Dübörgő videóban jelentkezett be kedden, a Kossuth téri tüntetésen egy külföldi magyarokat összefogó csoport, hogy tudassák: nemcsak léteznek, de 2026-ban az ország jövőjéről is dönteni fognak. Az összeállításban Németországban, Dániában, Svédországban vagy Angliában élő magyarok üzenték meg levélben és szóban Sulyok Tamás köztársasági elnöknek: egyenlő jogokat és bánásmódot szeretnének a hazaiakkal a választás terén, mert ők is a nemzet részei.
Arról, hogy pontosan milyen üzenetet dobtak tucatnyi ország postaládájába, a Külföldi Civilek a Változásért Facebook-csoport szervezőjét, Láng Balázst kérdeztük. „Mi küzdünk tovább a külföldi szavazók jogaiért, mert az ügyünk lényegében politikai képviselet nélkül maradt Magyarországon. Magyar Péter ugyan azt ígéri, hogy kormányra kerülése után lép az érdekünkben, de mi nem 2030-ban akarunk egyenlő feltételek mellett voksolni a belföldi választókkal, hanem már jövő évben” – mondta a civil aktivista. Mint Láng emlékeztetett, a korábban Diaspora Aid néven ismert, több ezres virtuális közösség 50 ország magyar állampolgárait fogja össze – és terveik szerint egy jóval nagyobb tömeg, legalább 600 ezer potenciális választó érdekében kampányolnak.
1300 km, egyetlen voksért
Az ok pedig ugyanaz, mint már hosszú évek óta: nincs elég szavazóhelyiség a magyarok számára, és ahol akad is, a kevés urna és a rossz szervezés miatt kígyózó sorok alakulnak ki a konzulátusok előtt. „Nonszensz, hogy az Egyesült Királyságban – ahol legalább 120 ezer, de talán még több szavazóképes magyar választó él – három konzulátusi helyszínen lehet csak voksolni. A harmincezres magyar közösségben Svédországban pedig csak egy helyen, Stockholmban. Tudunk olyan, Kirunában élő csoporttagunkról Stockholmban, akinek 1000 kilométert kell leautóznia” – jegyzi meg Láng. Az egyenlőtlenségeket az egy szavazóhelyre jutó választópolgárok száma is mutatja. Míg a magyar választási törvény (belföldre vonatkozóan) kimondja, hogy egy szavazókörzetre maximum 1500 fő juthat, Ausztriában – ahol két konzulátus van – közel 50 ezer magyarra jut egy szavazóhelyiség; Németországban ugyanaz az arány egy a 40 ezerhez - állítja az OECD 2023-as adataira hivatkozó Facebook-csoport.
Puzsér Róbert: Az ellenállás elkezdődött – percről percre
„Már az a kérdés, hogy teljes diktatúra lesz-e a hazánkban” – a hatalomnak üzent számos felszólaló a Puzsér Róberték által meghirdetett Polgári Ellenállás nevű demonstráción, a Kossuth téren.
Ezek az egyenlőtlenségek, és a részvételhez szükséges sokszor vaskos útiköltség is hozzájárul, hogy a mintegy 600 ezer szavazóképes külföldi magyarnak csak 5-10 százaléka adja le végül voksát. A 2024-es EP-választás alkalmával például csak 18 ezer 600-an jelentek meg a külképviseleteken, s alig 65 ezren voksoltak így a 2022-es országgyűlési választás idején is. Pedig a több százezer külföldről érkező szavazat a kormányváltás kulcsa lehet – állítja Láng Balázs, aki társaival ombudsmanhoz fordul, szükség esetén pedig a nemzeti választási bizottsággal szemben is jogi úton lépnek fel, ha panaszaikat visszautasítják; „ha kell, elmegyünk Luxemburgig, az Európai Unió Bíróságára is” – ígéri. A Külföldi Civilek a Változásért tagjai, – közlésük szerint – eddig nagyjából 40 országból küldtek postai úton levelet a Sándor-palotának, és a közösség tagjai hamarosan e-mail-ekkel is elárasztják Sulyok Tamás hivatalát, a szavazóhelyek számának bővítését kérve.
Lapunk az ügyben megkereste a Sándor-palotát. Tudni szerettük volna, hogy fogadták-e már a civil csoport kérelmeit, válaszol-e valakinek Sulyok Tamás, és mit gondol az elnök a külföldi szavazópolgárok kéréséről, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ. Ha az elnöki hivatal később reagál, arról frissítésben számolunk be.
Nincs okuk helyrehozni
„Nem Sulyok Tamás, hanem a törvényhozás feladata lenne a külföldi szavazóhelyiségek számának bővítése. Az elnök – mint az országgyűlési választások kiírója – legfeljebb informális hatást gyakorolhat a kormányra vagy az Országgyűlésre. Ezért, és a nemzeti egységet kifejező státusza miatt kereshették meg őt a civilek” – vélte lapunk kérdésére Kovalcsik Tamás választási szakértő. Abban ugyanakkor egyetért, hogy a külhoni szavazás aránytalanul több nehézséget ró a külföldön élő, magyar lakcímmel rendelkező választókra, mint a hazaiakra, vagy a listára levélben szavazó határon túli magyarokra – bizonyítják ezt a londoni, berlini külképviseletek előtt négyévente kígyózó sorok is. Arról, hogy a Fidesz tudatosan alakította ki ezt a kényelmes helyzetet, Kovalcsik nincs teljesen meggyőződve, de látható, hogy ez a kormánypárt kezére játszik, így nincs okuk a jelenlegi viszonyokon változtatni.
Már dübörög a kampány a határon túl
Még ki sincs írva a választás időpontja, de már fizetett televíziós hirdetésben biztatják a határon túli magyarokat a szavazáson való regisztrációra.
Különösen úgy nincs, hogy a jövő évi választás minden eddiginél szorosabbnak ígérkezik; ezt már jelezték a 2024-es EP-választás adatai is, amikor a külképviseleteken leadott levélszavazatok fele, több mint 9000 voks a Tiszának ment. „Akkor a Momentum és az MKKP is több ezer voksot szerzett. Előbbi, ígérete szerint, nem indul 2026-ban, de a Kutya Párttól is átszavazhatnak a Tiszára egy kiélezett helyzetben. Ha pedig az eddiginél nagyobb lesz a külhoni választói aktivitás, tényleg a mérleg nyelve lehet a jövő évi országgyűlési választáson” – mondta Kovalcsik Tamás.
Ha elvetik a választást, annyi az identitásnak is
Ha szoros is lesz a verseny, a szakértő attól nem tart, hogy a kormány a különleges jogrendi felhatalmazással élve, elhalassza a választásokat. „Bár a rendszer egyre inkább hajaz autokráciára, mint demokráciára, az Orbán-kabinet legitimitása még mindig az országgyűlési választáson alapul. Annak szabályrendszerét alakíthatják unfair módon, de nem dobhatják el, hiszen a Fidesz identitását a választási győzelem alapozza meg” – mondta nyilatkozónk.
