A Békemenetet „a gyűlölet, az uszítás és a kirekesztés” politikájaként jellemezte, majd azt mondta: a jövő Magyarországa olyan lesz, mint az ellenzéki összefogás, egységes, de sokszínű. Nemzeti minimumnak nevezte, hogy győzelmük esetén elszámoltatás lesz, román mintára felállítanák a magyar korrupcióellenes ügyészséget, és börtönbüntetést helyezett kilátásba Polt Péter legfőbb ügyésznek.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett arra, hogy a baloldal új miniszterelnök-jelöltje elmélkedett arról, hogy a lámpavast mire lehetne használni. A Jobbikot és Jakab Pétert az előválasztás vesztesének nevezte, mert annak ellenére, hogy feladták egykori nemzeti pártjukat és a baloldali politikusok „lába elé tették” azt, kiszavazták őket az előválasztáson. Felidézte, hogy a Jobbik létrehozásakor a párt alapszabályában elsődleges feladat volt a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a hatalomból. Most azonban már közös plakátokon tündökölnek a posztkommunista jelöltekkel, és aláírtak a szélsőséges liberálisoknak – emelte ki.
KDNP: Európában rezsiválság van
Hollik István (KDNP) úgy fogalmazott: Európa még le sem győzte a koronavírus-járványt, újabb válsággal kell szembenézni, mindenhol egyre többet kell fizetni az embereknek a rezsiért. Ezt a rezsiválságot Brüsszel idézte elő felelőtlenségével, a rosszul időzített, átgondolatlan energiareformmal – jegyezte meg. Hangsúlyozta: egy olyan nemzeti megoldás van, amely működik a rezsiválságban, ez a magyar rezsicsökkentés. Míg a rezsicsökkentés előtt Magyarországon az egyik legmagasabb volt a rezsiár Európában, most a legalacsonyabbak közé tartozik – jelentette ki összehasonlítva a magyar közműdíjakat más európai nagyvárosokéval. A kormány számára az energia nem politikai, hanem biztonsági és szuverenitási kérdés, ezért ellenzik az EU által bevezetni kívánt klímaadót is – tette hozzá.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában megerősítette: Brüsszel arra készül, hogy megadóztassa a lakással, gépjárművel rendelkező családokat. Egy családnak átlagosan évi 400 ezer forinttal kellene többet fizetni, Magyarország és a V4-ek azonban nem fogadják el ezt a brüsszeli kezdeményezést – mondta.
Hangsúlyozta: az alacsony árakat védeni kell, ezért a kormány határozottan kiáll amellett, hogy a klímacélok eléréséhez szükséges pénzügyi fedezetet nem a családoknak, hanem a klímarombolóknak kell viselni. Ezzel egyébként a nemzeti konzultációt kitöltők 99 százaléka egyetértett - jegyezte meg.
Párbeszéd: az előválasztással Magyarországra visszatért a demokrácia
Szabó Tímea (Párbeszéd) a hétvége eseményeit úgy értékelte, az ellenzéki „előválasztással Magyarországra visszatért a demokrácia”, közel egymillió ember mozdult meg, hogy a Fidesz-KDNP-t „eltakarítsa a kormányból”. Hozzátette: összeállt a 106 egyéni ellenzéki képviselőjelöltből álló „győztes csapat” és a választók döntöttek a miniszterelnök-jelölt személyéről is, aki Márki-Zay Péter lett. Közölte, a hat ellenzéki párt mától összezár, mert csak így állíthatja meg Orbán Viktor 11 éve tartó ámokfutását. Jelezte, a kormányzás is hatpárti lesz, megszűnik az egyeduralom. Szerinte ettől a jövőképtől Orbán Viktor és a Fidesz totális pánikba esett, beindult a pánikkormányzás, és igyekeznek még többet hazudni, lopni és a hatalmukat bebetonozni.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a kormánypártokra a legutóbbi választáson közel hárommillióan szavaztak. Ha közel egymillió résztvevő az előválasztáson a demokrácia újraéledése, akkor hárommillió szavazó háromszorosan jelenti ugyanezt – közölte. Felvetette, hogy a Párbeszéd néhány napja még arról beszélt, hogy a kormánypártok félnek Karácsony Gergelytől, aki az MSZP-Párbeszéd-LMP előválasztási miniszterelnök-jelöltje volt. Azóta a főpolgármester visszalépett és az odáig vezető út súlyos és szórakoztató jelenetekkel volt kikövezve – mondta.
Bírálta Karácsony Gergelyt, szerinte ugyanis az utóbbi hónapokban csak kampányolt, nem foglalkozott Budapesttel. Közölte, a fővárosban soha nem látott dugók vannak, romlik a közbiztonság és köztisztaság. – Budapest az elmúlt hónapokban kampánypódium volt, de a főváros ennél többet érdemel – hangoztatta, majd azt mondta, mindenki érdeke, hogy Karácsony Gergely végre elkezdje a munkát, ehhez a kormány minden támogatást megad.
LMP: reményt ad az előválasztás, hogy változás lesz
Keresztes László Lóránt (LMP) is az előválasztást értékelte, szerinte ez ad reményt arra, hogy végre változás lesz az országban. Szerinte az előválasztási kampányban a kormánypártok kampányoltak a legaktívabban, emellett aláírást gyűjtöttek az ellenzék ellen és ostoba, primitív lejárató videókat tettek közzé. Kifogásolta, hogy a kormánypártok 24. alkalommal szavazták le az ügynökakták nyilvánosságát, hogy letették a kínai érdekeket szolgáló Budapest-Belgrád-vasútvonal alapjait, amely Mészáros Lőrinc cégének hoz újabb 300 milliárd forintos megrendelést. Szijjártó Péter a paksi beruházás tervdokumentációjának elutasítása miatt nem a magyar embereknek adott magyarázatot, hanem azonnal Moszkvába repült, mert berendelték a Roszatomhoz – mondta.
Hozzátette: az ellenzék jelenleg szakmai szervezetekkel keresi a megoldást azokra a problémákra, amelyet a Fidesz-KDNP kormányzása okozott. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára szerint az a párt, amely Gyurcsány Ferenccel szemben jött létre, most neki kampányol. Azt mondta, Gyurcsány Ferenc rendkívüli módon szereti a hatalmat, átmentette magát a rendszerváltáskor és 2009-ben is. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc nem egy olyan ember, aki a második vagy a harmadik helyre jelentkezik be, ha egy listán rajta van, ha egy kormányban szerepet vállal, akkor ő első akar lenni.
Közölte, a magyar politikai megújulás alapja lenne a baloldalon, ha Gyurcsány Ferencet egyszer és mindenkorra ki tudnák zárni saját politikai körükből. Véleménye szerint nem történt semmi lényegi változás a baloldalon, ugyanaz a baloldal vezetője, mint aki 2006-ban az őszödi beszéd, aki 2008-2009-ben a megszorítások idején volt. Az egész előválasztás arra volt jó, hogy Gyurcsány Ferenc hatalmi túlélését minden neki behódoló párt megsegítse.
DK: békét kell teremteni az ellenzéken belül
Varju László (DK) szerint a minden várakozást felülmúló sikerrel zárult előválasztáson a választók kinyilvánították, hogy nem kérnek a Fidesz pártállami rendszeréből. Közölte, az előválasztás folyamatában az ellenzék is jelentős változáson ment keresztül. A DK az ellenzék erős pártjaként szilárdította meg pozícióját – jelentette ki, hozzátéve: a DK progresszív baloldal pártjaként mindenkit képviselni fog a következő időszakban. Elmondta, nagyon nehéz, feszültségekkel terhelt héten vannak túl, békét kell teremteni az ellenzéken belül és az a helyes, hogy ha senki nem akar utólag olyan szabályokat átírni, amelyekben a hat párt már megállapodott.
Magyarország helyreállítását, a negyedik magyar köztársaság létrehozását, valamint a kiszervezett állami hatalom visszavételét nevezte meg célként. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt tette szóvá, hogy Varju László egyedüli jelölt volt körzetében az előválasztáson, szerinte Észak-Koreában működnek így a dolgok. Közölte, az előválasztás egy dologra volt jó, a DK és Gyurcsány Ferenc megerősödésére. – Paktumot kötöttek Márki-Zay Péterrel, a serpa szerepét most nem Medgyessy Péterre, hanem a hódmezővásárhelyi polgármesterre osztották – hangoztatta. Kijelentette, nem fogják hagyni, hogy Gyurcsány Ferenc baloldali kormányzása visszatérjen, amikor Magyarország elvesztette gazdasági és politikai szuverenitását, morális válságba került.
