Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora a Telex értesülése szerint egy szerdai belső fórumon bejelentette: az egyetem modellt vált. Az intézmény ugyanakkor az EU által kifogásolt alapítványi forma helyett inkább a céges fenntartást szorgalmazza.
Emlékeztetőül: az egyetemek magánalapítványi formába történő kiszervezése a Budapesti Corvinus Egyetem modellváltásával kezdődött 2019-ben, majd a következő évben több vidéki egyetem, többek között a miskolci és a győri egyetem is ilyen finanszírozási formát kapott. Ugyanebben az évben történt meg ugyanez az SZFE-vel is, amely az egyetlen olyan intézmény volt, ahol jelentős ellenállásba ütközött a modellváltás. 2021-ben aztán a SOTE, valamint a legjelentősebb vidéki egyetemek is (Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem) kikerültek az állami finanszírozásból. A legnagyobb kritikát ezzel a struktúrával szemben az jelentette, hogy az egyetemi alapítványok kuratóriumaiba jelentős számban kerültek politikusok vagy kormányközeli személyek, veszélyeztetve ezzel az egyetemek autonómiáját. Többek között Szijjártó Péter, Varga Judit, Varga Mihály, Windisch László, Csányi Sándor, és Hernádi Zsolt is tagja lett valamely egyetem kuratóriumának.
Az így előállt összeférhetetlenség volt az oka annak, hogy az Európai Bizottság kizárta a magyar alapítványi fenntartású egyetemeket az Erasmus és a Horizont Európa programokból, jelentős veszteséget okozva ezzel a magyar hallgatóknak. Az Erasmus-program helyett a magyar kormány elindította az államilag finanszírozott Pannónia-programot, amely iránt azonban meglehetősen alacsony volt az érdeklődés a hallgatók részéről, feltehetően a gyengébb kapcsolatrendszernek és annak következményeképp, hogy a Pannóniában résztvevő diákok nem csatlakozhatnak az Erasmus által szervezett csereidőszak alatti programokhoz.
A magyar kormány a támogatás visszaszerzése érdekében lemondatta a kormánytagokat a kuratóriumi tagságukról, ugyanakkor továbbra is jellemző a tagok szoros fideszes kötődése. Az Európai Bizottság az oktatási csereprogramba való visszakerüléshez azt írta elő feltételként, hogy a kormány módosítson a vagyonkezelői alapokról szóló törvényen. Nemrég úgy tűnt, hogy a kormány végül belemegy a változtatásokba, de ezidáig nem történt előrelépés e téren.
Vélhetően az előbb említett retorziók miatt dönthetett úgy a BME vezetősége, hogy az alapítványi helyett inkább a céges fenntartást választja. Ebben részvényesként olyan állami vagy államközeli cégek vehetnek majd részt, mint a MOL vagy az MVM (az előbbit Gulyás Gergely is elismerte). Ennek a lehetőségét egy idén októberi módosítással teremtette meg a kormány. Az egyetem így vélhetően nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat majd, azonban a többi modellváltó egyetem példáját tekintve sokan jogosnak tartják azt az aggodalmat, hogy a BME autonómiája is jelentősen csökkenni fog.
