Milyen híd épüljön 25 év múlva?

Milyen híd épüljön 25 év múlva?

Aquincum látképe (Fotó: BKK)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az építészet mindig a jövőnek szól, néhány esetben azonban a távlatok szinte beláthatatlannak tűnnek. Így van ez a „következő utáni” Duna-híd, a Galvani híd után megvalósítandó Aquincumi híd esetében is, amely talán csak 20–25 év múlva épülhet meg, összekötve Észak-Budát Észak-Pesttel, közelebbről a Pók utcát a Váci úttal. Az Újpesti vasúti hídon (Északi összekötő vasúti hídon) jelenleg is van kapcsolat a Duna két partja között, autóval ugyanakkor csak jelentős kerülővel lehet átjutni egyik oldalról a másikra – érvelt az építmény mellett a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), amely a híd megvalósíthatósági tanulmányával párhuzamosan a fővárosiak véleményét is igyekszik megismerni. A beruházásra vonatkozó kérdőívet június közepéig lehetett kitölteni, a tervek pedig várhatóan őszre készülnek el. A legfontosabb kérdés, amelyre a Speciálterv Építőmérnöki Kft. által készített tanulmánynak válaszolnia kell, hogy indokolt-e egyáltalán a híd megépítése.

– Benne van a pakliban, hogy nincs szükség rá – fogalmazott Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke egy áprilisi háttérbeszélgetésen. Ugyanő egy Facebook-posztban utalt az ötlet sűrű történetiségére is. – Nem gondoljuk, hogy egy terv, csak azért, mert régi, feltétlenül jó is. Ezért elsőként leporoljuk a régieket és megvizsgáljuk, hogy a 40–50 éve elképzelt műszaki megoldások ma is jó válaszokat adnak-e Budapest kihívásaira – írta. Az Aquincumi híd építése számos alkalommal felmerült az elmúlt évtizedekben, a Főmterv 2000-ben készített részletes tanulmánytervet a projektről, amelynek sikerét az azóta eltelt 21 évben megvalósult beruházás – vagyis annak hiánya – jelzi.

A legfrissebb tervek szerint 700 méter fesztávolságú Aquincumi híd a 10-es út és az M3-as közötti kapcsolatot teremtené meg 4,6 kilométer hosszú csatlakozóúttal. Megszületése azonban nagyban függ a Galvani híd építésétől is, hiszen már annak tervezését is a kellő indoklás hiánya kérdőjelezi meg. Az építmény az Andor utca magasságában a Galvani utcától indulva (innen a feltehetően ideiglenes név) érné el Észak-Csepelt, a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág fölött átívelve pedig az Illatos útba torkollna. Többen, így a Levegő Munkacsoport szakemberei azonban csupán a „lopakodó olimpiai programot” látják a hídban. Vargha Márton, a szervezet szakértője a Magyar Hangnak korábban úgy fogalmazott, hogy a kormány annak ellenére erőlteti rá a városra a 2024-es nyári játékokhoz tervezett infrastrukturális fejlesztéseket – köztük a Galvani hidat –, hogy 2017-ben visszavonták a pályázatot.

Az új Duna-hidak kapcsán a fővárosi forgalomra gyakorolt hatás az egyik legizgalmasabb kérdés. Több vizsgálat is arra utalt, hogy a kapacitásnövelés szükségszerűen forgalomnövekedést eredményez, emiatt a kívánt belvárosi forgalomcsökkenést elsősorban szigorításokkal lehetne elérni. Ezzel kapcsolatban szintén Balogh Samu nyilvánult meg fővárosi részről, a kabinetfőnök azt írta a Facebookon, hogy a kormány dugódíj bevezetésével számol Budapesten, terveik szerint áthaladásonként 400 forintot fizetne minden autós Pesten a Hungária körút, Budán az ahhoz csatlakozó úgynevezett budai körút keresztezésekor. Erre azért lenne szükség, mert a Galvani híd csak a dugódíjjal hozná a számokat. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára egy Twitter-posztban gyorsan cáfolta az értesülést, csupa nagybetűvel hangsúlyozva, hogy eszük ágában sincs támogatni a dugódíjat.

A főváros mindkét tervezett híd esetében hangsúlyozta, hogy nem szeretnék, ha a forgalom autópályaszerűen zúdulna át a Dunán, mérsékeltebb áteresztő képességű építményben gondolkodnak, amely megkönnyíteni, és nem tovább nehezíteni hivatott a környéken lakók életét. A Galvani híd körüli viták ugyanakkor jelzik, hogy a projekt komplexitása gyakran felülírja a szándékot, és a forgalom csökkentése egy Budapest méretű város esetében közel sem egyértelmű feladat.

Különösen akkor, ha két-három évtizeddel előre kell gondolkodni, mint a régóta tervezett, de eddig soha meg nem valósult Aquincumi híd esetében.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/25. számában jelent meg június 18-án, a Budai Hang mellékletben.

Címkék: Budai Hang, hidak