Az elmúlt egy év nagy küzdelem volt a pedagógusok számára, Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi elnöke szerint azonban mindenképpen jelentős pozitívum, hogy tavaly októberben sikerült tető alá hozni egy közös sztrájkbizottságot, amit már régóta szorgalmaztak a Pedagógusok Szakszervezetével.
A követeléseik között szerepel, hogy a kormány által ajánlott 10 százalékon felül a tanárok garantált illetménye további 45 százalékkal emelkedjen, valamint a kötelező óraszámuk heti 22 órára csökkenjen. A szakszervezetek azt is követelik, hogy ne csak a pedagógusoknak, hanem az összes oktatásban dolgozónak a garantált alapilletménye ne legyen kevesebb, mint a közalkalmazottaké.
Mivel a sztrájktárgyalások eredménytelenek voltak, januárra figyelmeztető sztrájkot hirdettek, emiatt többször is jártak a bíróságon, mivel az állam meg akarta akadályozni az akciót. Március 16-tól határozatlan idejű sztrájkot kezdeményeztek, de épp amikor elkezdtek tárgyalni a még elégséges szolgáltatásról, a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva megjelent egy rendelet, amely ellehetetlenítette a sztrájkot. Normakontrollt kértek a bíróságtól, ez nem történt meg, így alkotmánybírósághoz fordultak.
A választások miatt felfüggesztették a sztrájkot, mivel az új kormány megalakulásáig nem volt kivel tárgyalni. A kormány Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárt jelölte ki új tárgyalópartnernek, egy találkozón már túl vannak, ám ez Komjáthy Anna szerint nem volt eredményes, bár a korábbi tárgyalási folyamathoz képest barátságosabb légkörben folyt. Maruzsa itt azt is jelezte, hogy a közeljövőben Pintér Sándor belügyminiszter is találkozni szeretne a PSZ és a PDSZ képviselőivel.
– Bizakodva vártuk eddig a következő, június 28-i találkozót, hogy Maruzsa Zoltánnak lesz valamilyen ajánlata, de a péntek reggeli kormányinfón elhangzottak fényében erre kevés esélyt látok – fogalmazott Komjáthy Anna. Mint ismert, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a kormány az uniós helyreállítási alapból adna háromszor 10 százalékos béremelést, ez a pénz azonban a jogállamisági problémák miatt továbbra sem érkezik meg Brüsszelből. A miniszter később az ellenzéki pártokat okolta a béremelés elmaradása miatt, mivel szerinte azért küzdenek, hogy az uniós pénzt továbbra se fizessék ki Magyarországnak.
A tanárhiánnyal kapcsolatban Komjáthy Anna elmondta, hogy a hozzájuk befutó információk szerint már nem csak vidéki, kisebb tantestületekben, de Budapesten is egyre több intézményben jelent problémát, hogy az órák egy részét olyan tanárok tartják meg, akiknek nincs szakos végzettségük. – Nemcsak az utóbbi évek intézkedéseit okolhatjuk a helyzetért, és nemcsak a tanárok értelmetlen és túlzott leterheltsége, túlórák ki nem fizetése, az alacsony bérezés miatt sztrájkolunk. Még mindig érvényben van az a rendelet, amely szerint, aki betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, annak azonnal meg kell szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, akár a tanév közepén is – hangsúlyozza a szakember.
– Ezek a pedagógusok csak akkor taníthatnak tovább, ha lemondanak a nyugdíjukról, ráadásul ezeket az állásokat zárolják is, nem lehet meghirdetni. Ez volt az egyik oka a tanárhiánynak, de a rossz körülmények, az elvándorlás szintén szerepet játszik abban, hogy nincs elég pedagógus. A mostani felmondási hullám pedig egyértelműen összefüggésben van azzal. hogy az új parlament szinte megalakulása után azonnal elfogadta azt a törvénymódosítást, mely most már törvényi szinten akadályozza meg azt, hogy az oktatásban szemmel is látható módon lehessen sztrájkolni.
Komjáthy Anna a jelenlegi tanárhiány mellett komoly problémának látja a pedagógus társadalom elöregedését. A PDSZ legutóbbi felmérése szerint, melyet 29 ezer oktatási dolgozó töltött ki, az utóbbi években a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya 8-ról 7 százalékra, a 30-39 éves korcsoporté 26-ról 16 százalékra csökkent. Az 50-59 éves pedagógusok aránya 30-ról 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb tanárok aránya pedig 2-ről 10 százalékra. – Mindez azt vetíti előre, hogy néhány év múlva kiürülhetnek a tantestületek. A következő években nagyon sokan elérik a nyugdíjkorhatárt, miközben egyre kevesebben jelentkeznek tanárképzésre – mutatott rá a választmányi elnök, aki szerint egészen biztosan várhatóak további felmondások a nyár folyamán.
A budapesti VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium 24 tanára is csatlakozik a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium felhívásához, és szeptembertől polgári engedetlenséggel állnak ki szakmájukért. – Nagyon súlyos döntés, de kérdés, hogy tömegmozgalommá terebélyesedik-e az akció, hiszen, akik ezt vállalják, tényleg az egzisztenciájukat kockáztatják – fogalmaz Komjáthy Anna.
