Mi lesz a „szputnyikosokkal”, ha harmadik oltásra is szükség lesz?

Mi lesz a „szputnyikosokkal”, ha harmadik oltásra is szükség lesz?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megkapta az orosz vakcina első dózisát 2021. március 19-én (Forrás: Szijjártó Péter Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Több a vakcinánk, mint amennyi ember be akarja oltatni magát, ezért a kormány nem rendel egyelőre több Szputnyikot – mondta a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. Az orosz gyártó kicsivel több mint 2 millió adagot – az eltérő első és második dózist összesen – szállított Magyarországra, ami éppen fele ennyi ember oltására volt elegendő.

Az egyes vakcinák hatékonysága kapcsán egyre gyakrabban merül fel a harmadik oltás lehetősége és annak várható időpontja. Erre a Szputnyikkal oltottak esetében is sor kerülhet, még akkor is, ha a fejlesztést vezető tudós szerint a termékük akár két évig is védelmet nyújthat. Esetleges harmadik dózisról azonban egyelőre nem esett szó, és mivel a kormány egyelőre nem is tervezi, hogy Oroszországtól vásárolna, az itthon Szputnyikkal oltott egymillió embernek elképzelhető, hogy más megoldás után kell majd néznie – és nem csupán logisztikai vagy üzleti okok miatt.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben szükség lesz egy harmadik, emlékeztető oltásra, akkor a „szputnyikosoknál” előfordulhat, hogy keverni kell a vakcinákat, vagyis más típusú védőoltást kaphatnak harmadikra. Ezzel kapcsolatban több kísérlet zajlik hónapok óta a világban, tudományos konszenzus azonban még nem született az ügyben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő adat arra nézve, hogy biztonságos-e az eljárás, több kutatás ugyanakkor reménykeltő eredménnyel zárult. Korábban angol kutatók kísérleteztek azzal, hogy az elsőként beadott AstraZenecára egy Pfizer érkezett másodikként, és véleményük szerint ezzel akár fokozható is a szervezet immunválasza. Erre jutottak friss kutatásukban spanyol szakemberek is.

A Nature című tudományos folyóirat egy friss írása is azt hangsúlyozza, hogy a két különböző típusú dózis növelheti a vakcinák alapteljesítményét. A Lancet című tekintélyes orvosi szaklap egy cikke szerint ugyanakkor a vakcinák keverése erőteljesebb mellékhatásokat okozhat. A vizsgálatokban résztvevők körében nagyobb százalékban jelentkezett láz az oltást követően azoknál, akik két különböző vakcinát kaptak, mint akik egyformát.

Nem hagyható figyelmen kívül a vakcina típusa sem. Egyes kutatók szerint az adenovírust tartalmazó vektorvakcinák – az AstraZeneca, a Janssen és a Szputnyik V – esetében nem optimális a harmadik dózis ugyanabból a típusból, kedvezőbb, ha a pácienseket harmadjára mRNS-, vagy a fehérje alegységű Novavax-vakcinával oltják be. Zajlanak ugyanakkor kutatások a különféle vektorvakcinák keverésére is, az orosz Gamaleja Intézet az AstraZenecával és a kínai CanSinóval is együttműködik, annak kiderítésére, hogy a termékeik esetleges vegyítése milyen eredményre vezethet.

Duda Ernő, a szegedi egyetem immunológus professzora már márciusban arról beszélt, hogy a vektorvakcinák keverhetőek, vagyis ha valaki az egyiket kapta elsőnek, a másikat is megkaphatja másodiknak, az eredmény ugyanaz lesz. A szakember szerint az amerikai, mRNS-alapú Pfizer/BioNTech és Moderna vakcinák is keverhetőek a vektorvakcinákkal. Duda Ernő szerint egy messenger alapú oltás az embert az S-fehérje ellen immunizálja. Ha ezekután egy vektorvakcinát kap, az a vektor és az S-fehérje ellen immunizál: ez a fehérje lesz az, amit emlékeztet az oltás, ez ellen alakul ki az igazán hatásos védettség. A két oltástípus között az S fehérje tehát a közös nevező.

A vakcinák keverése esetén persze izgalmas kérdés lesz az oltott személy státusza. Mint ismert, az Európai Parlament elfogadta a Covid-igazolványt, amely júliustól megkönnyítheti az utazást az EU-n belül. A dokumentum tartalmazza majd a felhasznált védőoltás típusát, az EU azonban csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott vakcinákat fogadja el, a tagállamok ugyanakkor saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy az orosz és a kínai szérummal oltottak számára is eltörlik a karantén- vagy tesztkötelezettséget. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy ki milyen vakcinát kap, ám a keverésnél egy nem elfogadott oltóanyagra akár egy mindenhol jóváhagyott is érkezhet másodikként, ami megbonyolítja a dolgot.

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) ajánlása alapján a második vakcina típusa határozza meg a védettség jellegét. Vagyis ha a Szputnyikra Pfizert vagy Modernát kapunk, akkor hivatalosan mRNS-vakcinával oltott személyekké válunk. Magyarországon erre vonatkozó szabályozás egyelőre nem született.