A személyvédelem nem öncélú korlátozás, ugyanakkor az érintett kérései addig érvényesülhetnek, amíg nem veszélyeztetik a védelem hatékonyságát – erről beszélt a Magyar Hangnak a testőr és biztonsági szolgálatok szövetségének elnöke azután, hogy Magyar Pétert több inzultus is érte az elmúlt hetekben. A miniszterelnök ugyanakkor már többször beszélt arról, hogy nem szeretne testőrök gyűrűjében megjelenni az emberek között.
Mint emlékezetes még júliusban egy férfi leköpte Magyar Pétert a Nyugati pályaudvaron. Addig a Készenléti Rendőrség felelt a miniszterelnök védelméért, amit az incidens után a Terrorelhárítási Központ (TEK) vett át. Magyar Péter az akkori esettel összefüggésben azt mondta: „Szeretnék ember maradni az emberek között. Teszem, amíg tudom” és azt is kiemelte, hogy nem testőrök gyűrűjében kívánja élni életét. Később Szekszárdon történt meg, hogy a kormányfőt egy férfi borral locsolta le, majd múlt hétvégén országjárásának szolnoki állomásán tojással próbálták megdobni. Az eseményeket alapul véve felmerül a kérdés, hogy mennyire speciális egy kormányfő védelme és meddig akceptálhatóak a kérései biztonsági szempontból.
„Egy védett személy esetében a mozgás, társadalmi érintkezés és protokolláris események tervezésénél mindig egyszerre kell figyelembe venni a biztonságot, a védett személy feladatát, a környezetet és azt, hogy a védelem lehetőleg ne akadályozza indokolatlanul a programot. Legfontosabb a megfelelő, minden szempontra kiterjedő védelmi terv készítése és a folyamatos kockázatelemzés” – nyilatkozza megkeresésünkre Kárpáti Tamás, a Magyar Testőr és Biztonsági Szolgálatok Szövetségének elnöke. Mindehhez folyamatos kommunikáció, előzetes felkészülés, megfelelő távolságtartás, jó helyzetfelismerés és a védett személy programjának pontos ismerete szükséges. A védelem célja nem az, hogy elszigetelje a védett személyt, hanem hogy a lehető legnagyobb szabadságot biztosítsa számára, elfogadható kockázat mellett.
Jelentősen változik a helyzet, ám ugyanezek az alapelvek érvényesek, ha a védett személy politikus, diplomata vagy egyházi főméltóság. A szakember szerint ugyanis egy politikus esetén általában nagyobb a közvetlen lakossági érintkezés, a sajtónyilvánosság, a demonstrációk és a kiszámíthatatlan tömeghelyzetek szerepe. Itt a védelemnek úgy kell működnie, hogy a politikus továbbra is elérhetőnek és közvetlennek tűnjön, miközben a kockázatokat folyamatosan kezelik. A spontaneitás miatt gyakrabban kell gyorsan alkalmazkodni programváltozáshoz vagy váratlan közönség reakcióhoz.
Diplomata esetén nagyobb hangsúly kerül az állami és diplomáciai protokollra, a fogadó ország szabályaira, a hivatalos útvonalakra, delegációs rendre és az intézmények közötti együttműködésre. A személyvédelmi döntéseket sokszor nemcsak a védett személy kívánságai, hanem a diplomáciai protokoll és a fogadó fél biztonsági előírásai is meghatározzák. Egyházi főméltóság esetén sajátos kihívás, hogy gyakran nagy tömegekhez akar közel kerülni, hívekkel találkozni, kezet fogni, áldást adni vagy hosszabb ideig nyilvános térben maradni. Emiatt a védelemnek különösen diszkrétnek kell lennie, mert a túlzottan merev biztosítás könnyen ellentétes lehet a szerep jellegével. Ugyanakkor a tömegrendezvények, vallási események és szimbolikus jelentőség miatt a kockázati szint is lehet magas”. – szögezi le a szakértő
Kárpáti Tamás hozzáfűzi, hogy a legnagyobb különbség tehát nem az, hogy kell-e védelem, hanem az, hogy milyen formában lehet azt úgy megvalósítani, hogy ne akadályozza a védett személy szerepének betöltését.
Magyar Péter többször kijelentette, hogy a védelmét ellátó emberektől kifejezetten kéri, hogy ne legyenek hozzá túl közel. Kárpáti Tamás ezzel összefüggésben annyit nyilatkozott, hogy a védett személy kéréseit jelentős mértékben figyelembe lehet és kell venni, hiszen a személyvédelem nem öncélú korlátozás. Ugyanakkor ezek a kérések csak addig érvényesülhetnek, amíg nem veszélyeztetik a védelem hatékonyságát. Mint mondja, ha a védett személy a miniszterelnök, abban az esetben teljesen speciális a védelem és a biztonsági szabályok meghatározása.
