Mindenki a saját nyomoráért felelős – üzeni a kormány

Mindenki a saját nyomoráért felelős – üzeni a kormány

Pintér Sándor belügyminiszter az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek kétnapos, informális találkozójára érkezik Prágában 2022. július 11-én (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A szociális ellátást is átrendező törvénymódosítást javasol a belügyminiszter egy, kedd éjjel a Parlament elé terjesztett javaslatcsomagban: Pintér Sándor sok egyéb mellett a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt is átalakítaná – javaslatát pedig a kereszténydemokrata Semjén Zsolt terjesztette be Kövér László, az Országgyűlés elnöke elé.

A módosítás kimondja:

„(1) Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.

(2) Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége segíteni.

3) Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn.

(4) Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése.

(5) Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége

Magyarán, az állampolgároktól többek között személyi jövedelemadót, tb-járulék és áfa befizetését is megkövetelő állam mindenkit maga elé utasítana, ha egy rászoruló támogatásáról van szó.

A módosított szövegrészlet ráadásul sokkal keményebben, és egyértelműbben hárítja át a civilekre a felelősségvállalást, mint a törvény eredeti verziója. Az ugyanis így fogalmazott: „A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”

A javaslatot Facebook-oldalán értékelte Ungár Péter, az LMP társelnöke is:… „itt a jóléti állam elleni neoliberális állásfoglalásról és annak drámai következményeiről van szó. (…) Ez részben a szekuláris szociális ellátórendszer elleni ideológiai támadás, részben az egyedülálló és gyermektelen emberek másodosztályú állampolgárrá minősítését jelenti. Ha valaki 76 évesen demens lesz és gyermektelen és ateista, akkor az államnak kell nyújtani neki méltó ellátást. Ezért fizette a közteherviselést. Amit a kormánytöbbség itt ír az a világnézeti semlegességnek, a demográfiai valóságnak, és az ember, mint egyén méltóságának teljes ellentétje. Aki szerint hazánkban az idősgondozást vagy a felnőtt fogyatékos gyermekek gondozását elég annyival kezelni, hogy majd a család megoldja, az nem ismeri a valóságot. Ebből a módosításból az is látszik, hogy nem is akarja megismerni” – írta Ungár.

Szociális vetítés

Pintér emellett átnevezné az egyébként 2008 óta változatlan összegű, havi 28 500 forintos nyugdíjminimumot  is – szúrta ki a hvg.hu. Az új név a „szociális vetítési alap” lenne, amit minden a nyugdíjminimummal foglalkozó törvényben megjelenne. Az azonban egyelőre nem világos a javaslat alapján, hogy mi a szándéka az Orbán-kabinetnek azzal, hogy mintegy száz ponton átírja a legkülönfélébb törvényeket egy névváltoztatás érdekében, illetve lesz-e ennek további következménye. Így például a mostani javaslatban nem esik szó arról, hogy ezzel együtt nő-e a 2008 óta változatlan, 28 500 forintos összeg, vagy a „szociális vetítési alap” – eltérő rendelkezés hiányában ugyanennyi lesz-e. A hvg.hu ezzel kapcsolatban kérdéseket küldött a Belügyminisztériumnak, ám még nem kaptak választ.