Civil- és társadalmi szervezetek bevonásával, 9 hónap alatt elkészült a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia, amely kiemelten kezeli a főbb állóvizeinket (Balaton, Velencei-tó), a fő folyóvizeinket (Duna, Tisza, Körösök), valamint további horgászvizeket (Maconkai víztározó, Deseda-tó, Látóképi Víztározó) és további célterületeket (Dráva, Rába, Fertő-tó, vasi horgásztavak) – írja a Hvg.hu.
A kormány által jóváhagyott dokumentum 2030-ig szól, melyre 24 milliárdot költenek el. Érinti vizek, vízpartok fejlesztését, a horgászvezető-képzést is, és olyan új irányzatokkal ismerkedhetünk meg, mint a street fishing. Az elemzést Szűcs Lajos kormánypárti képviselő által vezetett Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) mellett turisztikai szakemberek, horgászszervezet-vezetők, minisztériumi illetékesek állították össze.
A hazai sporthorgászok kormányzati megbecsültségét nemcsak a 2030-ig szóló Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia mutatja, hanem például az is, miként a stratégia jóváhagyását bejelentő Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó is világossá is tette: „a horgászok több mint egymilliós közössége számíthat Magyarország kormányára”. Magyarország tehát az egymillió horgász országa, és országos szövetségük a maga 750 ezer tagjával az ország legnagyobb civilszervezete, Áder János volt köztársasági elnök horgászszenvedélyéről is közismert. A kormány egyébként előszeretettel gyárt a horgászturisztikaihoz hasonló stratégiai koncepciókat, ilyen volt korábban például a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv.
