Ha kell, egyik pillanatban javíthatatlanul náci, a másikban pedig bevándorláspárti, sorosista nemzetáruló gyülekezet a Jobbik, legalábbis a Fidesz-propagandában. „A magyar családok százezreit meghurcoló kommunista és a több százezer zsidó honfitársunkat megsemmisítő náci hagyomány kézfogója” – így aposztrofálta például évértékelőjében Orbán Viktor az ellenzéki összefogást. Igaz, a Jobbik nem volt mindig javíthatatlanul náci, a miniszterelnök 2017-ben még – írja a HVG – éppen az ellenkezőjét kifogásolta. Azaz: Vona Gábor „egy antiszemita pártból csinált egy filoszemita pártot”, egy „bevándorlásellenes pártból bevándorláspártit”, „persze hogy haragszanak magára az emberek” – mondta Orbán. A változékony Fidesz–Jobbik-viszony epizódjaiból szemezgettünk.
Orbán bátorító szeretete, Kövér, Pokorni és Rogán társasága
„Furcsa dolog egy negyvenedik életévében járó embertől talán, de ilyen bátorító szeretettel vagy nem is tudom, hogyan nézem azt, amit ők csinálnak” – mondta egy jóságos nagybácsi kedvességével Orbán Viktor 2003-ban a párttá alakuló Jobbikról. A Jobboldali Ifjúsági Közösségként 1999-ben gründolt szervezet célkitűzése eredetileg a jobboldali közösség egyesítése volt az általuk hozott „friss lendülettel”. A Jobbik egyetemistáknak szervezett összejövetelein feltűnt többek között Kövér László, Dávid Ibolya, Csapody Miklós, Pokorni Zoltán és Rogán Antal is. Bár akkoriban már a Fidesz az „egy a tábor, egy a zászló” jelszó bűvöletében élt, egy a parlamenti küszöböt 2006-ban is megugrani képtelen, tehát veszélytelen szélsőjobbos párt léte inkább használt semmint ártott a radikális szavazatokra is pályázó Fidesznek. Ha az MSZP mellett ott az SZDSZ, a Fidesz mellett is ott lehet a Jobbik – hangzott az érv.
A lassú elszakadás időszaka volt ez: Kocsis Máté a radikális jobboldalról ex-MIÉP-esként ekkoriban evezett át a Fideszhez, Vona Gábor is elhagyja Orbán Viktor polgári körét. 2002 tavaszán még Lovas István is Fidesz–Jobbik-koalíciót vizionált, ám jött Medgyessy és a balliberális parlamenti többség. Ha nem is lett országos jobboldali koalíció, helyi szinten azonban a pártok közül (a MIÉP-et nem számítva) egyedüliként a Fidesz együttműködgetett az akkor még virtigli szélsőjobbos Jobbikkal.
„A jobboldal tud közösen gondolkodni és cselekedni, ha egy országról vagy egy városról van szó” – jelentette ki 2006-ban nagy felzúdulást kiváltva Szalay Ferenc. Az általa gründolt szolnoki Jobbik–Fidesz-szövetség meg is verte Botka Lajosnét (Botka László édesanyját) vele a baloldalt, és ősztől Szalay ült a polgármesteri székbe. (Most is ott ül.) „Összenövés: nem. Összetartozás? Talán” – vélte akkoriban Tóth Csaba politológus a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.
Van az a hatalom: Fidesz–Jobbik-frigy Szegeden
A kétharmad ugyan új körülményeket teremtett, de a helyi szintű együttműködés egyelőre megmaradt, Szegeden pedig kifejezetten virágba borult. A helyi LMP 2010 őszén arról panaszkodott, hogy a Fidesz reménybeli támogatásáért cserébe, a kormánypárt segítségével a Jobbik az önkormányzatban jóval több bizottsági helyet szerzett, mint ami a választási eredménye és a közgyűlésben való részvételi aránya alapján megilletné.
„Úgy tűnik, az úthengerként nyomuló Fidesznek és a látszatellenzéki Jobbiknak semmi sem drága, amikor a hatalom a tét” – írták közleményükben a szegedi LMP-sek. A kérészéletű szegedi Fidesz–Jobbik-összefogás döntött a városi cégvezetők sorsáról, sőt szűkítette a szocialista polgármester, Botka László jogkörét is. A Jobbik látszatellenzéki, a Fidesz trójai falova – vélte akkoriban a pártot 2014-ig politikai karanténban tartó ellenzék is.
A NAV kezében a Jobbik jövője | Magyar Hang
Szinte biztosan kér majd részletfizetési lehetőséget a Jobbik az Állami Számvevőszék (ÁSZ) újabb - szerintük jogtalan - több százmilliós bírsága miatt, de egyelőre nem tudni, hogy ismét megkapják-e ezt a „könnyítést". Márpedig ez a kulcsa annak, hogy a párt tud-e tovább működni, vagy pedig előbb-utóbb szembe kell nézniük egy mindeddig példátlan felszámolási eljárással.
Radikális szelek a Fidesz vitorlájában
„A Jobbik ellen összeállt a nagykoalíció, a Fidesznek és az MSZP-nek a Jobbik a legnagyobb ellensége” – jelentette ki Vona Gábor közvetlenül a 2010-es választás előtt. A repedések egyre látványosabbak lettek már a 2000-es évek második felében is. A Jobbikot ekkor hagyta el a most a kormánypropaganda működtetésében tevékeny szerepet vállaló Nagy Ervin alelnök. „Deklarálva volt, hogy a Fidesszel nem szabad szembemennünk” – fogalmazta meg egy másik kilépő a fő kifogást, felhánytorgatva a Magyar Gárda létrehozását is.
A Fidesz első kétharmados ciklusában a Jobbik végig azt kifogásolta – nem alaptalanul – hogy az Orbán-kormány a párt politikáját valósítja meg, kifogva a szelet a radikális erő vitorlájából. Ebben az időben még létezett eseti együttműködés a két párt között, maga a baloldal is arra törekedett, hogy az akkoriban a demokráciát deklaráltan elutasító Jobbikot a Fidesszel összemossa. „A Fidesz álságos színjátékot játszik, melyben a függöny mögött összekacsint a Jobbikkal, ám néha fellibben a kárpit és kibukkan a valóság: a Fidesz és a Jobbik már egy párt” – mondta például az MSZP-s Horváth Csaba 2013 márciusában. 2014-ben, a választások előtt azután a Jobbik is – egyelőre szolidnak tűnő – fordulatot hajtott végre, elindult a néppártosodás irányába. Ettől kezdve a két párt viszonya gyorsuló ütemben romlott meg. A 2018-as választáson a Fidesz fő ellenfelévé az MSZP helyett egyértelműen a Jobbik vált.
Támadta a Jobbikot, meghálálta a Mi hazánk | Magyar Hang
Kisberk Szabolcs lett a Mi Hazánk Mozgalom sajtófőnöke - adta hírül közleményében Novák Előd. Kisberk korábban a HírTV Célpont című oknyomozó műsorának volt a vezetője, majd a G-nap után látványos, szánkós performanszal közölték, hogy Simicska Lajos, a televízió tulajdonosának véleményével szeben szerintük „Orbán nem g#ci".
Szkinhedek a Spinoza Házban
Orbán Viktornak a Jobbikról szóló, egymást látszólag kioltó szavai belesimulnak a fideszes propagandagépezet taktikájába. A kormánysajtó egyik érve éppen az a múltját több-kevesebb sikerrel levetni akaró párt ellen, hogy a továbbra is szélsőséges erő élén ott áll „a szkinhed rohamosztagosok királya, Sneider ’Roy’ Tamás”; „a Jobbik nem változott semmit”. Aztán mindezt tagadva kiderül, hogy mégiscsak változott, hiszen nem véletlenül volt a Spinoza Ház Vona Gábor „keltetője”; „legkésőbb 2016 óta Soros György befolyása alatt is állt a Jobbik”, amelynek baloldali fordulatáról újabb és újabb „döbbenetes részleteket” tár fel a kormánymédia.
Van olyan fideszes újságíró, aki egy mondatba sűrítve képes a két egymással homlokegyenest szembenő érvet leírni. Íme: „A Jobbik ámokfutása egyre durvább, vezető politikusainak szélsőségessége és durvasága néppártosodva is változatlan, csak annyi az újdonság, hogy most már nem lehet a szövegeiket megkülönböztetni Gyurcsány Ferencétől.”
