Magyarország Kormánya nevében a Pénzügyminisztérium benyújtotta a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának megvalósítására vonatkozó hitelkérelmet a Kínai Eximbank részére – olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.
A projektről szóló nemzetközi megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. A tervezési és engedélyezési munkák a hitelszerződés megkötése után elkezdődhetnek, a cél az, hogy 2023-ra befejeződjön a vasútvonal építése. Ennek érdekében a kormány egyszerűsíteni kívánja a szükséges eljárásokat, és lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok a szükséges engedélyeket gyorsított eljárásban adják ki – áll a tájékoztatóban.
Mészárosék építhetik a belgrádi vasútvonalat | Magyar Hang
Az Index információi szerint a Mészáros Lőrinchez köthető RM International Zrt. a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-vel és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-vel konzorciumban nyerte meg a 160 kilométeres Budapest-Belgrád vasútvonal építését. A hírportál azt írja, a most alapított társaság fő profilja a vasútépítés, tulajdonosai a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az R-KORD Kft.
Ismert, hogy a vasútvonal kivitelezését elnyert fővállalkozóval – vagyis a Mészáros Lőrinc fideszes oligarcha érdekeltségébe tartozó RM International Zrt., a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group Kft. alkotta konzorciummal – május 24-én írták alá a Soroksár–Kelebia vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó szerződést, amely a Kínai Eximbankkal kötött hitel-megállapodás elfogadásakor lép hatályba.
Korábbi becslések szerint a teljes beruházás értéke mintegy 750 milliárd forint, vagyis hozzávetőlegesen 640 milliárd forint értékben adósodik el az ország a szakmai körökből származó információk szerint értelmetlen beruházás megvalósítása érdekében.
Jó üzlet-e 750 milliárd forintért vasutat építtetni a kínaiakkal? | Magyar Hang
Nem akarunk olyan helyzetet, amelyben újfajta gyarmatosítás zajlik, csak mert a szegényebb országok képtelenek felvenni a versenyt a gazdagabbakkal a szabad kereskedelemben - ezekkel a szavakkal jelentette be a közelmúltban Mahathir Mohamad maláj miniszterelnök Pekingben, hogy Kuala Lumpur visszalép a 20 milliárd dolláros kínai vasútépítési projekttől, mert nem tudják vállalni a beruházás költségeit.
A projekt bírálói többek között azzal érvelnek, hogy teljesen fölösleges az elsősorban teherszállítási indokokkal megépítendő és kettősvágányosítású 160 kilométeres szakaszra ennyit – méterenként csaknem 4,7 millió forintot, vagyis egy kisebb autó árát – költeni, hiszen a teherszállítmányoknál nem a sebesség a döntő, hanem a folyamatos haladás. Az is kérdés, hogyan jutnak el a kínai szállítmányok a görögországi Píreuszból a magyar határig a szállítmányok.
