Napenergia-forradalom: lassú és költséges fejlesztések nélkül nem fog menni

Napenergia-forradalom: lassú és költséges fejlesztések nélkül nem fog menni

Napelem. (Fotó: Pixabay.com)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Mélyen belenyúlt a kormány a napenergiapiacba azzal, hogy a kormány megszünteti a gyakorlatot, miszerint a napenergia rendszerek telepítői korlátozás nélkül táplálhatják be az energiát a villamos energia hálózatba – ezzel azt egy végtelen kapacitású energiatároló eszközként használva. A problémák eredője, hogy a napelemes rendszerek számának megnövekedése miatt jelenleg nagyobb igény mutatkozik a megtermelt, de fel nem használt energia hálózatba betáplálására, mint amennyit az be tud fogadni. De vajon mi lehet a helyzet hosszú távú megoldása? Szolnoki Ádámot, a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) elnökét kérdeztük.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten jelentette be: a tervezett, de engedélyt még nem kapott naperőművek felhasználóinak erre egy darabig nem lesz lehetőségük arra, hogy visszatáplálják a villamos energia hálózatba a számukra felesleges energiát.

Miután a rendelkezés összeért az energiaválsággal és az uniós támogatás következtében egyre többen telepítettek napenergia-rendszereket a házaikra, a döntés a napenergiával kalkulálókra és a napenergia piac szereplőire is mellbe vágóan hatott. Ez az energiafelhasználásról zajló gondolkodásnak is új lendületet adott, ennek jegyében sürgette például Fülöp Zsolt szentendrei polgármester az úgynevezett energiaközösségek jogi hátterének megteremtését, egyben felvetve, hogy a napelemes rendszereket célszerű lenne transzformátor állomásonként kezelni. Szerinte a háttér megteremtésével a szomszédok átadhatnák egymásnak a megtermelt, felesleges villamos energiát. – Elképzelhető, hogy két családi ház között születik erről egyezség, de akár arra is sor kerülhet, hogy egy önkormányzati intézmény „szállít” családi házaknak, esetleg más intézményeknek ilyen módon elektromos áramot, vagy fordítva – vélte a polgármester. De vajon ez segítene-e a mostani helyzeten? 

Nyugat-Európa előrébb tart

Szolnoki Ádám, a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) elnöke érdeklődésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy lényegében ma is az történik, hogy a napenergia rendszerek által megtermelt és el nem használt energiát – a villamos energia hálózatba történt betáplálás révén – a szomszédok használják fel. Műszakilag ma is így zajlik. Ahhoz, hogy az energia akár alternatív hálózaton átjusson a szomszédhoz, szintén hálózat szükséges, amelyet meg kell építeni, fenn kell tartani, ezeknek költsége van. Ezek olyan kérdések, amelyek tisztázásához, a szabályozás kialakításához nagyon hosszú és messzire vezető egyeztetéseket kell lefolytatni az érdekelteknek.

Mint mondta, közösségi napenergia alatt azt szokás érteni, hogy többen összefogva próbálnak egy nagyobb napelemes rendszert építeni, majd az azzal megtermelt energiát elosztva felhasználni. Ennek a szabályozási oldalának kialakításán régóta dolgoznak szakemberek, de csak nagyon lassan halad. A hálózati szolgáltatások ugyanis annyira összetettek, hogy abba a viszonylag egyszerűnek és praktikusnak hangzó megoldások rendkívül nehezen integrálhatók – magyarázta érdeklődésükre Szolnoki Ádám. Ennek kialakítása Nyugat-Európában előrébb tart, de a kidolgozásába mind szabályozói, mind piaci oldalról rendkívül nagy energiákat fektettek. Ezzel szemben Magyarországon az utóbbi évek tapasztalatai alapján rövidebb távú szemlélet uralkodik – tette hozzá.

Még nincs meg a jogszabály

Szolnoki Ádám felhívta a figyelmet, hogy a hálózati oldalon a problémát az okozza, hogy a lakossági felhasználók egy kisfeszültségű hálózaton keresztül kapják a villamos energiát, amelyek egy transzformátor-állomás lát el. Az ország számos környékén azonban nem korszerűek a hálózati elemek – beleértve a transzformátor-állomásokat is –, ezek nehezen kezelik, ha azon a kisfeszültségű hálózaton energiatúltermelés keletkezik, ami műszaki problémákat okoz.

A hálózatok felújítása nem történt meg, a kialakult helyzetre reagálva pedig a fejlesztés az elnök szerint lassú és költségigényes folyamat. Szolnoki Ádám szerint az egyszerűbb hálózati egységeknél a felújítás fél-egy éves időt vesz igénybe – ha van rá pénz. A közép- és magasfeszültség szintjén ez 3-5 éves folyamat legalább, és ennek is feltétele a forrás előteremtése.

Az elnök azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy egyelőre a konkrét jogszabályt még nem hozták nyilvánosságra, így nem tudni, hogy a visszatáplálási korlátozás majd csupán egyes területekre fog-e vonatkozni.