Álomnyereséget, 25 milliárd forintot termelt tavaly a Budapest Airport (BA) Zrt., ám a tulajdonosok osztalékként az utolsó fillérig kivették a teljes tavalyi adózott eredményt – számolt be róla a Növekedés.hu.
Ahogy azt a gazdasági portál felidézte, az elmúlt tíz évben a BA számos nehézségen ment keresztül: a 2008-as pénzügyi válság után elmaradtak az utasszámok, 2012-ben pedig csődbe ment a nemzeti légitársaság a Malév. A kedvezőtlen piaci környezet miatt drága volt a finanszírozás, így a felhalmozott veszteség 95 milliárd forintra nőtt 2007 és 2017 között.
Ám mostanra hatalmas változás történt. A Budapest Airport Zrt. 2018-ban a mérlegadatok szerint közel 25 milliárdos adózott eredményt ért el, durván két és félszer akkorát, mint egy évvel korábban és ötször nagyobbat, mint 2016-ban, amikor hosszú idő után először termőre fordult a cég. A kiugróan magas eredmény annak is köszönhető, hogy miközben a cég bevételeit hetedével növelni tudta, költségei kismértékben még csökkentek is. A tulajdonosok a közel 25 milliárd forintos, azaz a teljes tavalyi adózott eredményt osztalékként kivették a cégből.
A portál megkeresésére a BA mindössze annyit közölt, hogy a privatizáció óta 136 milliárd forint beruházást hajtottak végre. „A Budapest Airport vezetése is érzi a fejlesztések szükségességét, hiszen a cél, hogy a jövőbeli utasforgalom növekedésével párhuzamosan a szolgáltatási színvonalat is emeljük" – áll a válaszban. A társaság azt nem közölte, hogy tételesen mi és mennyibe került a már elvégzett fejlesztésekkel kapcsolatban.
Vezércserék a Budapest Airportnál - növekszik a kormányzati befolyás? | Magyar Hang
Úgy tűnik, meghozta az első eredményeket a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt.-vel szembeni kormányzati nyomásgyakorlás: ahogy arról mi is írtunk, a társaság pénteken bejelentette, meneszti a kommunikációs igazgatói posztról Hardy Mihályt, és távozik a kormányzati kapcsolatokért felelős vezető, Szarvas Gábor is. Helyüket egy személyben Valentínyi Katalin veszi át.
A BA egyébiránt 2024-ig 225 milliárd forintos (700 millió eurós) beruházást jelentett be korábban. Ennek legfontosabb eleme egy új terminálépület megtervezése és megvalósítása lesz a jelenlegi 2A terminál tőszomszédságában, és kialakítják a majdani gyorsvasút állomásának helyét is.
Mindig kell egy ellenség - Miért támadják a repteret? | Magyar Hang
Miközben az önkormányzati választások előtt bő fél évvel az ellenzéki térfélen továbbra is az összefogás megvalósításával küszködnek a pártok, a kormányoldalon a már a kampánytémaként bedobható gumicsontok tesztelése zajlik. Legalábbis így is lehet értelmezni, hogy a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérrel kapcsolatos - részben valós, részben nehezen értelmezhető - aggályok egyre többször kerülnek elő mind a kormány, mind pedig Tarlós István főpolgármester (-jelölt) tarsolyából.
A BA ellen a kormány kommunikációs offenzívát indított, jellemzően a szolgáltatások minőségét és a forgalombővülést csak lassan követő fejlesztéseket kifogásolva. A reptér ügye állandó témája a kormányinfóknak is: Gulyás Gergely kancelláriaminiszter több alkalommal jelezte, a kormány elégedetlen a BA menedzsmentjének munkájával és az lenne a legjobb, ha távoznának. Jelezte azt is, hogy a reptérnek valójában magyar kézben kellene lennie. A kialakult helyzetért a Gyurcsány-kormányt teszik felelőssé, amely 2005-ben 464,5 milliárd forintért privatizálta a légikikötőt. A miniszter szavai ugyanakkor csak részben fedi a valóságot: a repülőtér utolsó 25 százalék plusz egy szavazatnyi részesedésének átadásáról már az Orbán-kormány határozott 2011 nyarán (a privatizációs szerződésben rögzített opciót érvényesítve), mindössze 36,6 milliárd forintért. Gulyás az akkori döntést lapunk kérdésére azzal magyarázta, hogy a részesedéstől azért érte meg megszabadulni, mert az semmilyen döntési jogkört nem tartalmazott.
