Több mint 3 milliárd forintos visszafizetési kötelezettsége keletkezett az európai uniós pályázatok lebonyolításáért felelős Nemzeti Fejlesztési Programirodának (NFP) – értesült a Magyar Hang. A birtokunkba került iratok szerint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) jogosulatlanul felhasznált források miatt kell visszatéríteni a milliárdokat.
A KEHOP-os fejlesztéseket hirdető táblák máig megtalálhatók a falvakban-városokban, ebben a programban szereltek napelemeket az önkormányzati épületekre, vagy éppen fejlesztették az ivóvíz- és a szennyvízrendszert.
Ezek egytől egyig sokmilliárdos keretösszegű programok voltak a kormány „Széchenyi 2020” fantázianevű fejlesztési programjában. A pályázók – jellemzően önkormányzatok, ezek társulásai és állami szervezetek – több százmillió forintos vagy akár milliárdos nagyságrendben kaphattak támogatást, jelentős részben uniós forrást. Az alföldi települések nagy számban főként az ivóvíz ammónium- és arzénmentesítésére, illetve a szennyvízhálózat bővítésére nyertek forrást. A megyeszékhelyek hulladékgazdálkodási rendszerük modernizálására pályáztak – e három alprogram beruházásai során derült fény a jogtalanul felhasznált pénzekre. Utóbbi nyertesei között megtalálni Zalaegerszeg, Debrecen, Szeged, Kaposvár mellett Érd, Hódmezővásárhely és más régiók hulladékfeldolgozóit is.
A sokmilliárdos beruházásokat vezénylő Nemzeti Fejlesztési Programiroda egy kormányzati felügyelő szerv, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) vizsgálatán bukott meg – nem először. Az EUTAF a KEHOP-program több mint 200 beruházásával kapcsolatban talált problémát.
A hiba az elszámolásból adódott: a beruházások kiadásainak egy részét ugyanis egy úgynevezett átalányköltség teszi ki, vagyis minél drágább egy projekt, annál nagyobb ez a tétel. Az átalányköltség a projektmenedzselésre és az általános rezsiköltségre fordított pénzt jelenti. Az NFP a költségek 1,79 százalékával kalkulált az egyes beruházásoknál. Egy irat szerint azért ennyivel számoltak, mert a Miniszterelnökségen ennyit hagytak jóvá. Az elszámolásokat vizsgáló EUTAF utólagos ellenőrzése viszont ezt túl soknak találta. Az asztalra csapott, és 1,23 százalékos mértéket írt elő.
Egy másik irat szerint ezek „nagy kockázatú hibának” minősülnek és „uniós pénzügyi érdeksérelem kockázata” vetődik fel. Az auditáló hatóság azt kérte, hogy addig ne számoljanak el a bizottság felé, amíg a csökkentésnek nem tettek eleget. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás kisebb beruházásoknál néhány százezer forint, számtalan másiknál azonban több tízmillió forintra rúg. Ezekből jött össze a bruttó 3 milliárd forintos visszatérítési kötelezettség (összehasonlításképpen: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Elios-ügyben 14 milliárd forint uniós támogatás visszafizetését javasolta).
Az ügyben az uniós fejlesztésekért tavaly december 31-éig felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) járt el. Az NFP ugyanis azt kérte, hogy az állam álljon helyt a szabálytalanság miatt. Emiatt intézkedett az ITM illetékese a valamivel több mint hárommilliárd forint megtérítéséről.
Az ügyben megkerestük Módos Istvánt, az NFP ügyvezető igazgatóját, az ITM-et és a Miniszterelnökséget is, amely január 1-jétől felel az uniós források felhasználásáért. Többek között azt kérdeztük, hogy miért számoltak magasabb átalánnyal, illetve folyt-e belső vizsgálat az ügyben. Először március elején írtunk a szervezetnek, az előző héten újból érdeklődtünk, de szerdai lapzártánkig nem érkezett válasz, mint ahogy a két illetékes tárcától sem.
A Nemzeti Fejlesztési Programirodánál nem először talált problémát a Pénzügyminisztérium alá rendelt EUTAF. Korábban a közbeszerzési törvény megsértésén kapta a programirodát egy állami közbeszerzésen. A HVG szerint akkor az uniós víziközmű-beruházás szakértői feladataira kiírt többmilliárdos értékű tenderen egy cégcsoportba tartozó vállalkozások „versenyeztek” egymással.
Módos István, az NFP ügyvezetője korábban már nagyon zokon vette lapunk érdeklődését. 2019 decemberében ugyanis közérdekűadat-igényléssel kértünk a cégnél kiosztott év végi jutalmakról információt. Mivel a kérelmünk az aktuális állománygyűlésük után érkezett be, azzal gyanúsította meg a beosztottjait, hogy szivárogtatnak (más állami szerveknek is akkor küldtük el a jutalmakkal kapcsolatos kérdéseinket). Emiatt dörgedelmes kör-e-mailben feddte meg a dolgozókat, illetve szankciókkal ijesztgette őket – derült ki a hozzánk visszajutott leveléből.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/12. számában jelent meg március 19-én.
