Múlt héten brutális hőhullám sújtotta Nyugat-Európát, sorra dőltek a melegrekordok, több helyen 40 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket mértek, ezen a héten pedig itthon is rekordközeli hőségre számíthatunk. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a következő napokban tovább fokozódik a kánikula, csütörtökön és pénteken 40 Celsius-fok közeli maximumok is lehetnek és többfelé hajnalban sem csökken 20 fok alá a hőmérséklet.
Az aktuális időjárás apropóján a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően szakmai portál online sajtóklubján arra keresték a választ, hogy mi várható Magyarországon, hogyan alakultak és alakulnak a tartós hőhullámos időszakok itthon, illetve mi a szerepe ebben az emberi tevékenységnek? Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakértője elmondta, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legutolsó jelentésében is vizsgálták, hogy a hőhullámokat milyen mértékben okozza emberi tevékenység. A Másfél fok friss elemzése, amelynek eredményeit az online beszélgetésen ismertették, a hazai helyzetet vizsgálta.
Már a tavalyi kutatásuk is azt mutatta, hogy Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől: a száz évvel ezelőtti időszakhoz képest megháromszorozódott a másodfokú hőségriadós napok száma egy évben. A legkomolyabb megterhelést jelentő harmadfokú hőségriadós napok, az úgynevezett tartós hőhullám azonban ezeknél is veszélyesebb: ilyenkor legalább 3 napig 27 °C vagy annál magasabb a napi középhőmérséklet, az éjszakák is melegek maradnak, ami jelentős többlethalálozást okoz a nagyvárosban élők, a betegek és az idősek körében.
Szabó Péter elmondása szerint a kutatásukból kiderült, hogy amíg 1971-1990 között a dél-keleti régió kivételével egyetlen tartós hőhullámos nap sem volt, addig az országos átlag 2001-2020 között már 2 nap/év volt. Kivételes volt ugyanakkor a 2018-2020 közötti időszak, mivel akkor szinte nem voltak tartós hőhullámos napok, tavaly azonban már 4 nap is előfordult országos átlagban. – Bár nem tűnik fenyegetőnek, de az Alföldön ez akár 13 napot is jelentett – mutatott rá Szabó Péter. Az elmúlt évtized kirívó időszaka 2012-ben volt, ekkor országosan átlagban 8 nap volt tartós hőhullám, ami az Alföld közepén 18 napot jelentett.
Új kutatásuk szerint, amit most osztottak meg először a nyilvánossággal, 89 százalékban állítható, az emberi tevékenység felel azért, hogy az elmúlt 50 évben ennyire megnövekedtek a tartós hőhullámok. A klímamodell szimulációk szerint a mostani szélsőségek mindennapjaink részévé válhatnak, a jövőben emelkedni fog a tartós hőhullámos napok száma, ráadásul a sokszorosa lesz a mainak. Több forgatókönyv is lehetséges: a pesszimista szerint a század végére tizenkétszer annyi hőhullámos időszak várható, mint jelenleg, az optimista előrejelzés szerint ez a szám csak a háromszorosa lesz a mainak. Ezek alapján a század végén a legrosszabb esetben minden évben előfordulhat átlagban 21 tartós hőhullámos nap; a kedvező esetben pedig 6 nap. – Általában az Alföld délkeleti részén várható a legtöbb hőhullám, a pesszimista mérések szerint a század közepén 12 nap körüli lesz az éves átlag ezen a területen, míg a század végére már 32 nap feletti átlag is lehetséges. A többlethalálozás nem lineárisan, hanem annál erőteljesebben fog növekedni – mutatott rá Szabó Péter.
Mivel a kutató szerint hazánkban európai viszonylatban a legalacsonyabb a klímatudatosság és a klímafélelem, ahogy azzal kapcsolatban is érdektelenek az emberek, hogy mi várható negyven-ötven év múlva az időjárás terén. Ezért is fontos, hogy ezeket az adatokat minél szélesebb körben megismerjék.
Az IPCC korábbi felmérése szerint a 2003-as rekordmeleg nyár kiemelkedő példája volt annak, hogyan nő a halálozás a szélsőséges hőmérsékleti időszakok során – ez a becslések szerint 70 ezer ember idő előtti halálát okozta Európában. 2015 nyarának hőhullámai csak Franciaországban több mint háromezer halálesetet okoztak. A hőhullámok nagyobb kockázatot jelentenek az idősek és a betegek számára, és az egészségügyi ellátórendszert is jobban megterhelik. A legforróbb időszakokban, amikor éjszaka sem csökken 20 °C alá a hőmérséklet, az éjszakák sem hoznak felfrissülést. Emellett a városi hősziget jelenséggel súlyosbított hőhullámok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, de az épített környezet és a hőséggel együtt járó aszályok miatt a mezőgazdaság is veszélyben van.
