Nagykanizsa nem adja állami tulajdonba a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt.-t, az emelkedő energiaköltségek miatt pedig intézményi takarékossági terveket fogadott el a város közgyűlése a keddi, soron kívüli ülésen – írja az MTI.
A Zala megyei város közgyűlésében egyfős többséggel rendelkező Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) frakciója nem támogatta azt a polgármesteri előterjesztést, amely lehetővé tette volna, hogy az állam tulajdonhoz jusson a több mint száz településen szolgáltató víziközműcégben.
Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) és a kormánypárti frakció érvelése szerint most is veszteségesen működik a társaság, amelynek az emelkedő energiaárak miatt a jövőben még nagyobb lehet a hiánya. Az ÉVE képviselői ugyanakkor azt mondták – és ezt végül az önkormányzati határozatban is megfogalmazták –, hogy a kormány felelőtlen döntései miatt szenvedett el hárommilliárd forintos veszteséget a nagykanizsai vízmű.
Hosszas vita alakult ki az emelkedő energiaárak miatti takarékossági javaslatokról is. Balogh László felhívta a figyelmet arra, hogy 622 millió forintos hiányt kellene valamiképpen pótolni.
A polgármester előterjesztése egyebek mellett a városi televízió és újság, továbbá a városfejlesztő önkormányzati cég megszüntetését, valamint az önkormányzati társaságoknak szánt támogatások visszafogását és cégek összevonását tartalmazta, ezeket azonban az ÉVE frakciójának többségi szavazatával elvetették.
Elfogadták ugyanakkor, hogy szüneteltetik a kulturális intézményi szerepet betöltő Medgyaszay Ház működését, csökkentik az intézmények és a városháza energia- és egyéb költségeit, és a jövő évre halasztják a Volánbusznak veszteségfinanszírozás miatt járó több mint 180 millió forint kifizetését.
Az ÉVE frakciójának javaslataként végül a többség azt is megszavazta, hogy csökkentik a városháza álláshelyeinek számát 120-ról 114-re, valamint megszüntetik a polgármesteri kabinetet, a feladatait más szervezeti egységek vennék át. A kormányoldali képviselők törvénysértőnek tartották ezt az előterjesztést, a polgármester pedig a szavazás után vétót emelt a döntés ellen.
Ahogy arról többször is írtunk, a kormány az utóbbi időben az ellátásbiztonságra hivatkozva egyre intenzívebben próbálja rávenni arra az önkormányzatokat, hogy adják át az államnak a tulajdonukban lévő, veszteséges víziközmű-szolgáltatókat.
Mint Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke egy augusztus 4-i megbeszélés után közölte, arról van szó, hogy a kormányzat világossá tette: az állam nem fogja támogatni azokat az önkormányzati víziközmű-szolgáltató cégeket, amelyek a rezsicsökkentés miatti bevételkiesés következtében tetemes veszteségeket halmoztak fel – ezért nem marad más választás, mint átadni ezek közül a veszteségeseket az államnak. Több település már lemondott a szolgáltatójáról, ellenben mások kivárnak. Schmidt Jenő akkoriban azt is elmondta, a vízszolgáltatás privatizációjától tart, illetve nem tudja, hogy milyen hosszú távú szándék vezeti a kormányt.
