Mini-Dubaj vs. Sukoró: miben hasonlít és miben különbözik a két ingatlanügy?
A rákosrendezői pályaudvar (Fotó: Balogh Roland/Magyar Hang)

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán állította párhuzamba a rákosrendezői mini-Dubaj-ügyet a sukorói ingatlancserével, ami a 2000-es évek egyik legnagyobb politikai botránya volt. De valóban ilyen közel áll egymáshoz a két ügy?

Budapest főpolgármestere kedden a Facebook-oldalán élesen bírálta a kormányt Rákosrendező területének átadása miatt. „Mini-Dubaj” magánosítása szerinte semmiben sem különbözik a Sukoró-ügytől.

– A két esetet ugyan összeköti egy külföldi befektető jelenléte, de azért különböznek egymástól. A sukorói egy csereügylet, míg a budapesti mini-Dubaj egy vásárlásról szól – hívta fel a figyelmünket Nagy Attila Tibor, politikai elemző. Hozzátette, úgy tűnt, Karácsony Gergely kiszáll az országos politikából, a főpolgármester most mégis kénytelen volt határozott, kormánykritikus szólamokat megfogalmazni a beruházás miatt.

Mi is történt Sukorón?

A sukorói telekcsere ügye 2008-ban robbant ki, amikor egy kaszinóóriás, a King’s City beruházása kapcsán Gyurcsány Ferenc kormánya egy Velencei-tó partján fekvő, sukorói állami ingatlant cserélt el egy Pest megyei ingatlanra. Az ingatlanokat alulértékelték, az állam ezzel jelentős kárt szenvedett, mivel a beruházó által ígért fejlesztések nem valósultak meg. Az ügyből bírósági eljárás lett.

2013-ban a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálatát követően a telekcsere kapcsán Tátrai Miklós és Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetői börtönbe kerültek. Mindkettőjüket hivatali visszaéléssel és károkozással vádolták meg. Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnököt az ügyben nem vádolták meg, de politikai felelőssége állandó téma maradt.

A NER-nek is megtetszett

Érdekesség, hogy azóta Sukoró és környéke a NER oligarcháinak az érdeklődését is felkeltette. A partszakaszon a korábban tervezett kaszinóváros helyett a kormány 2021-ben hozta létre Fiatalokért Központot, amely rendezvényközpontot, szálláshelyeket és sportpályákat foglalna magában. A beruházás területe azonban bővült, és a kijelölt ingatlanok tulajdonosai között NER-közeli személyek is megjelentek, mint például Ruszlan Rahimkulov, Megdet Rahimkulov fia. A Tópart Business Kft., amely a korábbi sukorói telekcsere-ügylet egyik ingatlanát birtokolja, többek között a kormányközeli Madarász László és Berényi János tulajdonában van. Egy decemberben társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet további vízparti ingatlanok beépítését teszi lehetővé, ami ellenzői szerint veszélyezteti a tó egyedüli természetközeli partszakaszát és annak különleges természeti értékeit. A beruházás megvalósítása után a létesítmények a HÖOK a Hallgatókért Alapítvány tulajdonába kerülnének, működtetésüket pedig az EFOTT Kft. végezné.

A mini-Dubaj ügye

Rákosrendező, azaz mini-Dubaj ügye jó ideje húzódik. A legújabb, nyilvánosságra került elképzelés szerint a területet jelentős magánberuházásokkal alakítják át, az önkormányzat szerepe minimális marad. Korábban mi is beszámoltunk róka, hogy arab befektetők kezébe került Rákosrendező. Az ingatlan-adásvételi szerződést a magyar állam és az Eagle Hills Csoport írta alá. Karácsony Gergely szerint tehát ez az ügy közvetlen párhuzamba állítható a Sukoró-telekcserével, mivel mindkét esetben egy közvagyont érintő, jelentős érdeksérüléssel járó eljárásról van szó.

A főpolgármester már hétfőn megígérte, nem hagyják, hogy eltitkolják „a budapestiek elől a város aranytartalékát kiárusító szerződést”, megígérte, hogy megszerzi és nyilvánosságra hozza azt, mivel szerinte a részletek megismerése közérdek. „Ezért hétfőn adatigénylést küldtem a MÁV-nak és a Nemzeti Vagyonkezelőnek, az információszabadságról szóló törvénynek megfelelően bekértem a szerződést, annak minden mellékletével, függelékével együtt” – írta a főpolgármester, jelezve, amennyiben nem kapja meg a dokumentumokat a törvényes határidőn belül, perelni fog.

Megkapta, s aszerint a a Fővárosi Önkormányzat egyik cégének elővásárlási joga van a területre, s ezzel élni is kívánnak. Erre szerinte fedezetet nyújt az, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerős döntése szerint, legalábbis ez a főváros olvasata, a kormány jogellenesen inkasszált pénzt Budapest számlájáról, s a városnak 28,3 milliárd forint és annak kamatai járnak vissza. Sára Botond, a fővárosi kormányhivatal vezetője azonban ezzel a jogértelmezéssel nem ért egyet, miközben Vitézy Dávid, a Podmaniczky mozgalom vezetője időközben azt is közzétette, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő álláspontja szerint a főváros elővásárlási jogát felülírja az Egyesült Arab Emírségek uralkodójának akarata. „Mivel az uralkodó a Fővárost nem jelölte ki vevőnek, ezért szerintük Budapest nem élhet az elővásárlási jogával” – mondja a kormány által a nemzeti vagyon kezelésével felruházott szerv” – írja Facebook-oldalán.
 

Karácsony szerint „nettó hazaárulás” történt, mivel a kormány kiárusította Budapest egyik aranytartalékát annak az arab befektetőnek, aki Belgrád hasonló területét már tönkretette. „Így kerül bármiféle közérdekű előírás és városfejlesztési garancia nélkül magánkézbe a főváros fejlesztésének aranytartaléka. Budapest végkiárusítását felpörgette a kormány: Rákosrendező eladva, következnek a pályaudvarok és a fejlesztési területeik”.

Nagy Attila Tibor szerint Karácsony Gergely a nagy jelentőségű eset kapcsán a főváros érdekeinek védelme érdekében lépett fel, a szerződést ugyanis a kormány az arab befektetővel kötötte meg anélkül, hogy a főváros vezetésével érdemben tárgyaltak volna.