– Aki elkapja a betegséget, meg fogjuk gyógyítani – ígérte Orbán Viktor szeptember közepén. Videóüzenetében elismételte a második hullám mottóját: „Egyszer már sikerült, most, másodszor is sikerülni fog!” Sajnos, az adatok nem látszanak alátámasztani a miniszterelnök optimizmusát, az ígéret óta eltelt egy hónapban csaknem 400 ember hunyt el a fertőzés miatt, októberben pedig Magyarország a legrosszabbul teljesítő országok közé csúszott vissza. Miközben egyre többen kerülnek kórházba és lélegeztetőgépre, továbbra is nagyon kevés teszt készül. És bár Orbán Viktor azt is megígérte, hogy az ország nem áll le úgy, mint tavasszal, Európa-szerte hozzák vissza a szigorú korlátozásokat. Olyan országokban is, ahol lényegesen kedvezőbb a járványhelyzet, mint nálunk.
Mivel sem a tesztelés, sem egyéb mutatók nem voltak kedvezőek, a kormány utolsó lehetőségként az idősek védelmét, vagyis a halálozási arány alacsonyan tartását jelölte meg legfontosabb feladatként. Vagyis, ahogy Orbán Viktor fogalmazott, a siker mércéjeként. Csütörtökre ismét rekordot döntött a halálozások száma, 24 óra alatt 29-en vesztették életüket a betegségben. Egy hét alatt ötödször ment ez a szám 20 fölé. Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón még arról beszélt, hazánkban kevesen halnak meg a vírusfertőzés következtében, csakhogy az általa hivatkozott „kedvező” adatok a tavaszi első hullámmal együtt értendők, amikor valóban sikeresen küzdöttünk meg a járvánnyal.
Októberben azonban ennek a sikernek már nyoma sincs. Az Our World in Data statisztikái alapján a régióból csak Csehország és Románia áll rosszabbul nálunk. Az egymillió lakosra vetített halálozások száma már jócskán kettő fölött van, összehasonlításképpen: Csehországban 4, Romániában 3 ugyanez az adat, Lengyelországban 1,4, a környező országokban azonban mindenütt jócskán 1 alatt.
Amint az a grafikon alapján egyértelműen látszik, a balti államokban és Skandináviában még kedvezőbb a helyzet, hiába visszatérő fordulata a kormányzati kommunikációnak, hogy „egész Európában tombol a járvány”, ezt az adatok szintén nem támasztják alá. Ugyancsak tanulságos a miniszterelnök által visszatérően laboratóriumnak nevezett Ausztria helyzete, amelynek járványügyi intézkedései irányadók lehetnek számunkra, az elmúlt egy hónapban 119-en hunytak el a vírus miatt – emlékeztetőként még egyszer: itthon közel 400-an.
És ahogy azt több szakember előre jelezte, a vírus a fiatalok közvetítésével eljutott a veszélyeztetett korosztályokhoz, egyre több a súlyos eset, egy hét alatt csaknem a duplájára nőtt – 804-ről 1555-re – a kórházban ápoltak, és közel a háromszorosára – 56-ról 167-re – a lélegeztetőgépre szoruló betegek száma. Erre a tendenciára hívta fel a figyelmet Müller Cecília országos tiszti főorvos is.
Mindeközben lassan értelmét vesztette a napi új fertőzöttekre vonatkozó adat, hiszen olyan kevés teszt készül itthon, és ezek között olyan magas a pozitívak aránya, hogy abból semmilyen következtetést nem lehet levonni. – Menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert nem elég hozzá a laboratóriumi kapacitás. A kevésbé súlyos eseteket már nem tudják azonosítani – mondta a napokban egy interjúban az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője, Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus. Hozzátette, a járványgörbén mindössze az látszik, hogy egyre nő az azonosított páciensek átlagéletkora, de immár csak a legsúlyosabb eseteket tudja azonosítani a rendszer, a kevésbé súlyosakat nem.
Ami a nemzetközi összevetést illeti, Magyarország itt talán még rosszabbul teljesít. Az ezer emberre vetített laboratóriumi vizsgálatok száma nálunk folyamatosan 1 körül mozog – de az elmúlt két hétben volt már 0,5 is –, amíg például Ausztriában és Csehországban ez 2, Litvániában és Finnországban pedig a 2,5 felé közelít. Egész Európát figyelembe véve, csupán négy országban végeznek arányaiban még nálunk is kevesebb tesztet: Bulgáriában, Lengyelországban, Szerbiában és Ukrajnában. De ezek is alig maradnak el mögöttünk. De például Luxemburgban 9-szer, Dániában pedig 7-szer annyi teszt készül el egy nap alatt, mint nálunk.
Ennek pedig a korlátozások miatt lehet súlyos következménye. A második hullám egyre növekvő számai miatt az európai országok sorra jelentik be az újabb és újabb korlátozásokat. Szlovákiában október 1-től életbe lépett a veszélyhelyzet, azóta bezárták a középiskolákat, a fürdők, közterületen csak maszkban lehet tartózkodni, az éttermekben csak a teraszokon lehet enni, és 6 főnél több nem gyűlhet össze. Csehországban is szükségállapotot vezettek be, bezárták az iskolákat, kötelező lesz az arcmaszkok viselése nem csak a kórházakban, hivatalokban, zárt termekben és tömegközlekedési eszközökben, hanem a megállókban is, gyülekezni legfeljebb hat személynek lesz szabad, és tilos lesz az alkoholos italok fogyasztása a köztereken és az utcákon. Romániában betiltották a tömeges magánrendezvényeket, újabb rendelkezésig országos tilos lesz lakodalmakat, keresztelőket, születésnapi vagy egyéb magánünnepségeket rendezni, enyhítették ugyanakkor a vendéglők, színházak és mozik üzemeltetésével kapcsolatos feltételeket. Lengyelországban múlt szombattól szintén kötelezővé tették a szájmaszk köztéri viselését.
