A háztartások 36 százalékának annyi tartaléka sincs, hogy a következő hónapot átvészelje, ha elveszíti havi rendszeres jövedelmét – derült ki a Publicus Intézet kutatásából. Közel ennyien vannak, akik egy-két hónapig kibírnák, nyolc százalék tudna ellenni egy évig, és mindössze hat százaléknyian vannak, akik talán azután is.
Az átlagnál is kevésbé tudnak félretenni az alacsony végzettségűek, a nők, a hatvan felettiek és azok, akik számára csak a nyugdíjuk van. Az utóbbiak közül, ahogy a Népszava összefoglalójában is olvasható, szinte minden második ember pénze elfogy a hónap végére. Ha elmaradna vagy késne a fizetés, már élelmiszert sem tudnának vásárolni.
A Publicus által novemberben, telefonon megkérdezettek 27 százaléka mondta, hogy kevesebb kiadást engedhet meg magának, mint néhány évvel ezelőtt. Azt 28 százalék állította: a havi jövedelem épp elég, de megtakarításra nincs mód, így egy váratlan kiadással sem tudnának mit kezdeni. A nyugdíjasoknak csupán négy százaléka engedhet ilyet meg magának, és tizenkettőnek marad olykor pénze a hónap végén.
A fideszesek 44 százaléka gondolja, hogy ma jobban él, mint korábban, 17 százalék viszont úgy, hogy rosszabbul. A jobbikosoknál ez 41-40 százalékos szembenállást mutat, míg az MSZP-seknek csak 2, a DK-soknak pedig csupán 9 százaléka érzi az előrelépést. A budapestieknek mindössze negyede él jobban a korábbiaknál, míg negyven százalék rosszabb helyzetről számolt be.
A nők közel negyede mondta, hogy az elmúlt évben nem mindig volt pénze fodrászhoz menni, míg 16 százalék nem jutott el moziba, 15 pedig nem tudta megvenni a kívánt könyvet. Átlagosan 35 százalékot költünk élelmiszerre, és 33-at lakásfenntartásra és rezsire.
A jövedelem 4 százaléka megy el alkoholra, 9 százalék pedig dohánytermékekre. A jövedelem átlagosan 9 százaléka megy el hálapénzre, 8 százaléka magánegészségügyi szolgáltatásokra, 9 százaléknyi bér vagy 12 százaléknyi nyugdíj pedig gyógyszerekre.
