Kevesebb, mint 24 órát töltött Izraelben, de ez alatt láthatta az újrainduló, járvány utáni élet jeleit, láthatta a teraszokat, a kinyitó éttermeket, a nekilendült gazdasági életet – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, miután hazaindult jeruzsálemi útjáról. Hozzátette, az eszköz, amellyel mindezt elérték, az oltás, a vakcina. Mit jelenthet Magyarország számára, ha a zsidó állam példáját követi?
Közel 3 millió vakcina áll rendelkezésre Magyarországon, és eddig 1,23 millió ember kapta meg legalább az első dózist az oltóanyagból. Napi átlagban nagyjából 50 ezer embert oltanak be, ami azt jelenti, hogy ha ezt a tempót tartják, húsvétra körülbelül 2,5 millióan kaphatják meg az első adag vakcinát. A harmadik hullám felfutásával párhuzamosan növekszik az oltásra regisztráltak száma is, eddig csaknem 3 millióan jelentkeztek. Vagyis bár az oltási program jól halad, ha nem gyorsítják fel jelentősen a folyamatot, nem sikerül betartani Orbán Viktor ígéretét, amely szerint április elejéig mindenki megkapja a vakcinát, aki regisztrált.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint immár a lakosság közel fele, egészen pontosan 46 százaléka adatná be magának a vakcinát, és további 24 százalék is úgy nyilatkozott, hogy talán kérné. Ugyancsak a lakosság közel negyede azonban elutasító az oltóanyaggal szemben, igaz, ez az arány jelentősen, 12 százalékkal csökkent tavaly november óta. Ez alapján húsvétig a regisztráltak száma akár a 4 milliót is elérheti.
A jelenlegi tempó alapján ennyi embert május közepére sikerülhet beoltani, ám ez még mindig kevés lenne a nyitáshoz, hiszen a 40 százalék közeli átoltottság messze van a kívánt nyájimmunitást jelentő 70 százaléktól. Ebben az arányszámban ugyanakkor nem szerepelnek a betegségen már átesettek, akik elvileg szintén immunissá váltak, jelen pillanatban azonban keveset tudni a védettségről, több esetben is úgy tűnik, hogy a vírus mutációi képesek újrafertőzni, ahogy ezt Brazíliában nap mint nap tapasztalják. Ez alapján talán szerencsésebb kizárólag a vakcinák általi védettséggel számolni. Így pedig nem tűnik közelinek a nyitás.
Különösen, ha Izrael példáját tekintjük. A legnagyobb átoltottsággal rendelkező államban február végére hiába kapta meg több mint 4,5 millió ember legalább az első dózist, a lazításokat követően a brit mutációnak köszönhetően meredeken emelkedni kezdett az új fertőzöttek száma, így kénytelenek voltak újra bevezetni az éjszakai kijárási tilalmat, a járvány megerősödése pedig veszélybe sodorta a további nyitást. A szigorú intézkedések hatására végül sikerült megfékezni az újabb hullámot, így a héten valóban újraindulhatott az ország. Azóta kiderült, hogy a vakcinák hatékonyak a brit mutációval szemben, és hogy közel 55-60 százalékos átoltottság esetén – ennyien kapták meg az első dózist – lassítható a járvány, és elindulhat a korlátozások feloldása. Nem véletlenül nyilatkozta azt Orbán Viktor jeruzsálemi útját követően, hogy a regisztrálás és az oltás az egyetlen út, amely kivezet a mostani nehéz helyzetből.
Mindebből számunkra az következik, hogy – ha Izraelt tekintjük modellnek – nagyjából 5-6 millió ember beoltása esetén beszélhetünk majd biztonságos nyitásról. Az aktuális tempó alapján ezt valamikor július elejére érhetjük el. Nehezíti ugyanakkor az összehasonlítást, hogy Izraelben elsősorban a Pfizer-BioNTech vakcinájával oltottak, amelynek hatékonysága a „terepen” 97, illetve 94 százalékosnak bizonyult – előbbi a súlyos tünetekre és a halálozásra, utóbbi az enyhe vagy közepes tünetekre vonatkozik. Vagyis lényegesen nagyobb védelmet ad, mint a nálunk használt, laboratóriumi vizsgálatok szerint 79 százalékos Sinopharm kínai vakcina (ami persze még mindig nagyon kedvező hatékonyságú).
Izraelben ugyanakkor nem derült ki, hogy a Pfizer oltóanyaga milyen hatékony a brazil és a dél-afrikai mutációval szemben, mivel kevés ilyen esetet regisztráltak a hatóságok. Ez azonban kulcsfontosságú kérdés, hiszen a brazil variáns kapcsán először arról érkeztek hírek, hogy nem csupán az újrafertőz, de egyes oltóanyagok hatékonyságát is minimálisra csökkenti. Azóta kiderült, hogy még a talán legkevésbé hatékony kínai Sinovac vakcinája is képes megóvni a pácienseket a súlyos betegségtől. Akárcsak a Pfizer oltóanyaga, amely szintén semlegesíti a brazil mutációt.
A lazításokról az elmúlt napokban sem a kormány, sem a gyakran megszólaló szakértők nem beszéltek. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa és Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is rendkívül súlyos helyzetet említett, és kizárták a közeli nyitás esélyét. A harmadik hullám naponta dönt rekordokat, pénteken az új megbetegedések száma átlépte a 9 ezret, és javulás a szakemberek szerint csak néhány hét múlva várható, ám a fertőzöttek és az elhunytak száma akár még hónapokig tragikusan magas maradhat. Ez az előttünk álló hetekben ugyancsak valószínűtlenné teszi a korlátozások feloldását.
Ez egyebek mellett azért is probléma lehet, mert az elmúlt hetekben egyre nagyobb lett az utazási kedv a magyarok körében a felmérések szerint, ráadásul a nyaralásokat már nem csupán belföldön tervezik. Januárban elmaradt a máskor szokásos év eleji szállásfoglalási roham, februártól élénkült a kereslet, és hirtelen befutott az időarányos foglalások 55 százaléka a húsvéttal kezdődő időszakra. A hosszan tartó korlátozások azonban keresztülhúzhatják az utazók számításait, újabb csapást mérve a turizmusra, a szálloda- és vendéglátóiparra.
