Miért lettünk a császárok országa?

Egy év alatt egy százalékkal emelkedett a hazai kórházakban a császármetszések aránya, tíz év alatt pedig 9 százalékos az emelkedés. Tavaly a szülések 42,3 százaléka végződött császármetszéssel, ez 83 750 szülésből 35 431 eset – közölte nemrég a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).

A magyar arány nemzetközi összehasonlításban extrém magas: a vonatkozó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikája szerint az EU-tagállamok közül csak a lengyelországi kórházakban végeznek több császármetszést. A 35 államot tömörítő OECD-sorban pedig Magyarország hátulról a negyedik (a rangsor élén azok az országok vannak, amelyekben arányaiban kevesebb császármetszést végeznek). A 2017-es adatok alapján készült összesítés szerint nálunk ezer szülésre 373 császármetszés jutott, míg az európai rangsor élén lévő Norvégiában, Izlandon, Finnországban és Svédországban kevesebb, mint 170. Ezer élve születésre 200 alatti császármetszés jutott Észtországban, Litvániában és Franciaországban is.

Miközben a szülészeteken a statisztika szerint egyre inkább a „praktikus” szempontok érvényesülnek, az anyukák felkészítése és utógondozása komoly kívánnivalót hagy maga után. A feladatot – és a szüléssel, a császármetszéssel kapcsolatos hiteles szakmai információk terjesztését, a tévhitoszlatást – többek között a Császárvonal névre keresztelt kezdeményezés vállalta fel.

Mint azt Kiss Verus egészségügyi újságíró, a projekt kezdeményezője lapunknak elmondta, a császárok rendkívül magas aránya több okra vezethető vissza, ám ezek közül a legmeghatározóbb a defenzív medicina és az információhiányos várandósfelkészítés.

– Hiába van elvileg egységes protokoll december óta, ami a természetes szülést támogatja, szülészetenként nagyon eltérő a gyakorlat, ez jól kiolvasható a statisztikákból is. Sok helyen nem adottak a feltételek az időigényes hüvelyi szülésre, gyakoriak a folyamatgyorsító beavatkozások, ezek pedig együttesen gyakran vezetnek császármetszéshez. Az intézmények, fogadott orvosok számára a programozott szülés kényelmesebb is, hiszen az anyák műtéti időpontokra érkeznek, és ha nincs komplikáció, előre tervezett időpontban hagyhatják el a szülészetet – fejtette ki, megjegyezve: ez leggyakrabban az előzetes császármetszés javaslásával valósul meg, holott ezen céloknak nem kellene kizárni a hüvelyi szülést.

Kiss Verus kitért arra is, hogy a kismamák orvos- és intézményválasztását rengeteg tévhit és korábbi rossz tapasztalat nehezíti: elterjedt felfogás, hogy a császármetszés viszonylag fájdalommentes, és általában nem jár komolyabb szövődményekkel. Arról viszont kevés szó esik, hogy később milyen esetleges testi-lelki nehézségekkel kell szembesülni az anyukáknak, akik a kórházból hazatérvén legtöbbször magukra maradnak, a felépülést segítő információkról, a szülésélmény feldolgozásának fontosságáról pedig alig hallanak. – Az orvos, a védőnő sok esetben nem készít fel arra, mivel is jár a szülés, ha sürgősségi császár lesz belőle, így az érintettek nem tudják, hogy a szükséges gyógyszerek miként hatnak a szervezetükre, a seb hogyan gyógyul, milyen regenerációs lépcsőkön kellene átmenni. Pedig ezek a hiányosságok, a tapasztalt nehézségek kihathatnak a későbbi gyermekvállalásra – hangsúlyozta Kiss Verus.

Ezek a tapasztatok hívták életre két évvel ezelőtt a Császárvonalat, amelyben szakemberek – orvosok, gyógytornászok, szülésznők, dúlák, pszichológusok – igyekeznek minden szükséges információval ellátni az anyukákat. A csapat ingyenes, nőgyógyásszal hitelesített applikációt is fejlesztett, amelyet közel 14 ezren töltöttek le eddig. A szakértők emellett zárt Facebook-csoportban igyekeznek személyre szabott tanácsokat adni a kismamáknak.

Idén (tavasszal, vagy ősszel) fotókampányt indítanak Hegmesék címmel, remélt pályázati forrásból, illetve közösségi finanszírozásból: a húsz császárheges fotót, és a hegek tulajdonosainak történetét bemutató kiállítást olyan településekre tervezik elvinni, informatív előadásokkal kísérve, ahol császárarányok magasabb értékeket mutatnak, így Budapesten kívül Pécsre, Szombathelyre, Szegedre és Kecskemétre. (Pályázatuk a Richter Anna-díj döntőse lett, március 8-ág lehet rájuk szavazni.)

Arányaiban legkevesebb császármetszés 2019-ben a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórházban történt, ám a szülések 23 százaléka itt is hasi műtéttel végződött. Hasonló az arány az egri Markhot Ferenc oktatókórházban, illetve Budapesten, a Szent Imre kórházban is. A NEAK adatai szerint tavaly a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetben a szülések 57 százaléka végződött császárral, de a fővárosban a Szent János kórházban, a Honvédkórházban és a Semmelweis Egyetem kórházában is a hüvelyi úton történő szülésből volt kevesebb. – Jelenleg is tervezés alatt van a császármetszéses műtétek elvégzésére vonatkozó új protokoll, amely a szülészeti és az újszülöttellátásra is vonatkozik. Az új szakmai szabályrendszerben a bababarát, családbarát ellátás szempontjai érvényesülnek, és figyelembe veszik az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb ajánlásait is – írta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/9. számában jelent meg február 28-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál! És hogy mit talál még a 2020/9. számban? Itt megnézheti!