Tüntetéseket és megmozdulásokat is fog szervezni a DK árnyékkormánya – többek közt erről beszélt Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke, egyben EP-képviselője egy hétfői háttérbeszélgetésen, amelyen a Magyar Hang is jelen volt. A politikus mellett, aki Dobrev Klára árnyékkormányának kancelláriaminisztere, Kálmán Olga szóvivő is részt vett a beszélgetésen. Az eseményre azt követően került sor, hogy Dobrev Klára, a DK EP-képviselője bejelentette árnyékkormányának névsorát.
Más pártokat nem, de politikusaikat megkereste a DK
Molnár elmondta, sokat tanulmányozták a külföldi árnyékkormányok példáit, és leginkább a brit és ausztrál példa alapján állították össze sajátjukat. Ezek jellemzői, hogy a tagok megválasztott politikusokból állnak és a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki párt adja őket. A DK árnyékkormánya az ausztrál mintához áll közelebb, ugyanis akárcsak ott, úgy a baloldali pártnál is fontos volt, hogy szakpolitikai alternatívát nyújtsanak.
Molnár Csaba elmondta: míg más ellenzéki pártokkal nem tárgyaltak az árnyékkormány megalakításáról, egyes politikusaikkal viszont igen. Az általuk felkért, más pártba tartozó politikusok egyébként igent is mondtak a felkérésre, ám végül pártjaik elnökségi határozattal hiúsították meg részvételüket, így visszaléptek. Hogy pontosan kiket és mely pártokból keresett meg a DK, azt Molnár nem kívánta elárulni, ahogy azt sem, hogy milyen tárcák vezetését bízták volna rájuk. Kálmán Olga szerint viszont baloldali politikusokról van szó. Kiderült az is, hogy az érintettek visszalépése miatt az eredetileg tervezetthez képest végül kevesebb árnyékminisztérium állt fel. Az egyetlen kivétel Szitka Péter, Kazincbarcika MSZP-s polgármestere, aki elvállalta, hogy vidéki önkormányzatokért felelős főtanácsadó legyen, ő úgy tűnik, nem kért ehhez felhatalmazást pártjától.
Dobrev Klára bemutatja a vidéki önkormányzatokért felelős főtanácsadóját, Szitka Pétert (Fotó: Hutter Marianna / Magyar Hang)
A Magyar Hang kérdésére, miszerint a nyári tüntetések egyértelművé tették, hogy sok ellenzéki szavazó nem kér a pártpolitikusokból, így nem lett volna-e szimpatikusabb lépés civileket felkérni az árnyékkormányba, Molnár úgy válaszolt: lehet, hogy szimpatikusabb lett volna egyeseknek, de ez a DK politikai krédójával szembe ment volna. Utóbbi pedig az: a politikusság egy szakma, „civil politikus nem létezik, ez egy nyelvtani tévedés”, a politikusok azok, akik meghozzák a döntéseket.
A DK árnyék-kancelláriaminisztere szerint egyelőre jövő nyárig dolgozták ki az árnyékkormány részletes menetrendjét. Egyrészt az árnyék-miniszterelnök, Dobrev Klára árnyékminisztereivel együtt fog problémák megoldásán dolgozni, és országszerte tartanak majd eseményeket október végéig. Elsőként pénteken lesz közös rendezvénye Dobrevnek a munkaügyi miniszterével, Kordás Lászlóval. A Magyar Hang kérdésére Molnár elmondta, lesznek általuk szervezett tüntetések és megmozdulások is, ám ezek további részleteit egyelőre nem kívánta elárulni.
Az árnyékkormány első formális ülése szeptember 26-án lesz, ezután árnyékkormányinfó is lesz. Utóbbi sajtóeseményeket Molnár Csaba és Kálmán Olga fogják tartani. Molnár kifejtette, az árnyékkormány legfontosabb feladata a programalkotás lesz. Újságírói kérdésre, miszerint a fél évvel ezelőtti választáson volt az ellenzéki pártoknak közös programja, Molnár azt válaszolta, véget szeretnének vetni annak, hogy az ellenzék jobboldali alternatívát nyújtson. Felmerült az a kérdés is, hogy mi garantálja, hogy győzelem esetén ez a program valósulna meg, ha egyszer még távolabb, csak 2026-ban van a következő választás. Az árnyék-kancelláriaminiszter erre azt mondta, nem tartják kizártnak, hogy előre hozott választások legyenek, ezt vagy a választók „brutális haragja” kényszerítheti ki, vagy az, ha a kormány úgy véli, hogy egy idő előtti választást nagyobb eséllyel nyer meg, mintha azt később tartanák.
„Nincs üvegplafon a DK felett”
Molnár Csaba úgy vélte, az ellenzéki pártoknak az önkormányzati választáson együtt kell működni, de az EP-választáson nem. Az előválasztást „kudarcos projektnek” tartják, így szerinte az önkormányzatoknál helyben kellene megegyezni a jelöltekről. A Magyar Hang kérdésére, miszerint a DK támogatni fogja-e Karácsony Gergely főpolgármestert az újrázásban, vagy esetleg lesz egy árnyék-főpolgármesterük is, Molnár úgy reagált: erről még nem döntött a párt, de árnyék-főpolgármesterük biztosan nem lesz, ahogy árnyékpolgármesterek se.
Arra is kitért, többet olyan nem lesz, hogy az ellenzéki együttműködésben minden tagnak egy szavazata volt, holott egyes pártok 20, mások csak 1 százalékosak. Vagyis a döntések meghozatalakor a pártok valós támogatottságát kell figyelembe venni. Kérdésre arról is beszélt, jelenleg a DK támogatottsága 3-3,5-szerese a Momentuménak, legutóbb őket 12, míg a másik ellenzéki pártot 4 százalékra mérték. Kiderült az is, a DK nem fog ellenzéki médiumokat finanszírozni, mert szerintük a sajtónak függetlennek kell lennie.
És hogy mi a párt szerepfelfogása az ellenzéken belül? Molnár szerint „kitöltöttük a büntetést”, „olyan nincs, hogy a saját kormányunk után 13 évvel a hibáinkon gondolkodjunk”. Úgy vélte, elég volt abból, hogy állandóan bocsánatot kell kérniük, hogy nem élhetnek az erejükkel. A Magyar Hang kérdésére, mi szerint Gyurcsány Ferencet nem tartják-e ballasztnak – hiszen a Fidesz minden saját lépését méri, és feltehetően nem véletlen, hogy minden nap emlegetik a DK elnökét –, azt felelte: „A Fidesz szerint ballaszt, az ellenzék egy része szerint ballaszt, a DK szerint nem”. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc vezetése alatt egymilliós szavazótábora lett a pártnak, és bár évekig mindössze két százalékos támogatottságon álltak, ezt mára sikerült meghatszorozni. Mindezt úgy, hogy korábban voltak, akik azt gondolták, 2 százalék fölött üvegplafon van a DK felett, aztán mégis tovább nőtt a támogatottságuk 10, majd 15 százalékra. – Nem látok üvegplafont a DK fölött – húzta alá a politikus.
Molnárt lapunk arról is kérdezte, árnyék-kancelláriaminiszterként lesz-e olyan, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől vagy elődjétől, Lázár Jánostól átvesz. A politikus szerint ő soha az életben nem látta a két minisztert szerepelni, és egyébként is ő maga előbb volt kancelláriaminiszter az érintetteknél, „ők az én utódaim”.
„Mi rég megmondtuk és most már nem is leplezik: Gyurcsány Ferenc a vezér a baloldalon és Gyurcsány akar visszatérni a hatalomba, méghozzá a saját embereivel” – így reagált a Fidesz. Szerintük az egész baloldali választási kampány egy színjáték volt, akkor is végig Gyurcsány irányított és Gyurcsány akart visszatérni a hatalomba. A KDNP szerint az árnyékkormány tagjainak bejelentése egy „fontoskodó színjáték”, amellyel a DK újabb „csodafegyvert” kínál az ellenzéki politikából kiábrándult szavazóknak. Gyurcsány Ferenc, aki egyszer már tönkretette az országot, most felesége háta mögé bújva próbál figyelmet szerezni magának és pártjának – írták. Márki-Zay Péter szerint a DK az ellenzékiséget szeretné kisajátítani, és a kérdés az, hogy ezt a Fidesz leváltása vagy hatalmon tartása érdekében teszi.
