Petőfi Sándorék 1848-ban nem ilyen Magyarországról álmodtak – hangsúlyozta Toroczkai László pártelnök, frakcióvezető a Mi Hazánk Mozgalom béketüntetéssel egybekötött március 15-i megemlékezésén, a budapesti Pilvax közben.
Arról beszélt, hogy Magyarországon egy nagyhatalom ismét megszállóként viselkedik, márpedig a márciusi ifjak „semmilyen nagyhatalmat nem akartak Magyarországon látni”. Toroczkai László szerint ki kell vívni a magyar szabadságot, függetlenséget, ennek az is a része, hogy ne sodorjanak bele minket nagyhatalmi háborúba, katonákat máshonnan ne hozzanak ide, a magyarokat pedig ne vigyék külföldre. – Itt nem két ország csatlakozásáról van szó, hanem a NATO terjeszkedéséről – fogalmazott, hozzátéve, ez veszély, ezért nemet kell rá mondani. Hosszú távon az Ausztriához hasonlóan semleges, csak a magyar érdekekre fókuszáló Magyarországot nevezett célnak, amihez erős honvédséget kell építeni a mostani, „szétvert” hadsereg helyett, hiszen a NATO-ból kilépve így megszűnne az ország védelme. Megemlítette, hogy az erős hadsereghez erős nemzetgazdaságra van szükség.
A politikus történelmi időknek nevezte a mostaniakat, majd a 175 évvel ezelőtti követelések közül a politikai foglyok szabadon bocsátásának – szerinte a világban kettős mércével mért – elvét emelte ki, azt hangsúlyozva, a '48-asok hittek a jogegyenlőségben. – A szabadságharc legfőbb üzenete az volt, hogy nem kérünk az elnyomásból – hangsúlyozta, hozzátéve, ez alatt értendő, hogy elutasítjuk, hogy megszálljon, terrorizáljon bennünket egy idegen nagyhatalom. Toroczkai László hiányolta, hogy mindeddig nem derítették ki, ki robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetéket, holott szerinte „nem olyan bonyolult” megtalálni a felelősöket, majd kifogásolta, hogy Magyarországon ukrán katonákat képeznek ki, ahogyan azt is, hogy Magyarországra visszajöhetne „az amerikai teljhatalom kiépítését” célzó, USAID nevű „helytartó” szervezet. Mint mondta, tovább kívánják fejleszteni a Mi Hazánk programját, egy sokaknak hitet adó, a felháborodott magyarokat külföldről hazahozó, a többieket itthon tartó dokumentummá alakítva azt. A keleti nyitásnál pedig sokkal szélesebb körű lépésre volna szükség a politikus szerint.
Toroczkai László „globális ellenségről” beszélt, majd kijelentette, „vissza kell venni a magyarok fővárosát, Budapestet az életképtelen, magyartalan belpesti romkocsmatöltelékektől”, hiszen „még menthető Magyarország, még menthető Budapest”, csak vízióval rendelkező emberek kezébe kell adni az irányítást. Mint fogalmazott, rendbe kell tenni, fel kell emelni az országot, majd a civilizációnkat kell megmenteni. Nekünk csak nagyban szabad gondolkodnunk, kicsiben nem érdemes – fogalmazott.
Novák Előd, a párt honvédelmi kabinetjének elnöke azt hangoztatta, puskaporos a hangulat a nemzetközi politikában „a háborús őrület miatt, amely magával ragadja a magyar kormányt is”, holott a legfőbb érték a béke és a semlegesség kellene, hogy legyen. A NATO-bővítés magyar vétőját szorgalmazta, mondván, a világháború felé tett újabb lépés, provokáció volna megszavazni Finn- és Svédország belépését, majd a semleges országok Oroszországot körülvevő zónájának konfliktusenyhítő szerepét emelte ki. – Mi valóban nem akarunk világháborút – fogalmazott a politikus.
(MTI)
