A minap egy olyan tartalmú levelet szerzett meg a Klubrádió, melyben a Belügyminisztérium arra utasítja az oktatási intézményeket, hogy haladéktalanul mérjék fel a gázról a fatüzelésre történő átállás mihamarabbi lehetőségét kályhák beszerzésével. A levelet az iskolák tevékenységének irányításáért, ellenőrzésért felelős területi szervek, a tankerületek kapták.
A Klubrádió megkereste az üggyel kapcsolatban a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét, aki elképedt az ötleten. Totyik Tamás azt mondta, hogy egy ilyen átalakítás értelmetlen, és nagyon költséges, mert a fa ugyanolyan drága lesz, mint a gáz.
Aggályosnak kellene gondolnunk azt, hogy a kormány az iskoláknál a fán alapuló fűtés kialakítását tervezi? Egy munkavédelmi és tűzvédelmi szakember – aki neve elhallgatását kérte – segítségével gondolkodtunk el azon, hogy egy ilyen fűtési rendszer üzemeltetése milyen veszélyeket és kockázatokat rejt magában, valamint hogy milyen kötelezettségeknek kellene megfelelnie az iskoláknak a fatüzelésre való átállással.
Magyarországon minden munkahelyen, ahol akár csak egyetlen munkavállalót is alkalmaznak, a munkáltató munkavédelmi kockázatértékelés elkészítésére kötelezett. Ez a dokumentáció arról kell, hogy szóljon, hogy a munkahelyen végzett tevékenységek milyen kockázatokat, veszélyeket jelentenek a munkavégzőre, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre. Továbbá az iskolák tűzvédelmi szabályzat és tűzriadó terv készítésére is kötelezettek, melyre szintén hatást gyakorol ez a tervezett változás. Amennyiben a fatüzelés bevezetését tervezik, annak minden aspektusát végig kell gondolni egészen a fa betárolásától, a kazánból származó megmaradó égéstermék eltávolításáig.
A munkavédelem legfontosabb feladatai:
Kockázatértékelés felülvizsgálata: a létesítmény összes munkakörére és a végzett tevékenységekre kiterjedő munkavédelmi kockázatértékeléseit ki kell egészíteni a fatüzelésre való átállás elemeivel (pár példával: fa mozgatása, biztonságos betárolása, darabolása, hasogatása, kazán begyújtása, tisztítása, hamu tárolása, elszállítása, kályhában való tüzelés egészségkárosító hatásai és annak életet veszélyeztető következményei).
Munkavédelmi oktatás: munkavédelmi oktatás keretében ismertetni kell az új fűtési technológia bevezetéséből és üzemeltetéséből eredő kockázatokat és veszélyeket a fűtés fenntartásában bármilyen módon résztvevő személyeknek, valamint oktatni kell az új technológia bevezetése miatt alkalmazott új munkavállalókat is optimális esetben a munkavégzés megkezdése előtt.
Védőeszköz juttatás kiegészítése: amennyiben a fa olyan állapotban érkezik az iskolákba, hogy azt darabolni, hasogatni kell, az olyan munkafolyamatokat fog igényelni, melyeknél plusz védőeszközöket kell juttatni a munkavállalóknak (munkavédelmi kesztyűk, védőszemüveg, orrmerevítővel ellátott lábbeli).
Orvosi alkalmasság értékelése: amennyiben a fa olyan állapotban érkezik az iskolákba, hogy azt darabolni és hasogatni kell, akkor rendkívüli orvosi alkalmassági vizsgálattal ellenőrizni kell, hogy ezt a tevékenységet ellátó személyekre ez a feladat jelenthet-e egészségkárosító hatást, vagy olyan igénybevételt, melyet a munkavállaló egészségi állapota nem tesz lehetővé.
Balesetek és sérülések: Fel kell készülni az égési sérülésekből és az esetlegesen fa aprításából származó munkahelyi balesetek kezelésére, továbbá az elsősegély felszereléseket ki kell egészíteni az égési sérülések kezelésére alkalmas eszközökkel. A munkahelyi elsősegély nyújtásra kiképzett személyeket fel kell készíteni az égési sérülések kezelésére.
Rákkeltő hatás: a fák égetése során fellépő egészségkárosító hatások figyelembevételével és a kemény fák darabolása miatt jelenlévő karcinogén (igazoltan rákkeltő) kockázatok miatt az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendszerét ki kell egészíteni és a munkavállalókat gyakrabban kell üzemorvoshoz küldeni és részletesebb vizsgálatokat kell elvégeztetni.
Friss levegő utánpótlás: annak függvényében, hogy a kazánokat hova lehet egy iskolában létesíteni (pl.: tanterem), meg kell határozni a minimális levegő utánpótlás értékét, amihez hozzá kell gondolni a teremben lévő személyek friss levegő igényét is. Természetesen, ha valahol gépi úton történik a szellőztetés, akkor ott a rendszert felül kell vizsgálni.
Biztonságos környezet kialakítása: a kályha üzemeltetéséhez biztonságos környezet kialakítását kell megvalósítani, melyhez fűtési pontonként érdemes végig gondolni még a létesítés előtt. Gondoskodni kell továbbá a tökéletlen égés során létrejövő szén-monoxid érzékelésére. Ez egy egyszerű, saját energiaellátással rendelkező eszköz falra történő rögzítésével meg lehet oldani, azonban ennek megfelelő működőképességét rendszeresen (lehetőleg hetente) érdemes ellenőrizni.
Rendellenes körülmények kezelése: akár a kazánok, akár az iskola rendellenes körülményeinek kezelésére fel kell készíteni az iskolában tartózkodó összes személyt, köztük a diákokat.
Gépek és eszközök munkavédelmi üzembe helyezése: ha az iskola a fa darabolására és hasogatására gépeket vesz igénybe (asztali vagy kézi körfűrész, szalagfűrész, hasogatógép), akkor azokat még a használat megkezdése előtt üzembe kell helyezni. Ilyenkor azt kell megvizsgálni, hogy az „új technológia” biztonságos üzemeltetéséhez minden feltételt teljesítettek-e.
Munkaköri leírások kiegészítése: akár a már meglévő munkaerő, vagy újonnan felvett személyek feladta lesz a kályhák üzemeltetése, a munkaköri leírásokat ki kell egészíteni. Ebben a lehető legrészletesebben meg kell határozni azokat a feladatokat és részfeladatokat, melyeket a munkavállalóknak el kell látnia.
A tűzvédelem legfontosabb feladatai:
Tűzvédelmi szabályzat frissítése: az iskolák tűzvédelmi szabályzatát ki kell egészíteni a fatüzeléses technológia előírásaival, a fa tárolásának módjával, a tárolás szabályaival, a technológia felügyeletének módjával. A tűzvédelmi szabályzat részét kell, hogy képezze az iskola tűzriadó terve, melyben a fatüzelésű technológia vészleállítását, tűzriadó során szükséges teendőket tartalmaznia kell.
Tűzvédelmi oktatás: a munkavállalóknak rendkívüli tűzvédelmi oktatást kell tartani a kazánok tűzvédelmi veszélyeiről, az esetleg itt kialakuló tüzek oltásával kapcsolatban, valamint azt gyakoroltatni szükséges.
Tűzriadó terv kötelező gyakoroltatása: az új tűzriadó tervet minden személlyel gyakoroltatni szükséges a fatüzelési technológia bevezetése után egészen addig, amíg a menekülési gyakorlat biztonságosnak nincsen minősítve.
Tűzriadó, menekülési útvonal rajzok: az iskolák tűzriadó tervében a fatüzelés helyét meg kell jelölni, mint veszélyforrás és a rajzokat újból ki kell helyezni az iskolák területén.
Tűzifa tárolása: a fűtőanyag biztonságos tárolási helyét (helyeit) és módját meg kell határozni a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályok alapján és a tűzvédelmi biztonság megfontolásai alapján.
Tűzoltási eszközök kapacitásának növelése: annak függvényében, hogy a fatüzelésű kazánokat hova tervezik elhelyezni (tantermenként, vagy egy központi helyre) az újonnan kialakuló gyújtóforrás és tűzveszélyes tevékenység végzése miatt indokolt a tűzoltó készülékek számát jelentősen növelni, valamint a kazánok mellett oltóhomok beszerzése is indokolt lehet (a tűzoltó készülékből kiáramló oltóanyag a kazánból a tüzet és az égő kisebb részeket kicsaphatja és így nagyobb kiterjedés tűz okozható).
Kazánok gyújtó hatásának minimálisra való csökkentése: amennyiben a kazánt az iskolában nem egy, központi helyre helyezik el, úgy kazánonként meg kell vizsgálni, hogy a kazán használata, valamint az égéstermék elvezetése gyújtóforrást, tüzek kialakulásának kockázatát jelenti-e. Továbbá fontos az is, hogy a kazánok nap közbeni kezelése és üzemeltetése se jelentsen tűz kialakulásának kockázatát (pl.: parázsfogó tálca kihelyezése, kazán töltésére kihelyezett fa ne legyen a kazán közvetlen közelében, kazánban égethető anyagfajták pontos meghatározása).
Jól látható, hogy rengeteg feltételnek kellene megfelelnie az iskoláknak ahhoz, hogy bevezethető legyen a fatüzelés. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a kötelezően alkalmazandó munkavédelmi- tűzvédelmi szakemberek eddig jellemzően katás vállalkozóként végezték tevékenységüket, amennyiben az adószabályok változása miatt többen befejezik a tevékenységüket, úgy belőlük is hiány alakulhat ki.
