Március óta először vehetnek részt nézők egy, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) égisze alatt megrendezett mérkőzésen. A kísérletnek is beillő eseményre szeptember 24-én, csütörtökön kerül sor Budapesten. A Puskás Arénában a Bajnokok Ligája-győztes német Bayern München és az Európa-ligát megnyerő spanyol Sevilla találkozik egymással, 20 ezer néző előtt. Ráadásul hiába a koronavírus-járvány, jöhetnek német és spanyol drukkerek is, igaz, limitált számban. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szerint viszont a külföldi drukkerek bár három napig lehetnének Magyarországon, a meccs után azonnal haza indulnak.
– Egy kicsit meredek dolog, de ha betartják a szabályokat, sikerülhet – fogalmazott a budapesti Szuperkupa mérkőzéssel kapcsolatban Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa az ATV Egyenes beszéd című műsorában augusztus végén. Akkor, több mint három hete, még száz alatt volt a napi új megbetegedések száma, mostanra azonban tartósan ezer környékén mozog, vasárnap – a járvány kitörése óta először – pedig át is lépte ezt a határt. Egyebek mellett erre hivatkozva döntöttek a német hatóságok is hazánk besorolásának változtatása mellett.
Nem volt boldog a nézők jelenlététől a Bayern edzője, Hansi Flick sem. – Ez is egy olyan dolog, amit az ember nem teljesen ért. De nem mi hozzuk a döntéseket, hanem mások – fogalmazott a tréner. – Eleve sok az új fertőzött és nagyon-nagyon óvatosnak kell lennünk, nehogy tovább növeljük a kockázatot egy futball Ischgl-lel – ezt pedig már Markus Söder bajor miniszterelnök mondta a 444 szerint. A portál a Sttuttgarter Zeitung cikkét szemlézve kiemelte, a német politikus azzal az osztrák sífaluval állította ezzel párhuzamba a budapesti meccset, ahonnan hazaérkezve a járvány első elterjedése idején a felelőtlen síelők és vendéglátósok Németország és Európa legkülönbözőbb részeiben terjesztették el a vírust. Söder ezért kedden azt fogja javasolni a bajor kormány ülésén, hogy a sport- és kulturális eseményekre külföldre utazókra ne vonatkozzanak a jelenleg érvényes könnyítések. Jelenleg, aki 48 óránál rövidebb időre utazik kockázatos országba üzleti útra vagy ilyen eseményre, annak utána nem kell 2 hetes otthoni karanténba vonulnia. Ha elfogadják Söder javaslatát, akkor a Budapestről hazatérő müncheni szurkolókra két hét karantén, vagy tesztelés vár. Bajorország egyébként éppen most szigorította tovább a járvány elleni védekezést szolgáló szabályozását, amelybe nem igazán illik bele egy 20 ezer néző előtt megrendezett focimeccs.
A mérkőzésre mindkét csapat szurkolói között 3-3 ezer jegyet osztottak (sorsoltak) ki. A járvány, a korlátozások és a jelentősen megemelkedett utazási költségek miatt azonban a Sevilla részéről mindössze 4-500 drukker érkezhet Budapestre, míg a Münchent nagyjából 2100 szimpatizáns kísérheti el. A fennmaradó 14 ezer helyet itthon értékesítették, szintén sorsolás útján. Mint ismert, a kormány 500 egészségügyi dolgozót lát vendégül a találkozón. A meghívását Csányi Sándor és Aleksander Čeferin, az MLSZ illetve az UEFA elnöke közösen kezdeményezte. Előbbi többször hangsúlyozta, nem tartja kockázatosnak, hogy nézők előtt bonyolítják le a meccset. Nem osztja véleményét a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amely szerint járványügyi szempontból kiemelt kockázatú az egészségügyi dolgozók csoportba szervezése – különösen egy tömegrendezvényen. Ezért nem támogatják, hogy egészségügyi dolgozók nagy számban vegyenek részt a labdarúgó Szuperkupa döntőjén.
Az MLSZ korábban kiadott közleményében hangsúlyozta, minden óvintézkedést megtesznek, hogy biztonságos környezetet teremtsenek. A külföldről érkező szurkolók kizárólag 72 óránál nem régebbi negatív koronavírus-teszttel léphetnek be az országba. A Puskás Arénába való belépéskor mindenkinek kötelező testhőmérséklet-mérésen kell átesnie (37,8 C vagy afölötti testhőmérséklettel nem lehet belépni a stadionba). Az orrot és szájat eltakaró maszk használata mindenki számára kötelező a stadion területére való belépés után, az arénában történő mozgásnál. A jegyeken szereplő ülőhely elfoglalása után is ajánlott a maszkviselés. A szurkolóknak a lelátón és a stadion területén tartaniuk kell a 1,5 méteres távolságot a több szurkolótól. Azok a szurkolók pedig, akik a COVID-19-re jellemző tünetek bármelyikét észlelik magukon, nem léphetnek a stadion területére.
Számos nyitott kérdés maradt ugyanakkor, amelyekre választ szerettünk volna kapni. Megkerestük a Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK), hogy megtudjuk, felügyelik-e az országba érkező spanyol és német szurkolók mozgását, és hogyan érvényesítik a járványügyi szabályokat. Érdeklődésünkre két kormányhatározatot idéztek: a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről, valamint a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól. Ezekből sok mindent megtudhatunk az eddig is érvényben lévő szabályokról, ám viszonylag keveset a példátlan helyzet során – európai kupameccs nézők előtt, nemzetközi közönséggel – felmerülő esetleges problémák megoldásáról. Minden további kérdésünkkel az MLSZ-hez irányítottak.
A hazai szövetség pedig sokkal segítőkészebbnek bizonyult. Elárulták, jelen pillanatban a biztonság a legfontosabb, de ők alapvetően a mérkőzésre készülnek, és nem a legrosszabb forgatókönyvre. Mivel a járvány elleni védekezés a szurkolók érdeke is, nem számítanak rendbontókra, és bíznak benne, hogy az eddig meghozott védelmi intézkedések elegendők lesznek. Kérdésünkre elárulták, a szurkolótáborok charter-járattal érkeznek Budapestre, és mindentől és mindenkitől teljesen elzárva közelíthetik meg a stadiont. Azokat, akik a belépéskor tüneteket produkálnak, vagy magasabb a testhőmérsékletük a a szabályozásban foglalt maximumnál, a szervezők a helyszínen lévő egészségügyi személyzet gondjára bízzák, ők intézkednek majd a gyanús személyek ellátásról, és az esetleges karanténról. A korábbi közlemény – vagyis a vonatkozó kormányhatározat – szerint a drukkerek három napig tartózkodhatnak Magyarország területén, az MLSZ-től hétfőn azonban arról értesültünk, hogy a szurkolók ahogy jöttek, úgy távoznak is, vagyis azonnal elhagyják az országot a mérkőzés után.
A kormányhatározatban szereplő három napnál nem régebbi koronavírus-teszt hatékonyságáról sokat elárul amúgy a Ferencváros női kézilabdacsapatának esete. Miután múlt héten a norvégiai BL-meccsre készülő együttes minden tagját letesztelték itthon, és minden vizsgálat negatív eredménnyel járt, a kiérkező játékosok közül ketten fennakadtak a norvég hatóságok által végzett szűrésen, vagyis bár itthon még nem mutatták ki a fertőzést náluk, kint már igen, és ebben az esetben nem telt el három nap a két vizsgálat között. Ez csak egy példa a tucatnyiból, amely az augusztusban indult nemzetközi sportkupák kapcsán, számos együttes akadt fenn úgy a szűrésen, hogy otthon még nem tudtak a fertőzésről. Ez alapján akár úgy is tűnhet, hogy a 72 óránál nem régebbi teszt nem ér túl sokat.
A mérkőzés kapcsán azt sem szabad elfelejteni, hogy a nemzetközi kupák leállítása előtt több mérkőzés, amelyen nézők is részt vehettek, nagyban hozzájárult a járvány elszabadulásához. A február 19-én megrendezett Atalanta-Valencia BL-meccs – amelyen 45 ezren szurkoltak a lelátókon – például a szakértők szerint komoly szerepet játszott abban, hogy az olaszországi Bergamóban tavaszra rendkívül súlyossá vált a helyzet, hiszen a spanyol és az olasz drukkerek végigfertőzték egymást. Igaz, ott és akkor semmilyen óvintézkedésről nem volt még szó.
