Tűzmadár varázsfák állnak az egykori buszpályaudvar helyén: befejeződött a Széna tér felújítása. A beruházásról még a Tarlós István vezette főváros döntött négy éve, a II. kerület új vezetése megörökölte a megrekedt projektet, amely változtatásokkal ugyan, de idén októberre elkészült. A megnövelt zöldfelület mellett a rekonstrukció során a történelmi emlékekre is komoly hangsúlyt helyeztek: kronoszkóppal fedezhetjük fel a tér múltját, vízjáték tiszteleg a forradalom emléke előtt, és még a virágágyás is 1956-ot idézi.
– A Széna tér történelmi szempontból az egyik leggazdagabb magyar közterület – mondta Őrsi Gergely II. kerületi polgármester a felújított tér pénteki sajtóbejárásán. Mint elmondta, ott húzódik a középkori városfal, és a második világháború, illetve az 1956-os események is kitörölhetetlen nyomot hagytak a területen, mindezt igyekeztek megjeleníteni a naponta áthaladó több ezer ember számára. – Nemcsak egy felújított teret adunk át, de annak történeti feldolgozását is, a Széna térről szóló könyv formájában – tette hozzá. A Széna teret hivatalosan október 22-én adják át a közönségnek (a könyv bemutatóját pedig október 23-án, 17 órakor tartják a Marczibányi Téri Művelődési Központban).
Valóban a múltba nézhet bárki, aki keresztülmegy a téren, és ehhez elég a lába elé tekintenie. A járólapokat hosszú sávokban irodalmi idézetek szegélyezik, Bereményi Géza: Széna tér; Térey János: A városi hadviselés gyakorlata; Márai Sándor: Mennyből az angyal és Szenes Hanna: Meghalni című alkotásai futnak végig a gyalogutak mentén. Szenes Hanna, az 1944. november 7-én, 23 éves korában kivégzett költő szobrot is kapott téren. Mint azt bejáráson Merker Dávid várostörténész, az Őrsi Gergely által említett kötet szerkesztője elmondta, Szenes Hanna a II. kerületben született és nőtt fel, innen vándorolt ki Palesztinába, hogy a második világháború végén visszatérjen szülőföldjére. A brit hadsereg által kiképzett fiatal nő ejtőernyővel ugrott le, hogy társaival megkísérelje megakadályozni a magyar zsidók deportálását, ám elfogták, és a Margit körúti fogház udvarán kivégezték.
– Szenes Hanna szobra, Fáskerti Zsófia alkotása, egyszerre idézi meg a női lágyságot és a katona elhivatottságát – mondta el az eseményen Spengler Katalin, a Széna téri emlékpark szoborbizottságának elnöke. A másik köztéri alkotás 1956-nak állít emléket: különleges emlékoszlop hétköznapi tárgyakon keresztül mesél a forradalomról. A Hatdé művészcsoport – Hitter Magdolna, Horváth Csilla, Lipták Ágnes – munkája, egy 3D nyomtatóval készült fekete beton monolit, amely különféle használati tárgyak lenyomatát őrzi, és a formák által megjelenített hiányok beszélik el a harcokat átélt emberek élményeit.
A tér Hattyú és Csalogány utca felőli részénél az egykor ezen a helyen állt Szent János Kórház maradványai kaptak helyet. A városfal közelében épült ispotály körvonalait a talajba süllyesztett fa lécek jelölik ki, a valamikor az épület részét képező – és a felújítás során megtalált – oszlopmaradványok pedig a park díszeként jelennek meg.
És ha még ennél is több múltidézésre vágynak a városlakók, a téren elhelyezett három kronoszkóp lehet segítségükre ebben. A városnézésre használt köztéri látcsövekre emlékeztető szerkezetekbe tekintve a terület múltszázadi állapotába tekinthetünk vissza: 1945-ös és 1956-os fotók tűnnek fel a szemünk előtt. Mivel a nézőpont megegyezik a kronoszkóp tájolásával, az egykori látképet könnyedén összemérhetjük a maival.
Köztéri installáció teszi teljessé a visszaemlékezést: a kiállításon a környéken élők elbeszéléseiből ismerhetjük meg a forradalom mindennapjait. Több száz életútinterjú készült ebből a célból, és az eredeti tervek szerint a tér sarkán álló ház tűzfalára interaktív falfestmény került volna, hogy a személyes történeteket megelevenítse, ám a falra kihelyezett illegális reklámhálók megakadályozta ezt, mondta el Őrsi Gergely.
1956-ot idézi a tér közepén álló vízjáték, amely – a forradalom dátumára utalva – 10 óra 23 perctől 11 óra 4 percig és 19 óra 56 perctől 13 percen át nemzeti színekben világít. A forradalom jelképe, a lyukas zászló formáját adják ki a magas ágyásba ültetett virágok, teljessé téve az emlékezés gesztusát.
A Széna tér azonban a tervezők és a beruházó szándéka szerint előre is tekint. Felszereltek 32 új közvilágítási oszlopot, amelyek közül négy rendelkezik wifi hotspottal, három USB-töltővel, és ugyancsak három UV-jelzővel – ami szól, ha veszélyesen magas a sugárzás – és hatot szereltek fel térfigyelő kamerával. Megújult a téren álló meteorológiai állomás is, valamint 12 hulladékgyűjtő és 3 kutyaürülék-gyűjtő tartályt is telepítettek.
A Széna tér felújításáról még 2018-ban döntött a főváros, eredetileg 2019-re kellett volna elkészülnie a rekonstrukciónak. A projektet megöröklő új kerületvezetés, miután átvette a megvalósítást a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK), módosította a terveket. A csökkentett költségvetés miatt a beruházás egyes elemei – a villamosmegállók, illetve a Hattyú utca felőli rész átalakítása – kimaradtak, a cél azonban nem változott: több zöldet biztosítani a környék lakói, és az erre közlekedők számára. Ezt teljesítették is, hiszen a tér eredetileg 1737 négyzetméteres zöldfelülete 2674-re nőtt, ültettek 68 új fát, köztük kocsányos tölgyeket, fehér-tarka levelű mezei juhart, himalájai nyírt, duplatörzsű közönséges nyírt, és „tűzmadár” típusú perzsa varázsfát.
A teret a Márkus Gábor vezette MG Építészt Tervező és Szolgáltató Kft. tervezte.
