Mi lesz a „szputnyikosokkal”, ha harmadik oltásra is szükség lesz?
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megkapta az orosz vakcina első dózisát 2021. március 19-én (Forrás: Szijjártó Péter Facebook-oldala)

Több a vakcinánk, mint amennyi ember be akarja oltatni magát, ezért a kormány nem rendel egyelőre több Szputnyikot – mondta a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. Az orosz gyártó kicsivel több mint 2 millió adagot – az eltérő első és második dózist összesen – szállított Magyarországra, ami éppen fele ennyi ember oltására volt elegendő.

Az egyes vakcinák hatékonysága kapcsán egyre gyakrabban merül fel a harmadik oltás lehetősége és annak várható időpontja. Erre a Szputnyikkal oltottak esetében is sor kerülhet, még akkor is, ha a fejlesztést vezető tudós szerint a termékük akár két évig is védelmet nyújthat. Esetleges harmadik dózisról azonban egyelőre nem esett szó, és mivel a kormány egyelőre nem is tervezi, hogy Oroszországtól vásárolna, az itthon Szputnyikkal oltott egymillió embernek elképzelhető, hogy más megoldás után kell majd néznie – és nem csupán logisztikai vagy üzleti okok miatt.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben szükség lesz egy harmadik, emlékeztető oltásra, akkor a „szputnyikosoknál” előfordulhat, hogy keverni kell a vakcinákat, vagyis más típusú védőoltást kaphatnak harmadikra. Ezzel kapcsolatban több kísérlet zajlik hónapok óta a világban, tudományos konszenzus azonban még nem született az ügyben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő adat arra nézve, hogy biztonságos-e az eljárás, több kutatás ugyanakkor reménykeltő eredménnyel zárult. Korábban angol kutatók kísérleteztek azzal, hogy az elsőként beadott AstraZenecára egy Pfizer érkezett másodikként, és véleményük szerint ezzel akár fokozható is a szervezet immunválasza. Erre jutottak friss kutatásukban spanyol szakemberek is.

A Nature című tudományos folyóirat egy friss írása is azt hangsúlyozza, hogy a két különböző típusú dózis növelheti a vakcinák alapteljesítményét. A Lancet című tekintélyes orvosi szaklap egy cikke szerint ugyanakkor a vakcinák keverése erőteljesebb mellékhatásokat okozhat. A vizsgálatokban résztvevők körében nagyobb százalékban jelentkezett láz az oltást követően azoknál, akik két különböző vakcinát kaptak, mint akik egyformát.

Mire számíthatnak azok, akiket Szputnyikkal oltottak?
Ficsor Benedek

Mire számíthatnak azok, akiket Szputnyikkal oltottak?

Egymillió embert oltottak be itthon az orosz vakcinával, amelyet azonban egyelőre alig valahol fogadnak el az EU-ban. Ez alaposan megnehezíti az utazást.

Nem hagyható figyelmen kívül a vakcina típusa sem. Egyes kutatók szerint az adenovírust tartalmazó vektorvakcinák – az AstraZeneca, a Janssen és a Szputnyik V – esetében nem optimális a harmadik dózis ugyanabból a típusból, kedvezőbb, ha a pácienseket harmadjára mRNS-, vagy a fehérje alegységű Novavax-vakcinával oltják be. Zajlanak ugyanakkor kutatások a különféle vektorvakcinák keverésére is, az orosz Gamaleja Intézet az AstraZenecával és a kínai CanSinóval is együttműködik, annak kiderítésére, hogy a termékeik esetleges vegyítése milyen eredményre vezethet.

Duda Ernő, a szegedi egyetem immunológus professzora már márciusban arról beszélt, hogy a vektorvakcinák keverhetőek, vagyis ha valaki az egyiket kapta elsőnek, a másikat is megkaphatja másodiknak, az eredmény ugyanaz lesz. A szakember szerint az amerikai, mRNS-alapú Pfizer/BioNTech és Moderna vakcinák is keverhetőek a vektorvakcinákkal. Duda Ernő szerint egy messenger alapú oltás az embert az S-fehérje ellen immunizálja. Ha ezekután egy vektorvakcinát kap, az a vektor és az S-fehérje ellen immunizál: ez a fehérje lesz az, amit emlékeztet az oltás, ez ellen alakul ki az igazán hatásos védettség. A két oltástípus között az S fehérje tehát a közös nevező.

A vakcinák keverése esetén persze izgalmas kérdés lesz az oltott személy státusza. Mint ismert, az Európai Parlament elfogadta a Covid-igazolványt, amely júliustól megkönnyítheti az utazást az EU-n belül. A dokumentum tartalmazza majd a felhasznált védőoltás típusát, az EU azonban csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott vakcinákat fogadja el, a tagállamok ugyanakkor saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy az orosz és a kínai szérummal oltottak számára is eltörlik a karantén- vagy tesztkötelezettséget. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy ki milyen vakcinát kap, ám a keverésnél egy nem elfogadott oltóanyagra akár egy mindenhol jóváhagyott is érkezhet másodikként, ami megbonyolítja a dolgot.

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) ajánlása alapján a második vakcina típusa határozza meg a védettség jellegét. Vagyis ha a Szputnyikra Pfizert vagy Modernát kapunk, akkor hivatalosan mRNS-vakcinával oltott személyekké válunk. Magyarországon erre vonatkozó szabályozás egyelőre nem született.