Mit tegyünk, ha azt gondoljuk, gázszagot érzünk? Mikor járunk el jól, milyen esetekben van szükség tényleg tűzoltókra? És mi a teendő tűz vagy szén-monoxid-mérgezés esetén? Kérdéseinkre a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságától Mukics Dániel tűzoltó alezredes, szóvivő válaszolt.
Rögtön éreztem, hogy valami nem stimmel. Mintha enyhe gázszag csapott volna meg a lakásba lépve, pedig nem főzött senki. De tényleg gázszagot érzek? Az első bizonytalanság után a családtól kértünk telefonos segítséget, és persze elkezdtük „guglizni”, hogy mégis mit kell ilyenkor csinálni az azonnali szellőztetésen túl, hiszen ehhez hasonló problémával még sosem szembesültünk. Végül a biztonság kedvéért jelentettük az esetet a 112-es számon, onnan tűzoltókat küldtek ki, akik pedig értesítették a gázművek szakértőit.
– A szivárgás mértékétől függ, hogy szakembert vagy a 112-es segélyhívószámot érdemes-e hívni – írta lapunknak Mukics Dániel. A szóvivő javaslata szerint ha otthon enyhe gázszagot észlelünk, zárjuk el a gázpalackot, vezetékes gáz esetén a golyóscsapot. Szellőztessünk ki, és vizsgáljuk meg a palackot és környezetét, vezetékes gáz esetén a vezetéket – és persze a gázzal működő gázkészüléket. Fújjunk a csatlakozásokhoz szivárgást ellenőrző spray-t, vagy kenjünk rá mosogatószeres vizet. Ahol buborékok képződnek, ott szivárgás van. Ha nincs közvetlen életveszély, nem szükséges a tűzoltókat hívni. Ellenben ha ömlik a gáz, azonnal hívjuk a segélyhívót, és hagyjuk el az épületet. Tavaly egyébként 891 alkalommal érkezett riasztás a hatóságokhoz gázszivárgás miatt.
Szén-monoxid miatt tavaly 1085-ször riasztották a szakembereket. – Ha valaki érzi magán a mérgezés tüneteit, azonnal menjen a szabad levegőre, és tárcsázza a 112-es számot – jelentette ki a szóvivő. Persze utóbbi felismerése nem egyszerű: a tünetek – rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság – könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségekéivel. Ha másoknak segítenénk mérgezés esetén, figyeljünk arra, hogy akár az egész lakótérben jelen lehet még a szén-monoxid, ezért azonnal hozzuk ki a bent tartózkodót, és ne lélegezzünk az érintett területen. Mukics Dániel hangsúlyozta: a szén-monoxid-érzékelők csak akkor tudják betölteni funkciójukat, ha megbízható típust szerzünk be, és azt a gyártó előírásainak megfelelő helyre és módon telepítjük. Minden olyan zárt helyre, ahol nyílt lánggal működő berendezés van, javasolt ilyet elhelyezni. Az érzékelőket szavatossági idejük letelte után ki kell cserélni. Figyeljünk arra, hogy felújításnál, porral járó munkavégzésnél ne érje szennyeződés az érzékelőt. A készüléket soha ne tegyük kipufogóhoz vagy fújjuk le cigarettafüsttel, mert olyan terhelést kap, hogy biztonságos működésre alkalmatlanná válik. Sokszor előfordul, hogy társasház konyhájában keletkezik szén-monoxid, mert a gáztűzhely elhasználja a kis alapterületű helyiség levegőjét. A fürdőszobában is történhet baleset, ha a vízmelegítő elhasználja a rendelkezésre álló levegőt, de gyakoribb a szén-monoxid miatti riasztás többek közt akkor is, ha erős szél van, vagy kánikula.
Tavaly 6590 esetben érintett tűz lakóépületet. Mukics Dániel szerint a lakástüzek megelőzése érdekében tanácsos a konyhába, hálószobába és a nappaliba füstérzékelőt szerelni a mennyezetre. Már olyan füstérzékelők is beszerezhetők, amelyek nemcsak sípolnak, ha baj van, hanem figyelmeztető jelzést is küldenek a mobiltelefonunkra. Gondot okozhat, hogy a régi elektromos vezetékeket és azok kötéseit nem annyi eszköz kiszolgálására tervezték, mint amennyit manapság használunk, a túlterhelt hálózat pedig addig melegedhet, amíg a szigetelés meggyullad. Tűz keletkezhet amiatt is, ha a hosszabbítót feltekert állapotban használjuk. A kifektetett hosszabbítóra ne tegyünk semmit, mert megtörhet, sérülhet a vezeték. Figyeljünk arra is, hogy egy elosztóba ne dugjunk több nagy teljesítményű gépet, azokat külön konnektorokhoz csatlakoztassuk. Rossz hír, hogy laptop vagy a töltés alatt lévő mobiltelefon is tüzet okozhat, ha az ágyon töltjük ezeket; a hősugárzók, elektromos fűtőtestek közvetlen közelébe pedig ne tegyünk éghető anyagot. Ezeket tilos letakarni, ne szárítsunk rajtuk ruhákat sem. Elektromos gépet csak megbízható forrásból vásároljunk, használat után pedig kapcsoljuk ki őket. A szóvivő hangsúlyozta: tilos vízzel oltani a feszültség alatt lévő, égő elektromos eszközt. Víz helyett tűzoltó készülék javasolt, otthonra a legjobb megoldás egy 6 kilogrammos ABC porral oltó tűzoltó készülék, ezzel szinte minden ház körüli tűz oltható. Ha gyermekek vagy idősek is laknak az épületben, érdemes lehet egy két kilogrammos tűzoltó készüléket is vásárolni, amelyet ők is elbírnak. A tűz másodpercek alatt rohamosan terjedhet, így ha látunk esélyt a sérülés nélküli eloltásra, azonnal kezdjük meg, ha nem, menekülés közben értesítsük a tűzoltókat.
